Növény-ház – Alternatív otthon nyugdíjasoknak

Seenger Dorottya terve az időskori szegregáció, az elzárkózás és az izoláltság oldására keresi az építészet és a városfejlesztéslehetséges válaszait.

Zugló alsó zónájában, városias beépítésű környezetben elhelyezkedő nyugdíjas ház – lakótér, nyilvános terek és üvegház együttese- alapvetéseiben kérdőjelezi meg a város által behatárolt élettér fogalmát, alternatívát ad a jelenlegi idősotthon zárványhelyek feloldására. A felvetés a mentális és fizikai értelemben vett egészségmegőrzés és környezeti nevelés eszközével operál. A város forgalmát üvegház szeparálja a lakóterektől, míg a park felőli homlokzat formailag oldottabb. A projekt szomszédságában iskola, óvoda és lakófunkció adottság, ennek eredményeként a korosztályok közötti integráció a földszinti közösségi terek, a belső udvari kert bevonásával realizálódik.





Problémafelvetés

Diplomamunkám során időskorúakkal foglalkoztam, témám kiindulópontja erősen kapcsolódik a jelenleg fennálló népességeloszlás változásához, a progresszíven növekvő arányú nyugdíjas korosztály növekedéséhez. A demográfiai öregedés tendenciája alapvetéseiben kérdőjelezi meg a jelenlegi társadalmi berendezkedést, emellett jelentős szociológiai és pszichológiai vonzattal bír. Az időskori szegregáció, az elzárkózás és az izoláltság oldása azonban nem csak elméleti síkon vár megoldásokat egyidejűleg ennek térbeli megvalósulására is szükséges építészeti és városfejlesztési szempontból válaszokat keresni és adni. 

Pozíció

Felmérve a jelenkor nyugdíjasainak életmódját és lehetőségeit, megfigyelhető a társadalmi és egyéni magárahagyottság, a kihasználatlan nyugdíjas évek, emellett sok esetben a rossz fizikai és mentális állapot, élettér szempontjából az idősotthonok magas életkori átlaga és telítettsége. Az ellátásos életmód egyébként továbbra sem kedvelt formája a nyugdíjas évek eltöltésének, mely véleményem szerint a jelenleg működő rendszer nem-megfeleléséből ered. Az idősotthonok nagyrésze jelenleg zárványként működik a városszövetben, kizárólag az időskorúak tereként jelentkezik, mely erősíti a kirekesztettség érzését. Tervemben ezért kifejezetten a fentebb említett társadalmi és szociológiai gátak oldására fókuszáltam.





Helyszín

Az otthon a város egy sűrűbb beépítésű zónájában, Zugló Törökőr negyedében, két telek egyesítéséből létrehozott átmenő telken helyezkedik el. Környezetében lakóépületek, egy iskola és egy óvoda található, mely adottság eredményeként a korosztályok közötti integráció természetesebben tud megvalósulni.

A kerepesi út és a Zuglói vasútvonal irányából erősebb zajszint jelentkezik, mely azonban a terület hosszúkás adottságából, illetve a Francia út felőli magasabb beépítéseknek köszönhetően a terület belső zónáin minimálisra csökken. A telepítés, ezen szituációra reagál, szeparálja az épületekkel közrezárt parkot a megfigyelt tényezőktől, azonban meghagyja az átjárás lehetőségét.

A tervezett épület a Kerepesi út irányából a zaj csökkentését természetes módon, egy összefüggő növényfallal keretezi, ez szűri meg a hangot és a nyüzsgő város látványát, míg a lakóterek a csendesebb belső zónában kialakított kert és park irányába tájoltak.

Lehetőségek az épületben

A nyugdíjas ház különböző funkciói a privát, félprivát, közösségi és nyilvános terek harmóniájára épülnek, mely egyfajta válasz a kutatás során felvetett időskori elszigetelődés és izoláltság csökkentésének lehetőségére. A projekt az otthonba költöző időskorúak megfelelő foglalkoztatását célozza, melynek része a szomszédságba való beilleszkedés is, a teljes földszinti tér nyilvános és félprivát közösségi funkciókkal működik, ezért a környéki nyugdíjasok és családok számára is látogatható.

A hosszú épület földszintjét átjárók osztják három egységre, ezeken keresztül közelíthető meg a háztömb belső kertje. Az őrnagy utca felőli szárny a kultúrtér (időszakos kiállítás, előadások, idősoktatás, internetszoba), a középső épületrész a rekreációs tevékenységeket biztosítja (csoportos torna, wellness, sakk), a francia út felőli tér pedig a konyha és piac funkciót látja el (üzemi konyharész, közösségi nagykonyha, ebédlő és ökobolt). 

A közösségi tereket két zárt lépcsőház kapcsolja össze a felette 2 szinten elhelyezkedő otthonterekkel, ezzel biztosítva az életterek privát jellegét. A két lakószinten összesen 32 fő nyugdíjas tud egyszerre élni, 8 házastársi szoba és 16 egyágyas lakóegység található az emeleteken. A bent élők felügyeletét az orvosi szoba és a szintenkénti nővérállomás dolgozói látják el.
Az emeleteken a lakószobák mellett az idősközösségek csomópontjaként is működő terek kaptak helyet. Minden szinten található közösségi konyha és nappali, ezek csatolmányaként egy-egy üvegházi terület is, mely alapvetően növényekkel teli kétszint magas pihenőtér, de szezon idején palántázóhelyiséggé alakítható. Az üvegházba belépni ezentúl minden lakóegységgel szemben van lehetőség, az emelt ágyások körül sétaútvonalat alakítottam ki.

Az üvegház szervesen kapcsolódik a lakóegységekhez, mindennapi használatra alkalmas közösségi teret hoz létre, mely fizikai és mentális szempontból is kedvező az időskorúak számára. A napi szintű kertészkedés jelentős mértékben csökkenti a mentális betegségek kialakulásának esélyét: a valamiről való gondoskodás, az egész éves termesztés lehetősége és a folyamatok véghezvitele (a palántázástól a betakarításon, a feldolgozáson át, végül a termények kiárulásáig), az egészségmegőrzés színterét biztosítja az ott élő nyugdíjasok számára.

Seenger Dorottya