Nézőpontok/Vélemény

Nyílt levél Kolozsvár Polgármesteri Hivatalának

2016.01.12. 08:45

Kolozsvár vezetősége az elmúlt napokban a belvárosi, felújításra szoruló épületek homlokzatáról a veszélyesnek nyilvánított díszítőelemek eltávolításába kezdett, és a szakemberek tiltakozása ellenére folytatják a beavatkozásokat. A Korzó Egyesület nyílt levélben tiltakozik a romboló beavatkozások ellen. 

Fel szeretnénk hívni a figyelmüket, hogy az elmúlt hetekben Kolozsvár vezetősége az épített örökség szándékos és célzott rombolásába kezdett. Az ügyet az indította el, hogy december közepén lehullt egy vakolatdarab a már évek óta üresen álló főtéri ingatlanról, megsebesítve egy járókelőt. Az, hogy mikor történik egy ilyen incidens, sajnos csak idő kérdése volt, tekintettel az említett épület (a volt New York-szálló) erősen sérült állapotára.

A helyi önkormányzat válaszreakciója a történtekre az, hogy minden belvárosi, felújításra szoruló ingatlan homlokzatáról (körül-belül 150 épületet említenek) le akarja verni a vakolatot és a különböző díszítéseket, ornamentikát. Azonban nem vontak be szakembereket, azt sem lehet tudni, hogy előtte elkészült-e bármilyen felmérése, dokumentálása az épületeknek, amelyek között több A kategóriás műemlék is szerepel.

 

Nyílt levél Kolozsvár Polgármesteri Hivatalának és Helyi Tanácsának

Emil Boc Polgármester Úr figyelmébe

Tudatában vagyunk annak, hogy a Kolozsvár történelmi belvárosában található rossz állapotban lévő épületek valós veszélyt jelenthetnek a járókelőkre, azonban a Polgármesteri Hivatal és Önkormányzat által a probléma elhárítására irányuló sürgősségi intézkedésekkel nem tudunk egyetérteni.

Ezért kérjük, válaszoljanak a következő kérdésekre:

  1. Kik voltak azok a szakemberek, akik jóváhagyták ezeket az intézkedéseket? Rendelkeznek-e olyan szakképesítéssel, amely feljogosítja őket ilyen döntések meghozatalára?
  2. Az A kategóriás műemlékek esetében miért nem konzultáltak a Nemzeti Műemlékvédelmi Bizottság szakembereivel?
  3. Melyek voltak azok a szempontok, amelyek alapján veszélyesnek ítéltek meg egy-egy épületet? Hol érhető el az érintett épületek teljes listája?
  4. A födém- és párkányzati elemek, valamint a vakolat részleges eltávolítása felgyorsítja az épületek továbbrongálódását, és még kiszolgáltatottabbá teszi őket az időjárás viszontagságaival szemben. Milyen megoldási lehetőségek merültek fel az ilyenfajta következményekkel kapcsolatban?
  5. A majdani helyreállítási munkálatok előkészítése végett megvalósult-e az egyes épületek részletes szakmai felmérése?
  6. Azokon a helyszíneken, ahol a bontásokra már sor került, milyen módszereket alkalmaztak a díszítőelemek eltávolítására, és odafigyeltek-e azok épségének megőrzésére, hogy a majdani restaurálási munkálatok során visszaépíthetők legyenek?
  7. Az egyes bontási helyszíneken igényelték-e műemléképületekre specializálódott szakemberek (építészek, művészettörténészek, épületrestaurátorok) részvételét, segítségét?
  8. Azokon a helyszíneken, ahol a bontásokra már sor került, megvalósult-e a beavatkozások szakszerű dokumentálása, az eltávolítandó és megsemmisülő épületelemekről készült-e fotódokumentáció?
  9. Milyen más megoldási lehetőségek merültek fel? Más hasonló esetekben léteznek példák a pozitív gyakorlatra (pl. Nagyszebenben a történelmi belváros szakszerű felújítása vagy Nagyváradon az omladozó homlokzatok védőhálóval történő bevonása). A vakolat és díszítőelemek brutális és végleges leverése előtt miért nem térképeztek fel és vettek figyelembe más alternatívákat?
  10. Azok a személyek, akik jóváhagyták és kivitelezték a romboló beavatkozásokat felelősségre lesznek-e vonva?

Várjuk hivatalos és nyilvános válaszaikat!

Korzó Egyesület