”Olyanok vagyunk már, mint a jó testvérek” - Paulinyi-Reith & Partners

Fenntartható tervezés, pragmatikus design, innováció. Folyamatos megújulási vágy, a kollégák tisztelete és az évek alatt alkotóként, barátként összeforrt két vezető - ez a Paulinyi-Reith & Partners. Noha a beszélgetés apropóját a brandváltás adta, az izgalmas új iroda hangulata egészen más irányba terelt minket: a hazai környezettudatos építészet jelenlegi helyzetéhez, küldetéshez, a társadalom és az építészet viszonyához. Fürdős Zsanett írása. 

Fürdős Zsanett: Az elmúlt két évtizedben több átalakuláson, fejlődésen ment át az iroda, a legutóbbi egy névváltást is magával hozott: Paulinyi-Reith & Partners. Mi áll a brandváltás hátterében és mennyire tudatos, hogy ennek most jött el az ideje?

Paulinyi Gergely: A brandváltás egy régóta esedékes és hiánypótló dolog, fontosnak tartottuk, hogy perszonalizáljuk a brandet. Ez egy régóta tartó folyamat, amit most valósítottunk meg, de ahhoz, hogy megértsük, érdemes a változás ciklusait sorba venni. Andrással 2004 óta dolgozunk együtt, ez egy több mint 20 éve tartó ismeretség, ami az egyetem alatt indult, de mára a fenntartható építészet vezető cégcsoportjává váltunk. Még a Mérték Stúdión belül alapítottuk meg a Paulinyi-Reith Műtermet és a munkánkkal együtt megjelent a stúdióban a pragmatikus design - az én oldalamon keresztül –, a fenntarthatóság diszciplínája és a különleges épületszerkezetek – ez András oldala. Ez volt a változás első ciklusa. Ezután kistulajdonosként is megjelentünk az akkori Mérték Kft.-ben, kicsivel a válság előtt kezdtük növelni a tulajdonrészünket és közben kialakult bennünk az a vízió, ami most vált valóra. Relatíve, ha nem is ezzel a névvel, de az, hogy nagyon koordináltan, tudatosan építkező, a lehetőségekhez képest a legnagyobb szolgáltatási palettát lefedő cégcsoportot hozzunk létre, alapvetően már akkor megvolt.

Az elmúlt 10 évben egyre több olyan projekt, kutatás, szakmai szövetségi tagság jelent meg, amik az általunk meghatározott és követett új értékrendhez és szolgáltatásokhoz igazodtak. Elég csak a HUGBC megalapítására és vezetői tisztségére gondolni, de a P-R&P és munkatársai tagjai számos szakmai szervezetnek, például a Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepciónak, külsős szakértője az ENSZ környezetvédelmi programjához kapcsolódó IPCC-nek (Intergovernmental Panel on Climate Change vagyis Éghajlat-változási Kormányközi Testület) is.

A brandváltást hosszú elemző munka előzte meg, kiváló szakértőkkel dolgoztunk az elmúlt másfél évben, elemezve a márkaváltás lehetőségeit, és számos olyan dolog miatt, ami nekünk érzelmileg és szakmailag fontos volt, emellett a név- és arculatváltás mellett döntöttünk. De alapítópartnereinkkel - Fábián Lászlóval, Tákos Tamással, Vámossy Istvánnal közösen dolgozunk, érezzük a támogatásukat. Lényeges volt számunkra, hogy a pragmatikus design és a fenntarthatóság a cégcsoport alapvető üzleti tevékenysége legyen. Az új név személyes garancia a tőlünk megszokott minőségre és a perszonalizált brand igénye igazodik a nemzetközi trendekhez. Számunkra komoly büszkeség, hogy mindaz, amiben hiszünk – innováció, etikus design -, ahogy dolgozunk - holisztikus, komplex munkamódszer -, a barátságunk, az üzleti kapcsolatunk és a fantasztikus emberek, akikkel együtt dolgozunk nap, mint nap összekapcsolódik az új névben. Ehhez olyan pragmatikus dolgok kötődnek, mint az új arculat, új logó, új miliő. Nagy flexibilitású, az integrált munkafolyamatokat segítő munkatérnek, activity base-nek szeretjük látni a saját irodánkat, ennek létrejötte is a váltás tudatos eleme volt.

 

FZS: Hányan vagytok az irodában? Milyen az itteni légkör, mennyire marad meg egy ekkora léptéknél az emberi kapcsolat, a személyesség?

PG: Közel nyolcvanan vagyunk, ez a szám folyamatosan nő, hazai szinten ez jelentős irodának számít. Több oldalról érdemes megközelíteni ezt a kérdést. Egy ekkora cég, ha gazdaságilag hatékonyan akar működni, akkor fel kell ismernie a saját méretét és folyamatos reformokon kell átesnie. Nálunk ezek a vállalatvezetésben és a munkafolyamati rendszerben is megtörténtek. Az emberek közötti kommunikáció habarcsa a munkafolyamat. Ez folyamatos fejlődést, iterációt jelent. Ez az, ami a kommunikációt, az egyes divíziók munkafolyamatait biztosítja, de mindenki érintett mindenben – a holisztikus munkamódszerhez ez hozzátartozik. Úgyhogy azt is elengedhetetlennek tartottuk, hogy a brandváltás folyamatában a döntést közösen, a kollégáinkkal egyetértésben hozzuk meg.

Reith András: Minden elemével együtt nagyon szeretem az irodánkat: akik itt dolgoznak és azt, amit látsz itt. Ausztráliától, Németországon át jó pár vendég járt már nálunk és mind nagyon szerették ezt a teret. De az iroda milyenségéhez az elképesztően jó emberek is hozzátesznek, akikkel együtt dolgozunk. Büszkék vagyunk rájuk.

PG: Figyelünk arra is, hogy folyamatosan motiváljuk a kollégáinkat, fejlesztjük a közösséget. Mindezt célzott elvonulásokkal, saját, belső hírlevéllel, Meet the people reggelivel, vagy szörpivásokkal és beszélgetésekkel érjük el. Persze tudatos HR stratégiánk van, életpálya modelleket állítunk fel minden kollégánknak, oktatjuk, képezzük őket és a lehető legmodernebb munkamódszereket biztosítjuk számukra.

RA: Nézd meg az iroda térstruktúráját, nem véletlen, hogy olyan pihenő és rekraációs terek, amiket máshol eldugnak valamelyik sarokban, itt központi helyen vannak. Ez azért is van, mert több cég dolgozik itt együtt és ezek tudatosan olyan találkozópontok, ahol az emberi kapcsolatok épülhetnek. Nyilván más a viszony a 10, 15 éve együtt dolgozó kollégák vagy a különböző területeken, kevesebb ideje együtt dolgozók között. De ez teljesen normális, hiszen az életben is így alakulnak a kapcsolataink.

FZS: A barátságotok hogyan éli meg a mindennapos üzleti kapcsolatot? Sokéves barátságok, akár családok képesek tönkre menni, amikor közös üzletbe kezdenek… Veszélyes terep.

PG: Minden áldott nap veszélyezteti a barátságunkat az üzlet…

RA: Risk is fun.

PG: …de éppen ettől lesz az egész ennyire jó. Nem adták ingyen és megtartani sincs ingyen. Az évek alatt alkotóként, barátként is összeforrtunk, kicsit olyanok vagyunk már, mint a jó testvérek. Ha van egy probléma, egymásnak megyünk, összeveszünk, de utána közösen megtaláljuk a megoldást. Kettőnk kapcsolata kivetül a teljes cégcsoport alkotófolyamataira, vízióira. Amilyen tudatosak és érzelemteliek vagyunk egymással, ugyanezt igyekszünk megvalósítani ebben a közösségben is, amit van szerencsénk vezetni. A cégcsoport építésében is rendkívül határozottak vagyunk, nem véletlen, hogy 2025-re milyen célokat tűztünk ki.

FZS: Mik ezek a célok?

PG: 2025-re Közép-Európa leginnovatívabb, leginkább future proof cégcsoportja szeretnénk lenni. Olyan munkamódszerekkel dolgozunk, amik kiemelnek minket az átlagból. A Paulinyi-Reith & Partenrs szakmai sikerének alapja az integrált tervezési folyamat, a fenntartható tervezés, a felhasználó-központú szemléletmód, a parametrikus tervezés, építészeti optimalizálás és a fenntartható várostervezés, de kiemelt szerepet kap a portfóliónkban a felújítás és műemlékvédelem is. A számok is magukért beszélnek: 500 000 m² korszerű irodaterület tervezése, 250 000 m² műemléki épület felújításának tervezése, országszerte és külföldön 700 000 m²-nél is több kereskedelmi épület tervezése, vagy épp 71 000 m² edutainment funkcióba sorolható létesítmény.

Ezek azok a pillérek, amik olyan projektek sikeres megvalósulását eredményezik, mint Európa legnagyobb biodómját magába foglaló Pannon Park projekt, a több nemzetközi és magyar fenntarthatósági díjat nyert Nordic Light irodaház, Magyarország legnagyobb közlekedési csomópontjában, az Őrmezőn épülő Budapest One irodafejlesztés, az Etele Plaza, mely a BREEAM környezettudatos épületminősítés alapján készül vagy a 430 hektáros Dong Ying városfejlesztési beruházás.

 

FZS: Ahogy beszélgetünk, érződik a mondataitokon, hogy mennyire fontosak számotokra a kollégák, hogy büszkék vagytok arra az emberállományra, ami az elmúlt években körétek gyűlt. Motiváljátok, edukáljátok, megbecsülitek őket – kevés ilyen hely van. Ebben mások vagytok, mint az itthoni irodák nagy része.

RA: Hihetetlen büszke vagyok arra, hogy kortól, nemtől, területtől függetlenül a folyamatos önképzésre motiváljuk az embereket. Ennek eredménye, hogy amióta mi szabjuk meg a fő irányokat, azóta több doktori disszertáció is született – a legutóbbi PhD-t 3 hete védték meg. Fontos, hogy mindezt időben és anyagiakban is támogassuk, a cég ezt propagálja is, hiszen a fejlődés elengedhetetlen. A kollégáinkról egyébként általánosan elmondható, hogy megvan bennük a tanulás iránti vágy, akik felvételt nyernek hozzánk és akiket keresünk, ők mind kreatívak, innovatívak, hajlandók és szeretnének is fejlődni és ezért tenni is képesek – ahogy mi is. Ezek a motivációk számunkra fontosak, aktívan támogatjuk őket.

PG: A hozzánk felvételt nyert kollégáknak már alap a fenntarthatóság, az etikus design és mindaz, ami a cégünk alapértékeibe tartozik. Látszik, hogy az elmúlt pár évben egy kemény trendváltás történt, a fiataloknak ezek az értékek már triviálisak. Hál’ istennek!

FZS: Számotokra mit jelent a fenntartható építészet? Rendelkezik ma még valós tartalommal ez a szó vagy mára már a média által felkapott, divatos, ugyanakkor kiüresedett kifejezés lett belőle?

PG: Mindkettőnknek mást jelent, pont ettől jó. Számomra ez a mindenkori optimum. Alapvetően egy olyan irányt tűztünk ki, ami elemző és pragmatikus módon kalkuláló megközelítés - ez sajátos munkamódszerré érett nálunk. Célunk, hogy léptékfüggetlenül – a kilincstől egészen a több ezer négyzetméterig -, a mindenkori megrendelő gazdasági érdekeit értve, partnerségnek tekintve a munkát, minden szereplővel valós időben információkat megosztva és együttműködve – ez az integrált modell -, olyan építészetet, városépítészetet, belsőépítészetet, energiatervezést hozzunk létre, ami reflexív. Ebben kiemelt szerepe van a beruházói nyelv megértésének és használatának, a piaci trendeknek, melynek design oldalról és fenntarthatósági oldalról egyaránt része piaci elemzések, épületelemzések, funkcióelemzések készítése.

Az elmúlt időszakban az öncélú építészet elmorzsolódott, helyette indokolt döntések sorozatává vált a tervezés. A fenntarthatóság tehát nemcsak marketingfogás, hanem alapvető koncepció, ami a tervezés egészét átöleli, az épület teljes élettartamára kiterjed. A küldetésünk: az erős építészeti és urbanisztikai koncepciókat a fenntarthatóság elvrendszereivel párosítva szélesebb körben termékké kovácsolni. Mi nemcsak gazdaságilag, építészetileg, energetikailag kutatunk, hanem társadalmilag is. Rengeteg kérdést teszünk fel a jövőre nézve, a trendfordulók, a valószínűsíthető változások alapján, pl.: Ki fogja használni az épületet 5, 10, 20 év múlva? Nekik milyen igényeik lesznek? Milyen lesz a jövő épülete? Hogyan változtatja meg az életet a digitalizáció és ez hogyan befolyásolja az építészetet? A felhasználói igények és azok változásának figyelembe vétele olyan kérdéseket vet fel, amiket mi maximálisan figyelembe veszünk. Olyan megrendelői bizalmat élvezünk, hogy hiteles forrásként tekintenek ránk, akik minden léptékben képesek komplex megoldásokat javasolni. Ebben rengeteg eszköz áll a segítségünkre: a mesterséges intelligencia, a parametrikus design, az András vezetése alatt lévő ABUD, ahol a fenntarthatósági szimulációkat ki lehet elemezni és a megfelelő következtetéseket levonni, ráadásul mindezt szinergiában a többi vizsgálattal. A mi diszciplínánkban a fenntarthatóság valahol itt keresendő: a jelen trendjei mellett nagy hangsúlyt fektetünk a jövő alternatíváinak vizsgálatára és a lehetőségekhez képest a legtöbb szereplő bevonásával alkotunk.

RA: Ez egy érdekes dolog. A fenntarthatósság urbanisztikai gondolkodásmódot is jelent - a tervezett épület teljes környezetét figyelembe kell venni - természetes, épített, szociális és gazdasági környezetet egyaránt. Ezen felül a fenntarthatósághoz hozzátartozik a smart gondolkodás is – ami a társadalomban kell meglegyen. Egy konferencián beszéltem a smart city jelentőségéről, mibenlétéről. Ez onnan indul, hogy a lakók gondolkodásában megjelenik a ”smartság”.

 

FZS: Ez a fajta gondolkodás itthon már megvan?

RA: Hihetetlen szakadék van a külföldön ezt a területet komolyan vivő és ebből értéket teremteni tudó gondolkodók és városi politikusok, döntéshozók kommunikációja és a hazai döntéshozók jelentős része között. Elképesztő nagy távolság van a gondolkodásban, itthon még mindig sokan gondolkodnak úgy, hogy a smartság alapvetően azon alapul, hogy milyen IT kütyüket tudunk beépíteni az épületekbe. Külföldön már sok helyen eljutottak odáig, hogy a smart 4.0 alapvetően arról szól, hogy a lakosság hogyan működik és az ő döntéshozataluk hogyan jut át a városvezetéshez. Fontos látni, hogy nem feltétlenül a város vagy az épület, hanem az építészeti folyamat egésze ”smartosodik”, melynek része a mesterséges intelligencia megjelenése és a parametrikus design. Illetve az új munkavégzési módszertanok - ”shared platformok” - megjelenése, ahol a munkafolyamatot nem egy építőmester viszi végig, hanem csapatokra oszlik, távoli területek közös együttdolgozására épülő szinergikus folyamat ez. Itthon vannak érezhető változások, sok jó gondolkodónk van, de hogy mikor jutunk el oda, hogy nem az okosvilágítástól és a köztéri wifitől lesz ”okos” egy város, ez jó kérdés. Építészként, városban gondolkodóként feladatunk, hogy a smart design megjelenjen az épületekben, városi szinten is, hogy segítsünk ezen tudás támogatásában, fejlesztésében. Ezeket a fogalmakat mi azzal tesszük helyre, hogy ”future proof” koncepciókat alkotunk, a távoli jövő változásait – szociális, gazdasági, környezeti - is figyelembe vesszük.

FZS: A környezettudatos szemléletben vagy a jövő technológiáját bevonva, nemzetközi szinten ma hol tart a magyar építészet?

PG: Nagy bátorság kell ahhoz, hogy erre az ember válaszoljon. Feltörekvő fázisban van.

RA: Vannak nagyon komoly tudású emberek ezen a területen itthon, de kevesen. Mi abban léptünk óriásit, hogy nemzetközi szinten is naprakészek vagyunk, ebben a tekintetben számos nemzetközi munkánk, kutatásunk és folyamatos publikációink vannak. Számtalan olyan nemzetközi kutatóintézettel, egyetemmel, tudás csoporttal vagyunk kapcsolatban, akik ennek a területnek az éllovasai. Mi alapvetően egy globális ligában játszunk, aminek megvannak az előnyei és a nehézségei is, hiszen az alapvető üzleti tevékenység Magyarországon van, de jól mutatja az itt elfoglalt helyzetünket az, hogy a fenntarthatóság területén tanácsadó tevékenységet végző cégünk piacvezető Magyarországon. Egyre több zöld épületminősítésben, energiamodellezésben, komplex fenntarthatósági stratégiaalkotásban veszünk részt, ami azt is mutatja, hogy itthon is igény van a környezettudatos szemléletre. Komoly előrelépések vannak már ezen a területen és a társadalom irányában is elindult valami. Célunk, hogy olyan információkat juttassunk el számukra, amely segít szakmai alapokra helyezni ezt az igényt. A szakmában ezzel kapcsolatban komoly hiányok jelentkeznek, melyek gyökere a (felső)oktatásban keresendő…

FZS: A társadalom ilyen szintű edukálása akkor az építész felelőssége.

PG: Az én perspektívám más. Teljesen egyértelmű, hogy a társadalom minden szakmát feltesz egy polcra. Azt, hogy melyikre, függ a társadalomtól, de elsősorban magától a szakmától. Mit harcol ki magának? Képes elérni, hogy megbecsüljék és hasznosnak tartsák? Az, hogy ma milyen helyet foglal el a magyar építészet, ez a magyar építész társadalom felelőssége és eredménye. Mi nem az egykézben tartott sztárépítészes dologban, a polihisztor eljátszásában hiszünk, hanem abban, hogy rengeteg tudást integrálva, sok szereplőt koordinálva, mellérendelt viszonyban érjük el a projekt legnagyobb hasznosságát, legyen az a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági vagy más területe.

FZS: Van még a jelenben értelme a sztárépítészetnek? Szükség van erre?

PG: Társadalmi értelemben igen, van rá igény, ahogy minden sztárra. Kérdés, hogy az adott építész mit tűz a zászlóra. Ha értékeket, szemléletformálást, akkor ez végtelenül hasznos lehet. Ha a sztárépítész fogalmáról az embernek az ugrik be, hogy rigolyás, kitűnni vágyó, öncélú valaki, a figyelemfelhívás az érdeke, azt talán nem értelmezhető jelenség. De egy olyan sztár, akit imádni lehet azért, mert értéket teremt, őszinte és etikus minden, amit csinál, hát én magam rajonganék érte. Belőlük kevés van.

FZS: Rengeteg elismerést és díjat kaptok, mind hazai és nemzetközi szinten, de ti azok közé tartoztok, akik nem szálltok el a ”dicsőségtől”. Hogyan tudtok megmaradni a talajon, hogyan tudtok emberiek maradni egy olyan világban, ahol ez egyre kevesebbeknek sikerül?

PG: Mindkettőnkben folyamatos a megújulási vágy. Az elért eredményeink csak motivációk a további munkára.

RA: A saját külföldi szakmai tapasztalataink, a nagyon jó tudású szakmai csapat és a remek munkahelyi közösség mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ne ”elszálljunk”, hanem közösen szárnyaljunk.

Fürdős Zsanett