Optimista KKV szektor: a hazai vállalkozások több mint fele beruházást, egyharmaduk építkezést is tervez a közeljövőben
A Lindab megbízásából készült GfK kutatás szerint a magyar kkv szektor beruházási kedve mindenképpen biztató: a vállalkozások többsége (57 százalék) tervez valamilyen jellegű fejlesztést a következő 5 évben, de beruházási hajlandóságuk már rövid, 1 éves időtávon belül is meggyőző.
Azon cégek 49%-a, amelyek 5 éven belül fejleszteni szeretnének, már 1 éven belül is szívesen felújítanák gazdasági épületeiket, 37%-uk szívesen belefogna új építésbe is. A munkálatokon nem spórolnának a cégvezetők: 67% legalább 5 millió forintot szánna a munkálatokra, új építések esetében pedig minimum 10 millió forintos költségvetés az általános. Mindezeket elsősorban önerőből és pályázati forrásokból finanszíroznák a vállalkozások, felújításhoz banki hitelt alig harmaduk, új építéshez csak negyedük igényelne.
Elöregedett épületek jellemzik a hazai kkv szektort
A magyarországi kis- és középméretű vállalkozások 77%-a rendelkezik kiszolgáló funkciókat ellátó épülettel; 60%-uk raktárral, 51%-uk műhellyel. A megkérdezett vállalkozások 52%-a rendelkezik bő két évtizedes múltú épületekkel, különösen a hazai agrárszektort jellemzik elöregedett épületek. A mezőgazdasági területen működő vállalkozások 64%-ának birtokában van olyan épület, amely több mint 20 éve készült el.
Optimista cégvezetők, újító kedvű agrárszektor
A hazai kkv szektor beruházási kedve bizakodásra ad okot: az elkövetkező öt évben 57%-uk gondolkodik valamilyen fejlesztésben, elsősorban technológiai megújulás (40%), illetve létszámbővítés (26%) terén. A gazdasági épületekkel rendelkező cégek közel negyede (22%) szívesen felújítaná, bővítené már meglévő épületeit is. Az újító szándék rövid, már egy éves időtávon belül is meggyőző. Azon cégek 49%-a, amelyek 5 éven belül fejleszteni szeretnének, már 1 éven belül is szívesen felújítanák gazdasági épületeiket, de 37%-uk szívesen belefogna akár új építésbe is a következő 12 hónap során.
Az új épületek iránti igény az agrárszektorban tevékenykedő vállalatok körében felülreprezentált, közel harmaduk (32%) öt éven belül meglévő gazdasági célú épületeinek felújítását, bővítését is tervezi. A felújítást, bővítést tervező ipari cégek elsősorban a műhelyként, üzemként funkcionáló épületeket (77%), illetve a raktárépületeket (49%) újítaná fel, bővítené; míg a felújításban gondolkodó agrárvállalatok jellemzően a raktárépületek (52%) rendbe tételében gondolkodnak.
A fokozott építési hajlandóság különösen az 50-249 fő közötti cégek esetében figyelhető meg, de jó hír, hogy a felújítási, bővítési kedv a kisebb, 10-49 főt foglalkoztató cégek esetében is jelentős; összességében a magyar kkv szektor több mint negyede (26%) szívesen belevágna ilyen jellegű projektbe.
Komplett felújítás, megfizetve annak árát: 5-10 millió forintos költségvetés, önerőből
Ha a következő öt évben felújításra kerülne sor, a hazai vállalkozások többsége nem aprózná el a munkálatokat, 36% komplett épület-felújítást kezdeményezne. Ez alól a kisebb, 10-49 főt foglalkozató cégek sem képeznek kivételt, hiszen 35%-uk szintén teljesen megújítaná épületeit. A legnépszerűbb felújítási munkák közé tartozik az alapterület növelés, hozzáépítés (23%) és a tetőfelújítás (21%) is.
A hazai cégek nem spórolnának egy esetleges felújítás, bővítés, vagy éppen új építés költségein: a tervezett felújítások büdzséje az esetek túlnyomó többségében (67%) meghaladná az 5 millió forintot, míg az új építéseknél a legalább 10 milliós költségvetés az általános (78%). Mindezek nyomán elmondható, hogy a magyar cégek hajlandóak jelentős összeget áldozni felújítási, bővítési, új építési projektekre a hosszú távra szóló, hosszú távon értéket jelentő épületek kialakítása érdekében. A felújítási, bővítési, vagy az új építések finanszírozásában az önerő jelenti az elsődleges forrást (71%), de jelentős azon cégek aránya is, amelyek pályázati pénzekből újítanának (63%).
Az ár a legfontosabb, kellő figyelmet kap a kivitelező és a minőségi építőanyag
Felújítás, építkezés esetén a cégek számára az ár a legfontosabb szempont, de kiemelt figyelmet fordítanak hozzáértő kivitelező szerződtetésére, a minőségi építőanyagok használatára, s lényeges kérdésnek tartják magát az alkalmazott technológiát is.
A könnyűszerkezetes építkezésben látják a jövőt – lassan beérjük Nyugat-Európát
Bár az acél könnyűszerkezetes technológia elterjedtsége elmarad a nyugat-európai szinttől, a hazai kkv cégek harmada (33%) már rendelkezik ilyen épülettel, amelyek jellemzően raktárként, üzemként, vagy műhelyként funkcionálnak. A technológia alkalmazása különösen az agrár (47%) és a kereskedelmi cégek (50%) körében terjedt el. A hazai vállalkozások az acél könnyűszerkezetes technológiában komoly potenciált látnak: a könnyűszerkezetes épületek esetében a cégek 82%-a acélra gondol a hagyományos építési anyagok használatával szemben. Minden ötödik cég biztosan ezt az anyagot választaná öt éven belül megvalósuló felújítási, bővítési projektek esetében, míg új építések esetében a többség (57%) biztosan e technológia mellett döntene.
Az acél könnyűszerkezetes technológia legnagyobb előnyének a kkv cégvezetők a következő szempontokat tartják:
- 79 % a gyors, az időjárástól független kivitelezést;
- 56% a kis önsúlyt, a könnyű alakíthatóságot,
- 57 % akár több száz négyzetméteres épületek létrehozásának lehetőségét;
- 45% a technológia nyújtotta kimagasló teherbírást; amely szempont különösen fontos az agrárcégek számára.
A cégvezetők a gyártók és tervezők szakértelmében bíznak
Az acél könnyűszerkezet használatát tervező cégek egy-egy felújítási, bővítési, új építési projekt esetében felelős döntéshozatalra törekednek, a többség (68%) szakemberhez fordulna tanácsért: 34% a gyártóktól és szintén 34% a tervezőktől kapott információk alapján hozná meg döntését.
A hazai acél könnyűszerkezetes építkezés a Lindab jóvoltából immár több mint két évtizedes múltra tekint vissza, hiszen a technológiát 1992-ben a svéd vállalat honosította meg Magyarországon. A kutatás által igazolt különböző, folyamatosan változó igények mentén termékeit folyamatosan fejleszti. Jó példája ennek 2013 innovációja, a Lindab SBSMaxi épületrendszer, amely lehetővé teszi 250-2000 m2 alapterületű, teljesen tűzihorganyzott csarnokok, épületek létrehozását, igen versenyképes áron. A Lindab technológia néhány tíz és több ezer négyzetméter alapterületű csarnokok építésére is alkalmazható. Mindezt gyorsan és a hagyományos építkezéssel szemben jóval egyszerűbben, amely szempont különösen lényeges lehet az 1 éven belüli felújítási, bővítési, vagy új építési projektekben gondolkodó vállalatok számára.
