Organikus és modern: Mettrin rendezvényközpont Bánkon
Szárnyszerű tetővonallal, cölöplábakon magasodik a vízfelszín fölé a Mettrin rendezvényközpont a Bánki-tó partján. A tópart korábbi látványát jelentősen alakító épületről a tervező, Ferdinánd Árpád ír.
Előzmények
A METTRIN Rendezvényközpont végső nevét csak elkészülte után kapta. A tervezés indulásakor és menetközben is több néven is emlegették, volt művészeti központ, rendezvényház is. Valójában egy magánfinanszírozású kultúrházról van szó, a kultúra legnemesebb jelentését értve ezalatt. Ez nem véletlen, hiszen a Megrendelő nem más, mint a több, mint 20 éve létező és most éppen csipkerózsika álmát alvó Bánki Louis Armstrong Nemzetközi Jazzfesztivál kitalálója és szervezője. A tervezők azt remélik, hogy felébreszthetik a feesztivált álmából ezzel a "megvalósult álommal": álomból-álommal.
Az építést hosszú küzdelem előzte meg: először megterveztük a közeli víziszínpad nézőterének lefedését, de az nem valósulhatott meg, aztán a szomszéd telekre rajzoltunk Fesztiválközpontot, az is meghiúsult. Elsodorta a tervezhetetlen infláció.
Helyi kontextus, egy landmark születése
Az építési helyszín vízparti fekvése külön hangsúlyt ad a rendezvényközpontnak. Egyrészt soha nem fognak eléépíteni, másrészt a víz tükröző hatása felerősíti az épület megjelenését a a Bánki-tó átellenes oldaláról nézve. Egy jól megjegyezhető, ugyanakkor tájba is illeszkedő ház tervezése volt tehát a cél. Olyan téralkotás, amely helyi kultúra központja tud lenni. Olyn épített környezet melynek színvonala megfelel az épületben felhangzó zene színvonalának.
A Bánki tóparti rendezvényház egy olyan modern alkotás, amely arra törekszik, hogy már a megközelítés pillanatában magával ragadja a látogatókat. Mivel az épület pilléreken áll a tó partján, első pillantásra érezhetővé válik a kapcsolat a természettel. Az alsó szint nyitottsága lehetővé teszi, hogy a rendezvényhelyszín a szabad ég alatt legyen, ugyanakkor a fedett rész biztosítja az események zavartalan lebonyolítását az időjárás szeszélyei ellenére is.
Az épületet azonnal felismerhetővé teszi elsődleges karakterformáló eleme, a sajátos tetőív. A legyező vagy pillangóforma nem csupán látványelem, hanem metaforikus jelentést is hordoz. Az építészeti kreativitást jelképezi, a változatosságot és a szabadságot, a jazzre asszociálva a zene szárnyán szabadon szárnyalást. A tetővonalat denevérrel, pillangóval vagy repülőgéppel asszociáló észrevételek további érdekességet adnak az épület értelmezéséhez; a nézők számára megnyitják a saját interpretáció lehetőségét. Bár a tervezés során semmilyen előzetes formalista elgondolás nem játszott szerepet, mégis a ház az erdei környezetben akár egyfajta élőlénynek is tűnhet.
Kulturális Központ az organikus és a modern összhangjára épül. Az organikus elemek a környezettel való harmonikus egyesülést sugallják, míg a modern vonalak és formák az épület progresszivitását és időtállóságát hangsúlyozzák. Az épület elrendezése és tervezése optimális térkihasználást biztosít, miközben a panorámás kilátásokkal megteremti az ideális környezetet bármilyen rendezvény számára.
Ferdinánd Árpád
/Szerk: Őze Sándor/
