Óriás-szobor a Ferencvárosban

A Corvinus Egyetem tavaly megnyitott új épülete elé a közeljövőben megépülhet Jovánovics György szobrász impozáns terve. Elhárulni látszanak az akadályok az engedély kiadása elől, tekintettel arra, hogy a tervtanácsi Állásfoglalás egyértelműen az eredetileg elfogadott nyertes pályaművet tartja megvalósításra méltónak.

Jovánovics György pályamunkájának legfőbb erénye az a különös kettősség, mely a műben rejlő lehetőségek mindkét irányában kiteljesedik. Egyrészt kétségbevonhatatlanul szuverén mű, ami nem a feladat applikációként, kitűzőként, esetleg diplomán, kódexlapon (akként értelmezett felületen) elhelyezendő iniciáléként való felfogásán alapul. Másrészt hiánytalanul, ugyanakkor kompromisszumok nélkül eleget tesz a megfelelés igényének. Megfelel ugyanis a szerző koherens és következetesen épülő életművének (képes annak jelentős állomásává válni) és megfelel az épületnek. Ugyanúgy a tágabban értelmezett dekonstruktív gondolkodás terméke, mint a több módosítás után kialakult végleges homlokzatterv. Egy nyelven beszél az épülettel, ezért bírja is a tervezők rokonszenvét.

Amint arról korábban beszámoltunk, kapcsolódva a Budapesti Corvinus Egyetem új oktatási épületének létesítéséhez, a nagy méretű műtárgy/plasztika megalkotására kiírt pályázaton Jovánovics György "Corvinus 2007" című alkotása lett a győztes. Az eredmény kihirdetését (2007. június) követően a szobrászművész kapcsolatba lépett az épület építész tervezőivel, és a velük folytatott egyeztetések, továbbá egy statikus tervező munkájának nyomán elkészült az engedélyezési tervdokumentáció a ritka méretű, több mint 30 méter magas szobor építéséhez.

A tavaly szeptembertől működő épület homlokzata elé az első nyári szünetben lett volna célszerű "odatenni" az acéltáblákból tervezett, óriási szobrot, azonban az idei megvalósítás erősen kétséges, mert a IX. kerületi építési hatóság egyelőre még nem adta ki az engedélyt. A kerületi főépítész állásfoglalása szerint a műalkotás a mérete miatt megbontja a függőleges homlokzati felület egységét, ugyanakkor a szuverén művészeti alkotást „osztó- és zárópárkány, vagy épülettagozat” kategóriába sorolva módosításokat kértek a művésztől, továbbá az engedély kiadásának feltételéül szabták a Központi Tervtanács állásfoglalását.

A Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács és a Fővárosi Tervtanács 2008. június 26-ai együttes ülésén a tervet bemutató Jovánovics György elmondta, milyen kompromisszumokkal tudna némi változtatásokat tenni a tervén annak érdekében, hogy az engedély megszülethessen. A tervtanácsi ülésen is szóba került, hogy a kerületi építésügyi hatósági csoport a területre vonatkozó szabályozási tervről és az építési szabályzatról szóló 8/2006. (III. 10.) sz. önkormányzati rendelet 10.§ (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva a képzőművészeti alkotás „kinyúlását” 1,50 m-ben korlátozza, ezért a terv átdolgozását kéri (a nyertes pályaműben ez a kiállás a homlokzat síkjától 3,30 m).

A Fővárosi Önkormányzat budapesti köztéri szobraiért felelős szakmai műhelyének, a Budapest Galéria igazgatójának az önkormányzat jegyzője számára írt levelében félreértésnek tartja a mű építéshatósági bírálatát. A nagyjelentőségű alkotást képzőművészeti és nem építészeti műnek tartja, ezért a mű a véleménye szerint nem sorolható be a hivatkozott rendelet „osztó- és zárópárkány, vagy épülettagozat” kategóriáiba.

Részlet Turányi Gábor DLA építész opponensi véleményéből:

Kompetens vagyok-e én ebben az ügyben?
(Merthogy ügyről van szó, kérem szépen. Ügyiratok sorakoznak, egyre nő a számuk, ha csak nem tudunk itt, ma, együttesen, gátat szabni ennek a folyamatnak.)
És mi itt együttesen, kompetensek vagyunk-e ebben az ügyben?
Annyiban igen, hogy valamiképpen építészetről van szó. Hogy miért valamiképpen? Hát azért, mert Jovánovics a legjobb magyar építész. Ezt viccből szoktam mondani, de komolyan gondolom. Lehet benne igazság, mert Janáky István is ezt szokta mondani. Eszembe jut Bramante, Brunelleschi és Palladio. Vagy Zaha Hadid, Eisenman és Gehry. Építészek? Szobrászok? Nem mindegy?
Annyiban nem mindegy, hogy Jovánovics György szobrász. Bár gyönyörű plasztikái olyanok, mint a legszebb város vagy épület, azért ezek a művek: képzőművészeti alkotások. Bár legújabb plasztikája építészeti mondanivalót is tartalmaz, azért ez a mű: szobor.
Olyannyira szobor, hogy a Lázár-Oláh-Szerdahelyi féle épülethez éppen csak támaszkodik. Létezése által szellemi kapcsolatot tud teremteni a Corvinus egyetem épületei között. Olyannyira szobor, hogy nem része az épületnek, akár távolabb is húzódhatna tőle. Bár a szobrász szobra harmonikus egységet képez az építészek épületével (hiszen éppen ezért nyerte meg a pályázatot), azért ettől még nem lesz párkány, tagozat vagy lizéna. Nem lesz épületrész!
Ezt a kijelentést egy műtörténész akár vitathatja is, de semmiképp sem vitathatja az engedélyező hatóság! Önkormányzati ügyintézés szempontjából ezen objektumot kéretik műalkotásnak tekinteni. Szobornak.

A tervtanács állásfoglalásában többek között leszögezi, hogy "az eredeti, a pályázaton nyert műalkotás megvalósítását támogatja. Amennyiben az alkotó ezen a kivitelezés során módosít, vagy finomít, az a művész szuverén joga. A tervtanács a mű egy elemének homlokzati kiállásáról szóló módosítást méltatlannak tartja, bármilyen külső kompromisszum a mű karakterét csorbítja." A tervtanács összefoglaló véleménye szerint "a művész alkotását az eredetileg elfogadott nyertes pályamű terve szerint tartja megvalósításra méltónak. A kitűnő kompozíció harmonikus egységet képez az épület homlokzatával. A tervtanács a szobrot köztéri műalkotásnak tartja, ami nem tekinthető építményrésznek, vagy homlokzati elemnek. A tervtanács kéri minden közreműködőtől, hogy döntésüket eszerint hozzák meg. A tervtanács a bemutatott tervet engedélyezésre ajánlja."

Remélhetőleg ezzel elhárulnak az akadályok a szobor megvalósítása elől, és a Ferencvárosban mielőbb helyére kerülhet egy jelentős műalkotás, mely – ha áttételesen is – de szellemében minden bizonnyal hozzájárul a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási sikereinek folytatásához.

Vargha Mihály

(csatolt iratok: a Tervtanács Állásfoglalása és Turányi Gábor opponensi véleménye)