Közélet, hírek
Óriásgödör Csepelen
2006.10.24. 10:05
A csepeli szigetcsúcs jövőbeni urbanisztikai fejlesztésének lehetőségeit alapvetően fogja meghatározni a Budapesti Központi Szennyvíztisztító-telep kialakításának módja, környezetéhez való majdani viszonya.
A csepeli szigetcsúcs jövőbeni urbanisztikai fejlesztésének lehetőségeit alapvetően fogja meghatározni a Budapesti Központi Szennyvíztisztító-telep kialakításának módja, környezetéhez való majdani viszonya. A létesítmény megvalósulása ugyanakkor óriási lépés a főváros valóban környezettudatos üzemeltetése felé. A Fővárosi Tervtanács a szennyvíztisztító tervét jelenlegi fázisában engedélyezésre nem javasolta.
Demszky Gábor főpolgármester és Ivántsy Gábor, az Enviroduna Kft. ügyvezető projektigazgatója október 19-én a beruházás helyszínén számoltak be a szennyvíztisztító építésének jelenlegi állásáról. A beruházók közleménye szerint az ÉlőDuna Projekt jelenleg Kelet-Közép-Európa legjelentősebb környezetvédelmi beruházása.
A komplexum az ún. ÉlőDuna Projekt keretében valósul meg, mely további hat kapcsolódó, Budapest különböző területein építendő egységből áll. A Csepel-sziget északnyugati részén található, a HÉV vonala és a Duna főága között elterülő 29 hektáros területen megvalósuló, mintegy 70.000 m2 alapterületű biológiai műtárgy hozzájárul ahhoz, hogy 2010-re a Budapesten keletkező szennyvizek 95%-ban biológiailag tisztítva kerüljenek vissza a Dunába (ez az arány jelenleg 50% alatt van!). A létesítmény fogja kezelni egyfelől a kelenföldi átemelő telepről a folyó alatti átvezetésen érkező, másfelől a ferencvárosi átemelő telepről a ráckevei (soroksári) Duna-ág alatt érkező szennyvizeket. Ennek megfelelően a projekt keretében a Duna budai partja mentén főgyűjtő-csatorna létesül, bővítik az albertfalvai, a kelenföldi és a ferencvárosi átemelőtelepek kapacitását, két ponton nyomóvezetéket fektetnek le a folyó alatt, továbbá egy komposztálótelep (a víztisztítóban keletkező iszap számára a XVIII. kerületi Cséry-telepen), egy árvízvédelmi gát és a telep megközelítését szolgáló bekötőút épül.A beruházás ismertetése során nem esett szó a telep építészeti kialakításának kérdéséről, noha a Fővárosi Tervtanács szeptember 15-én kelt állásfoglalásában kiemelte, hogy „egy ilyen nagyságrendű objektum telepítése (…) elképzelhetetlen építészeti, tájépítészeti (…) pályázat nélkül (…). Budapest nem engedheti meg magának, hogy egy kizárólag a technológiát követő, építészetileg nem kelleően átgondolt tervet valósítson meg. (…)”. Elfogadhatatlan, hogy „az anyaghasználatot, az épületek tagolását is a technológia határozza meg (…).” A Tervtanács hangsúlyozta továbbá, hogy a létesítmény környezetének be kell ágyazódnia a jövőben megvalósuló új városrészt övező urbansztikai kapcsolatrendszerbe, s egy továbbfejleszthető, a majdani parkokkal és a vízpartokkal összefüggő tájépítészeti egységben kell értelmezni. Alapvető kérdés ez, hiszen Észak-Csepelre lakóövezetet terveznek. Bár a beruházók szerint a telep minden szempontból megfelel majd a környezetvédelmi előírásoknak, ezzel nincs „kipipálva” minden, a környezettel kapcsolatos feladat, hiszen az építészeti-városépítészeti koncepció szinte teljes hiánya szintén károkat okozhat majd – mégha azok más jellegűek is.
Jelenleg monumentális földmunkák és az év végéig befejeződő régészeti feltárások zajlanak a szennyvíztisztító területén. A Budapesti Történeti Múzeum által vezetett ásatások során rézkori települések maradványai, kora- és késő bronzkori temetkezési helyek és kerámiák, kelta kori temetkezési helyek, továbbá Árpád-kori objektumok nyomai is előkerültek.
HP
