Örömóda

Ennek a helynek nem az eredeti kortárs design az értéke, hanem a könnyedség, ahogyan a tervező a látszólag cseppet sem rokon elemeket harmóniába olvasztotta. Zöldi Anna a megújult Szép Ilona étterem belsőépítészetéről.

A Szép Ilona valaha vendéglő volt, méghozzá nem is akármilyen. Kultikus hely, olcsó árakkal, ahová a közeli Iparművészeti Főiskoláról jártak a hallgatók és tanárok, felvételi előtt, után, sőt közben is. A belső tér akkori berendezése bízvást nevezhető rondának, magyaros-népies bútorok összehangolt együttese, tipikus példája annak, ahogy a szocializmus évtizedeiben igyekeztek vizuális eszközökkel nyomatékosítani a magyaros vendéglátás legbelső lényegét szerte az országban.

A kerthelyiség viszont maga volt a paradicsom, hívogató, árnyas menedék a Budakeszi út és a Vörös Hadsereg útja metszéspontjában. Mozgalmi múltja is volt, mindjárt kettős: nem csak a dicső felszabadító hadsereg vonult be a később a nevét viselő útvonalon Budapestre, e hely terasza másról is nevezetes. Itt próbálták letartóztatni Ságvári Endrét - akit a szerencsésebbek már csak mint úttörőcsapatuk névadóját tisztelhettek – s menekülés közben a közelben lőtték őt agyon. Van tehát a helynek bukéja, így érdemes egy pillantást vetni a közelmúltban lezajlott felújítás végeredményére, és ennek alapján megállapítható: a kisvendéglő elegáns étteremmé avanzsált.

 

 

Az átalakítás anyagi feltételét az teremtette meg, hogy az étterem tulajdonosának sikerült a teljes épületet megvásárolnia az önkormányzattól. Így egységes koncepcióval láthatott a felújításhoz: a tető cseréjével új tetőtéri szintet hoztak létre, a középső szintet felújítva irodaként is hasznosítható lakásokat alakítottak ki, lent pedig bővítették és korszerűsítették az éttermet. A munkálatokat a család egyik tagja, Mauricio Flores belsőépítész tervei alapján, és irányításával végezték, építész-társtervezőként Romhányi Péter működött közre. Családi vállalkozás révén a megbízó-tervező kontaktus zökkenőmentes volt.

 

 

A felújítás vezérelve az értékek megtartása, a klasszikus, bár nem műemlék épület hangulatának megőrzése, a szükséges modern technológia törésmentes hozzáillesztésével. A főpárkányig visszabontott épület új, koporsófödémmel kialakított manzard jellegű tetőt kapott, álló tetőablakokkal, középen timpanonos oromzattal. A homlokzat teljesen megújult, nem csak anyagaiban, de építészeti kialakításában is. A homlokzat hármas tagolása Mauricio Flores újítása: a földszinti nyílásokat a középső szint osztásrendjéhez igazította, ezzel egységesítette az utcai homlokzat megjelenését. A földszinten alumínium, az emeleten fa, a tetőtérben műanyag nyílászárókat építettek be. Az aranyozott díszek, stukkók, párkányok, vagyis a homlokzat öltözete „bécsi divat szerint”, de egyéni intuíció alapján készült.

 

 

A hajdani vendéglő megtartotta magyaros, tradicionális ételeket kínáló étlapját, így nem volt kétséges, hogy a környezet is a klasszikus eleganciát hivatott sugallni. Az első impulzust a homlokzat jelenti, a belső tér kialakítása tovább erősíti a kezdeti benyomást.

 

 

Az étterem fogyasztótere nem ösztönzött téralakítási bravúrokra, józan megfontolások alapján szervezett, jól kihasznált, egyszerű, téglalap alakú belső tér, középen bárpulttal. A könnyed, ugyanakkor dús elegancia az anyaghasználat, a színek, és a jól bevált belsőépítészeti eszközök szellemes felhasználásának következménye. A formálást meghatározta az étteremben szükséges technológia a (pl szellőzés, világítás) megfelelő kialakítása, ill. takarása, az összhatás mégsem kimódolt, minden végiggondoltan került a helyére. Ami a designt illeti, a tervező a változatosság híve, a vizuális unalomtól csak a stílusok keverése védheti meg a laikus szemet, a szakértő pedig azt is észreveszi, hogy milyen idősíkok keverednek a ravaszul létrehozott együttesben.

 

 

A klasszikus eleganciát az amerikai dió fafelületek, az aranyozott részletek, a textil falburkolat, a pepita padló képviseli, habár az már átvezet egy modernebb világba, az ötvenes évek presszó hangulatához. Az egyedileg tervezett bútorok (az Árkossy Bútor munkái) világosabb fából, kétszer késelt teak furnérozással készültek, az art deco formavilágát idézve, lekerekített sarkokkal, cizellált lakkozott részletekkel. Van még egy kis trendi dekorlap a pult frontján, de a legszembetűnőbb az aranyozott hullámzó falburkolat a főbejárattal szemben, amit tízből kilencen festett gipsznek vélnének, de bizony mart MDF lap bújik meg a hagyományos kivitelezésű aranyozás mögött.

 

 

A sok nívós anyag és technológia szemügyre vétele után meglepő, hogy a mennyezet megszólalásig élethű faburkolata festett díszlet, flóderozott lapokból áll, még az illesztést imitáló, kifejezett térbeliséget mutató fekete csík is festett. És mégsem rémisztő otrombaság, egyszerűen csak a helyzetfelismerésből (messze van, úgysem látszik) adódó józan takarékosság, művészi színvonalon kivitelezve.

 

 

Általában szembetűnő a dekoratív felületek és formák mögött megbúvó józan tervezés: a lépcső feletti légtérbe bútor nyúlik be, ahol a belmagasság engedi, de attraktív megjelenése láttán senkinek sem jutna eszébe, hogy puszta helykihasználásról van szó. A konyha bejáratát takarni kell, ide üvegfal került, ebbe pedig az Ecserin beszerzett magyaros mintájú terítő, de a belsőhöz illeszkedő, szokatlan, sárgás színvilággal. A mosdók a fogyasztótérben nem fértek el, ezért a pinceszintre kerültek, de a nehezen mozgó vendégekre gondolva létesült egy wc az éttermi szinten is, ahol pelenkázót is elhelyeztek. A pinceszinti mosdók természetesen gyönyörűek – bár ezért egy öntudatos kolléga már megrótt, azóta is vallom, hogy a közforgalmat lebonyolító helyek legszellemesebben megtervezett egységei gyakran a wc-k. Nálunk felvilágosultabb országokban egész könyvet szenteltek a témának (Public toilets címen), ajánlom a kollégák figyelmébe, fantasztikus kincsesbánya. A Szép Ilona mosdója fekete-fehér csíkos eleganciát képvisel, arany radiátortakarással, nemes tapétával megspékelve.

 

 

Az egész belsőn végigvonul, sőt még az étlapon is feltűnik egy némiképp magyaros virágmotívum, - utalva a régi idők designjára - legtöbbször aranyban, bravúrosan törésmentes módon illeszkedve a klasszikus eleganciához. A felújítás egyetlen gyenge pontja a terasz, amely halvány nyomaiban sem emlékeztet a hajdani idillre, semlegesen stílustalan.

 

 

Ennek a helynek nem az eredeti kortárs design az értéke, hanem a könnyedség, ahogyan a tervező a látszólag cseppet sem rokon elemeket harmóniába olvasztotta. Divat az eklektika, de a belsőépítészek általában csak idézet szintjén merik alkalmazni a klasszikus ornamentikát, mindig jelen kell, hogy legyen a kortárs keret. Itt - bármennyire közhelynek tűnik is, le kell írni: valószínűleg a latin temperamentumnak köszönhetően – zökkenőmentes könnyedséggel sikerült a montázs elemeit egymáshoz illeszteni. Mauricio Flores hat éves kora óta él Magyarországon, volt tehát alkalma megtanulni a keservest. Mégsem tette, és filozófiája nagyon is megszívlelendő. A képzelet csak akkor szárnyal, ha nem kötik gúzsba a napi gondok, ha öröm a tervezés, nem görcsös önmegvalósítás, amivel még pénzt is kell keresni, lehetőleg sokat. A tervezés nem a megbízó sekélyes ízlésvilágon edződött akaratának mindenáron való megtörését kell, hogy jelentse, sokkal inkább terápia, amelynek során az ügyfél sikerélményhez jut, s a végeredmény egyúttal a tervezőt is dicséri. Mindehhez pedig profi szakmai tudást kell társítani, nem agyonrajzolt tervek formájában, hanem a helyzethez rugalmasan alkalmazkodó helyszíni improvizációkkal, ami persze csak akkor megy, ha a kisujjunkban van a szakma, de legalábbis állnak mögöttünk képzett szakemberek.

 

 

Az életet, akárcsak a házakat, tervezni kell, aztán felépíteni. Lazán, rugalmasan, de szigorúan profin. Lehet a tárgyalásról késni, de a minőségből sosem szabad engedni.
A Szép Ilona felújított épülete az örömteli tervezés lehetőségéről ad számot, magas színvonalon, lakkban és aranyban. És az irigylésre méltóan egészséges önbizalomról, amely sajnos ma Magyarországon igencsak hiánycikk.

Zöldi Anna