Összekuszálódott gólyalábak

Nem annyira az egyéni építészet-értelmezéseket, inkább a manapság gyakori kompozíciós fogások, formai sémák Európán belüli hatásait figyelhetjük meg az A10 szeptember-októberi számában.

Nem annyira az egyéni építészet-értelmezéseket, inkább a manapság gyakori kompozíciós fogások, formai sémák Európán belüli hatásait figyelhetjük meg az A10 szeptember-októberi számában. A domborzati formák építészeti anamorfózisára a Rossignol Székház (Hérauld Arnod architects) a legújabb példa, a tallini lakóház (AB Kosmos) a foldingos-dekonstruktív formálás extravagánsnak szánt, de merősen túllihegett verziója. Hasonló, de jóval higgadtabb mű a soignies-i multifunkcionális csarnok (L’Escaut és Bureau d’études Weinand). A rigai hajléktalanszálló a rendetlenül kiosztott ablakokkal átlyuggatott fémdobozok sorába tartozik (Lejnieku projektēšanas birojs), a rotterdami felhőkarcoló töredezett, vörös tagolóbordáival éppen szétrobbanni látszik (KCAP Architects&Planners). Van archetipikus lakóház-formából kiinduló villa is Ilidžában (normal architektura), s megnyílt az összekuszálódott gólyalábakra állított dobozépületek legfrissebb darabja is Rodez-ben (Lacombe/De Florinier Architectes). Nantes-ban konstruktivista plasztikát idéző kutatóközpont épült és stadionrevitalizációval egybekötve (Collectif FGP). Az izgalmas effektekkel operáló prágai Műszaki Könyvtár épülete esztétikai sokfélesége, merész vegyesfelvágott-jellege és tervezési-technikai professzionalizmusa révén a lapszám talán legmeglepőbb szereplője (Projektil Architekti Studio). Roman Šilje csodálatosan érzékeny, növényekkel befuttatatott, kör alakú kutinai óvoda-terve Takaharu Tezuka Magyarországon is jól ismert tachikawai óvodájára emlékeztet. A Rossignol Székházhoz hasonló szellemű az a bilbaói projekt, melynek során a város egyik meredek sziklafalára helyeztek el járható térplasztikát. A hatalmas mű a város egyik forgalmas, széles közútját és egy magaslaton épült lakónegyede között húzódik, s egészen különleges látványelemmel gazdagítja a „városi tájat”.

Néhány fontos urbanisztikai vonatkozású terveket is közöl a lap: az albániai Korce városközpontjának revitalizációja a tradicionális bazár és az új bevásárlónegyed között hidat képez majd; a terv szerves része a „kulturális promenád” és a „zöld szív” is – az elképzelések szerint a fejlesztés egyfajta patchwork-stratégia jegyében intergrálja majd a város régi elemeit.

Figyelemre méltó a koszovói kortárs építészetről szóló összeállítás és az rendszerváltás huszadik évfordulója alklamából készült cikk is, mely a politikai-társadalmi fordulatok és az építészet viszonyát elemzi a Közép-Kelet-Európai régióban.

Haba Péter