A várfalon kívül áll egy épület Pécsett, amely ötvözi a romantikus, összebújva andalgó és a nagyvárosokra jellemző nagyléptékű építészeti karaktert. A Keller Ferenc által tervezett ház az összevarrt tömbökkel, a szűrt átlátással reagál az őt körülölelő környezet kettősségére.
Helyszín és beépítés
A helyszín Pécs - a várfalon kívül, de annak közelségében, sokféle hangulat találkozásánál. Az épület a Barbakán téri tömb utolsó elemeként arra hivatott, hogy befejezze és kiegészítse annak arculatát. A helyzeténél fogva viszont kényes helyzetben van: pontosan két különböző jellegű hangulat, beépítés találkozási határánál. A déli és nyugati oldalra a kisvárosi, összebújó, míg a Barbakán tömbre a városias, nagyobb léptékű építészeti karakter a jellemző. E kettő hatása alól nem lehet kitérni, mindkettőnek valamilyen formában jelen kell lennie az új épületben.
Az előzőekben említett kettős helyzetből fakadóan alakult ki a beépítés koncepciója. A Báthory utcához való kötődést, a hosszanti, egy elemből építkező (az utca beépítésére jellemző) épülettömeg jeleníti meg, amely mintegy hozzá van varrva a Barbakán tömbhöz.
Funkcionális elrendezés
Az épületben jellemzően lakások (10 db) kaptak helyet, de kismértékben irodaterületeket (bérbe adandó területeket) is elhelyeztünk benne. A bérbe adható területek a földszinten, a jó pozíciójú Barbakán tér felé eső részen, illetve a -1 szinten vannak. Ezek alaprajzát a flexibilis kialakítás lehetősége határozta meg, a szükséges kiszolgáló helyiségekkel.
A lakások száma a földszinten 2 db, az első és a második emeleten 4-4 db. A minél szélesebb vásárlói réteget - a kis lakások spektrumában - megcélzó alaprajzok 3 típusból állnak össze. A középmagos, rugalmasan használható, egyterűvé is alakítható, a fiatalabb - vagányabb - korosztálynak szól, de megtalálható még a minimál méretű garzon, és egy konzervatív beosztású lakástípus is. Ezek felett, a legfelső szinten /+8,67/ az egész épületet kiszolgáló gépészeti helyiség van. A -1. szinten kerékpártároló és raktár található. Az épület közlekedési rendszere egy nyitott, de fedett, egykarú lépcsőből, és az ehhez kapcsolódó függőfolyosóból áll.
Architektúra
Az épület tömegformálása egyszerű. A beépítésnél már taglalt „összevarrott" megoldás lehetőséget ad arra, hogy a ház reagáljon az épített környezetére, amely körülveszi. Maga a varrás léte, a szűrt átlátás, egyben annak a kettősségnek a megjelenítése, amelyet a hely magában hordoz. A tömb - a Barbakán tér felé - utolsó - még befejezetlen - eleme ez, melynek a nyugatra kezdődő kisvárosi beépítés irányába kell a léptékváltást kezelnie. A léptékváltás igénye eredményezte a tömegformálás oromfalas gesztusát, ezáltal sokkal erőteljesebben érezhető, átélhető a homlokzat és a tömeg lelépcsőzése. A Klimó György utca (Barbakán tér) felé a tömb, a már elkészült épületekkel egy változatos, sokkal inkább a foltszerű, festői, tervezett rendszertelenséggel bíró, önmagában homogén, de a szomszédoktól különböző képet mutat. Ebbe a sorba illeszkedik az új épület homlokzata is.
Súlyos jelenlétével megkerülhetetlen eleme a környezetnek a Barbakán torony, amely pontosan szemben helyezkedik el az épület főhomlokzatával - erre reagál a megdöntött oromfal, mintegy a toronynak szalutálva. A Báthory utcai meglévő épületek homlokzataira jellemző, hogy azonos nyílások sorozatából épül fel, amely helyenként vagy funkcionális, vagy egyéb okokból más elemet, nyílászárót is tartalmaz. Ezt követi le az új épület déli homlokzata is. A Báthory utca túloldalán lévő épület homlokzatának ablakai, erőteljes tagozatokkal bírnak, amikre reakcióként foghatjuk fel, a mi nyílászáróink (tűzgátló, és egyben) árnyéképítészettel dolgozó kereteit.
Keller Ferenc