Öt és fél évvel a tűzvész után megnyílt az újjáépített párizsi Notre-Dame

Öt és fél évvel a 2019. április 15-i tűzvész után szombaton ünnepélyesen megnyitották az újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyházat.

A 860 éves középkori építményt helyreállították, új huszártornyot és boltozatot kapott, restaurálták a támpilléreket, a vízköpőket, a fehér kő és az aranyozott díszítéseket. A helyreállításban szakértők ezrei – ácsok, kőművesek, festettüvegművészek – vettek részt, hagyományos módszereket alkalmazva a restauráláshoz, a javításhoz, illetve az elpusztult vagy megrongálódott részek pótlásához.

Csoportok a jövő évtől látogathatják a székesegyházat, február 1-jétől zarándokok, június 9-től pedig turisták idegenvezetővel. A katolikus egyház szakértői évente 15 millió látogatóra számítanak.

A székesegyház alapkövét 1163-ban rakták le, az építkezés majd száz évig tartott, a 17. és a 18. században nagyobb helyreállításokat végeztek az épületen. A katedrálist Victor Hugo tette Párizs jelképévé 1831-ben megjelent regénye témájául választva.

A helyreállításhoz annyi adomány gyűlt össze (több mint 840 millió euró Macron hivatala szerint), hogy további beruházásokat is végezhetnek az építményben.

A székesegyház kapui szombaton 19 óra 20 perckor nyíltak meg, miután Laurent Ulrich, Párizs érseke pásztorbotjával háromszor hármat kopogtatott jelképesen. Mindhárom kopogtatásra a Maitrise de Notre-Dame zeneiskola kórusai egy-egy zsoltárral válaszoltak. A harmadik kopogtatás és zsoltár után megnyílt a kapu.

Az ünnepi szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök. A szertartáson részt vevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.

Emmanuel Macron beszédében háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért. „Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent" – mondta az elnök a székesegyházban tartott beszédében. „A végső fellángolást, az akaratot, a reménység fokát választottuk. (…) És ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassuk, páratlan testvériséget" – tette hozzá.

„Meg kell őriznünk kincsként a törékenységnek, az alázatnak és az akaratnak ezt a tanulságát, nem szabad elfelednünk, mennyit érünk mindannyian és mennyire elválaszthatatlan mindnyájunk munkájától ennek a székesegyháznak a nagysága" – mondta végezetül Emmanuel Macron.

A székesegyházban felolvasott, Laurent Ulrich érsekhez intézett üzenetében Ferenc pápa azt kérte, hogy „fogadják nagylelkűen és ingyen" a Notre-Dame látogatóinak óriási tömegét. A katolikus egyházfő elhárította a meghívást a ceremóniára.

Az öt évvel korábbi rettenetes tűzvészre emlékeztetve a pápa hangsúlyozta, „mennyire összeszorultak a szíveink a veszély láttán, hogy megsemmisülhet a hit és a keresztény építészet remekműve, nemzeti történelmük évszázados tanúja". „Ma a szomorúság és a gyász helyet ad az örömnek, az ünnepnek és a dicséretnek" – tette hozzá Ferenc pápa, tisztelegve a számos ipartestület figyelemre méltó munkája és a tűzoltók bátorsága előtt. „E bámulatos templom újjászületése legyen látnoki jele a franciaországi egyház megújulásának" – tette hozzá a katolikus egyházfő.

A szertartáson megszólaltatták a híres orgonát is, amelyet a pusztító tűzvész során, a tetőszerkezet borításának megolvadása következtében mérgező por lepett be. A nyolcezer sípot, amelyek közül a legkisebbek ceruza nagyságúak, a legnagyobbak pedig több mint tíz méter magasak, fáradságos munkával tisztították meg és hangolták újra.

A szertartás előtt röviddel megszólaltak a székesegyház harangjai, és Emmanuel Macron a katedrális előtti téren fogadta a megnyitási szertartásra érkező vendégeket, közöttük állam- és kormányfőket, koronás főket és fontos személyiségeket.