Otthonteremtési Program
Szakmai, társadalmi szervezetek javaslata a Kormányzat részére – Az állami szerepvállalással működő otthonteremtési program előfeltételei, társadalmi és gazdasági kihatásai. A program kapcsolódása más szakterületekhez, a népesedési politikához, a nemzetgazdasághoz, öröklött és őrizendő kultúránkhoz, a fenntartható fejlődés követelményeihez.
Mottó: „Azért vagyunk a világon,
hogy valahol otthon legyünk benne!"
Tamási Áron
Előszó
Az otthonteremtés lehetőségének biztosítása, valamint a lakásállomány minőségi megújítása kiemelt közfeladat, számos gazdasági és társadalmi prioritás szinergiapontja. A nemzeti vagyon és az állampolgárok megtakarításának jelentős részét az ország lakásállománya teszi ki. A lakás ugyanakkor nem luxus, hanem létfeltétel, a családi élet színtere. A lakáskörülmények alapvetően befolyásolják a jövő nemzedékének szocializációját, életminőségét, egzisztenciális esélyeit.
Magyarországon a demokratikus jogállam és az uniós tagság ellenére a rendezett lakáskörülmények sokaknak nem megoldható a munka jövedelmekből, fokozottan igaz ez a munka nélkül lévőkre.
Jelen programjavaslatban összefogjuk az otthonteremtéssel különböző nézőpontból foglalkozó szakmai, társadalmi szervezetek által legfontosabbnak ítélt problémákat és az azokkal kapcsolatos megoldási elképzeléseket. A lakásügyben komplex szemléletre van szükség, nem elégséges az egyoldalú megközelítés. A lakásügyet illeszteni kell a gazdaságfejlesztési (kiemelten az építésgazdasági, energiahatékonysági, építészeti, foglalkoztatási) és társadalmi (különösen a népesedési, vidékfejlesztési, szociális) programokkal.
Reméljük, hogy ezzel a gyakorlati megközelítésű összefoglalóval és javaslat katalógussal hozzá tudunk járulni egy állami otthonteremtési program megalapozásához. Köszönjük az anyag összeállításához tett észrevételeket és kiegészítő javaslatokat, külön köszönjük az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottságnak a 2009.12.03-i szakmai konzultáció megszervezését.
Társaság a Lakásépítésért Egyesület
Dr. Maráczi Zsolt, ügyvezető elnök
Összefoglaló I. - Értékelés, javaslatok
Az Otthonteremtési Program (továbbiakban: javaslat) ösztönzést kíván adni egy felelős állami lakáspolitika kialakításához, amely felismeri, és fontosságának megfelelő helyen kezeli az otthonteremtés ügyét.
Jelen anyagot azzal a céllal készítettük, hogy a szakma által javasolt kiinduló pontja legyen egy, a közérdekű nemzeti fejlesztési célokkal egyeztetett állami lakáspolitikai koncepciónak.
A programjavaslatot 2009. december 3-án tárgyalta és kiegészítette a munkaadók és szakszervezetek Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottsága szervezésében összehívott szakmai fórum, a 2010. március 1-én szakmai egyeztetésre kiküldött II. egyeztetési változattal kapcsolatos kiegészítési javaslatok értékelésre, túlnyomó részt beépítésre kerültek.
Bízunk benne, hogy a különböző politikai erők az alapvető lakáspolitikai kérdésekben konszenzusra tudnak jutni, a javasolt lakásprogram alapelveit kölcsönösen támogatni tudják.
Helyzetkép
Az utóbbi években a lakásügy hiányzott a kormányzat fókuszterületei közül, nincsen országos lakásprogram, nincsenek távlati lakáspolitikai célkitűzések, jövőkép. Ez nem megoldásokhoz, hanem problémákhoz, változó sikerű, jórészt utólagos intézkedésekhez vezetett.
A válságkezelés során a lakásépítési ágazat érdemi forrásokat nem kapott, a folyó évet érintő lakástámogatások 2009-ben (az eredetileg tervezett mérték) huszadára csökkentek. A 2010. évi lakásügyi költségvetési előirányzat 147 milliárd forint, ennek döntő része a korábbi lakáshitelek kamattámogatását szolgálja. (Ez a GDP ~0,6%-a). A kamattámogatások nagysága részben a magas jegybanki alapkamattal, a magas magyar kamatszinttel függ össze.
Az utóbbi időszakban bevezetésre került a fedezetkezelő intézmény, történtek építésigazgatási szabálymódosítások, de ezek betarthatóságát, gyakorlati hasznát számos kritika is érte. Utólagos, tűzoltó jellegűek voltak a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatos intézkedések, a lakossági hitelezéssel kapcsolatos szabályozás, a banki magatartási kódex megalkotása. A pályázati típusú lakástámogatások meghirdetése többnyire esetleges jellegű volt, a pályázati rendszer eredményessége a célok kitűzése híján jórészt nem volt mérhető. A CO2 kvóta értékesítéséből befolyt pénzek felhasználására a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) program 2009-ben kiírásra került.
Az építőipari helyzetkép negatív jellemzői a lánctartozások, a finanszírozási források hiánya, a kifizetetlen számlák, az építőipari bűnözés, a gyakran változó jogszabályok, a minőségi problémák, gyárak időleges, vagy végleges bezárása, csoportos létszámleépítések, számos kis és középvállalkozás megszűnése. A lakásépítések száma több évtizedes mélypont felé tart.
A 10 milliós népességből a bejelentett, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma jelenleg ~ 3,6 millió fő, ebből 720 ezren dolgoznak a közigazgatásban. A foglalkoztatottakból mintegy 300 ezer fő dolgozik az építőiparban (a versenyszférában alkalmazottak több mint 10%-a). Az építőipari fekete foglalkoztatás aránya becslések szerint átlag feletti, ez több mint 100.000 főt érinthet. Magyarországon a 15-64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 27,2%-a minősült foglalkoztatottnak 2008-ban, míg az EU-27 átlaga 48,1%.
A lakosság jelentős része egyre nehezebben tudja megfizetni a lakhatási terheket, az elérhető forinthitelek hiánya devizában történő eladósodáshoz vezetett. Az élelmiszer után a lakhatási kiadások a háztartások második legnagyobb kiadási tétele, az összes kiadás (hiteltörlesztéseket nem számolva) mintegy 25 %-a (2007). A lakásfenntartási kiadások az elmúlt években jelentősen nőttek, 2007-ben a lakosság lakásszolgáltatásra, vízre, villamos energiára, gázra és egyéb tüzelőanyagokra több mint kétszer annyit költött, mint 2000-ben.
A lakás az emberek döntő többségének a legfontosabb vagyontárgya, egy élet munkájának az eredménye, sokak szemében a létbiztonság alapja. A magántulajdonú lakások fenntartása sok helyen nem megoldott; a bérlakás állomány, a bérlakásépítés aránya kirívóan alacsony.
Javasolt célok és irányok a lakásügyben
Jelen helyzetben előretekintő, problémamegoldó szemléletre van szükség, nem elég a felmerült problémák utólagos kezelése. A miért nem lehet kifogások helyett a hogyan lehet megoldani hozzáállásra van szükség.
Rövid és hosszú távú állami gazdaságfejlesztési tervre, társadalmi jövőképre van szükség. A lakásprogramot illeszteni kell a gazdaságfejlesztési, vidékfejlesztési, népesedési, oktatási, szociális, energia hatékonysági, környezetvédelmi, építészeti, közlekedési, egészségügyi programokkal.
A kapkodó intézkedéseket átgondolt tervezéssel, időtálló szabályalkotással kell felváltani. Fenntartható lakásfinanszírozási modelleket kell kialakítani, nem lehet a lakosságot a piac majd megoldja hozzáállással magára hagyni (l.: devizahitelek példája).
Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy munka és érték alapú társadalomkép alakuljon ki, ahol jobban megéri munkából, mint segélyből élni; jobban megéri legálisan, mint feketén dolgozni; ahol tisztességes munkára van lehetőség és ennek az ellenértéke fedezetet ad a tisztességes lakáskörülmények megteremtésére is.
Az építőipari kis és középvállalkozásoknak jóval nagyobb gazdálkodási biztonságot, jogbiztonságot kell adni, életben kell tartani a hazai építőanyag gyártói, tervezői, kivitelezői, ingatlanforgalmazói kapacitásokat, építőanyag kereskedéseket. A közbeszerzési rendszert, a fedezetkezelő intézményt alkalmassá kell tenni a feladata betöltésére.
A mai magyar lakásállomány avultsága miatt és a lakásállomány folyamatos megújítása érdekében évi 40.000 – 50.000 lakás építése indokolt. A lakásépítésekre az ország kialakult (most még megőrizhető) ipari kapacitásokkal, munkaerővel rendelkezik. Egy működő lakásépítési ágazat a gazdaság egyik motorja, a gazdasági fejlődés, a munkaerő mobilitás ösztönzője lehetne.
Javasolt intézkedések
A javaslat számos elvi tételt rögzít, és számos konkrét intézkedést kezdeményez a következő kormányzati ciklusokra, nevesíti és összefoglalja a javasolt lakáscélú támogatásokat, javasol kiemelt állami programokat, bemutatja a támogatások költségvetési összefüggéseit.
Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy a lakásügyi támogatásoknak legyen feltétele a színvonalas tervezés, a fenntartható fejlődést garantáló minőségi építőanyag felhasználása, a minőségi kivitelezés, az energiahatékonyság, az építési költségek számlával igazolása, valamint szociális szempontok is. Ennek érdekében össze kell kapcsolni a lakástámogatásokat a gyermekvállalással, a jövedelemadózással, az energiahatékonysággal, a minőségi és legális építéssel.
Az uniós szabályok adta körben szükséges lenne az 5%-os Áfa bevezetése a felújításokkal, építésekkel kapcsolatban. A családok támogatásánál az állami adóbevételekről való lemondást a segélyezési elv elé kell helyezni, ez teremt munka és érték alapú, fenntartható rendszert. Az előtakarékosság elvárását/lehetőségét fokozatosan bővíteni lehetne a lakáscélú támogatásokkal kapcsolatban. A szociális segélyeket a valóban, önhibájukon kívül nehéz helyzetben lévők számára kell nyújtani, egyben biztosítani a munka és a társadalmi integráció lehetőségét, elvárva az integrációra törekvést.
Csak a gazdaságilag megtérülő felújításokat célszerű támogatni, a nem városképi jelentőségű gazdaságosan fel nem újítható épületek szanálása, új lakások építése a célszerű. Nem megkerülhető, hogy nem pusztán energiahatékony, hanem élhető, megfelelő életminőséget lehetővé tévő épületekre, lakásokra van szükség. Szem előtt kell tartani, hogy ne generáljunk a következő generációk számára újabb megoldandó problémákat.
A lakástámogatásokat döntően az építések és az új lakás vásárlások, felújítások támogatásán keresztül célszerű nyújtani. Az építések ösztönzése gazdaságélénkítő, munkahely megtartó hatású és egyben jelentős költségvetési bevételekkel jár. A költségvetési kiadások tervezésekor a bevételekre is figyelemmel kell lenni: a legális építések támogatása a lakás bekerülés kb. 47%-át kitevő költségvetési bevétellel (Áfa, Szja, Tao, egyéb járulék) jár, ami jellemzően meghaladja az adott lakásra jutó támogatások mértékét. Az önkormányzatok építésigazgatási szerveit fokozottabban be kell vonni a lakástámogatások felhasználásának ellenőrzésbe.
Azok számára, akik lakástulajdon megszerzését, fenntartását nem tudják megengedni, vagy a mobilitás érdekében szükségük van rá, a modern, családi életvitelre alkalmas (50 - 90 nm-es) bérlakásokat kell biztosítani, amelyeket a későbbiekben akár meg is vásárolhatnak. Egy fenntartható, kezelhető bérlakás rendszert építéssel lehet kialakítani. Az államilag ösztönzött bérlakás építés egy olyan konjunktúra kiegyenlítő eszköz lehetne az állam kezében, amellyel közvetlenül tud hatni a lakásépítésekre. A bérleti díjnak nagyságrenddel a tulajdonszerzés törlesztő részlete alatt kell lennie. Kormányzati lobbi is szükséges, hogy a költségvetési terhelés csökkentése érdekében az uniós pénzeket bérlakásépítésekre is fel lehessen használni.
Meg kell határozni a lakásépítés és a felújítás támogatásával elérhető célok, valamint a használt lakás támogatással elérhető célok fontossági sorrendjét, a köztük való forrás allokációt.
Magyarország strukturális és demográfiai problémákkal egyaránt küzd, javaslatunk szerint a lakásügynek ágazatként értelmezve évente hozzávetőleg 375 milliárd Ft költségvetési forrásra (~ GDP 1,5%-a) van szüksége. Ez az arány igazodna az EU tagországok lakástámogatásaihoz. Ezt a szintet több év alatt, fokozatosan kell elérni. Cserében kapunk nagyjából ezzel azonos nagyságú költségvetési – e program nélkül nem megvalósuló - bevételt, munkahelyeket, működő ipart, modern lakásokat és a sokat emlegetett, régóta hiányzó munkaerő mobilitást.
Javasolt ütemezés
Az új lakástámogatási rendszert 2010. során javasolt kialakítani, a szakmával egyeztetni, elfogadni, és 2011.01.01-től hatályba léptetni. Meg kell vizsgálni azt is, hogy mely javasolt intézkedéseket célszerű/lehetséges még 2010 során bevezetni, egy esetleges pótköltségvetés milyen lehetőségeket enged.
Ehhez az szükséges, hogy az előkészítő munka még 2010. májusában meginduljon, 2010. őszére a kormányzati elképzelések kialakuljanak, a 2010-es jogalkotási tervben, és a 2011-es költségvetés tervezésében a lakásügyi intézkedések szerepeljenek.
Az új kormányzat felállását követően első lakásügyi intézkedésként a lakásügy és az építésügy egy minisztérium alá vonását, és a lakásügyet a kormányzati struktúrában megfelelő súllyal képviselő államtitkárság felállítását javasoljuk, amely a lakásügyi intézkedések további előkészítést és a szakmával való egyeztetését el tudja látni.
Összefoglaló II. - Legfontosabb lépések (táblázatos formában)
Szervezési feladatok
Az otthonteremtés jelenlegi kiemelt problémái:
Javaslatok:
Megvalósítás:
A lakásügy komplex módon jelenleg nem szerepel a kormányzati fókuszterületek között.
Kormányprogramban szerepeljen kiemelt fontossággal az otthonteremtés, lakásépítés, felújítás.
2010
(!)
Lakásügyi igazgatás széttagoltsága.
A lakásügy és építésügy egy minisztérium alá tartozzon, legalább szakállamtitkári szinten.
2010
Állami lakásprogram hiánya. Tervezhetőség hiánya az otthonteremtésben, családtervezésben.
Hosszú távú, országos Otthonteremtési Program, Építésgazdasági Program kidolgozása.
2011.01.01.
Komplex, egymással illeszkedő gazdaságfejlesztési, társadalmi programok hiánya. Szakképzés hiánya.
Civil szférával egyeztetve rövid, közép, hosszú távú állami stratégiák kialakítása, ezek egymáshoz illesztése. Szakképzés beindítása.
2011
Visszaélések a lakástámogatásokkal kapcsolatban
Állami ellenőrzés fokozása (pl.: lakástakarék pénztárakon keresztül; Állami Számvevőszék javaslatai alapján, települési önkormányzatok bevonásával).
2011
Építőipari anomáliák (lánctartozás, feketemunka, visszaélések, jogbizonytalanság).
30 napos fizetési határidő.
Igényérvényesítések gyorsítása (bírósági eljárások).
Bűnüldözési intézkedések visszaélésekkel kapcsolatban.
Áfa fizetést tényleges pénzügyi teljesítéshez kötni.
2010
(!)
Állami támogatások hatékonysága nincsen mérve.
Állami ellenőrzés.
Csak a gazdaságilag megtérülő felújításokra szabadna állami támogatást adni.
Felújítási projektek auditálása, standardok előírása, települési önkormányzatok bevonásával.
2010
Forrásteremtés
Az otthonteremtés jelenlegi kiemelt problémái:
Javaslatok:
Megvalósítás:
(!)
Egyenetlenség a fejlesztési források elosztásában > építőipari uniós, hazai forrásokból a lakásügyre aránytalanul kis rész jut.
Uniós források nagyobb arányú felhasználása a lakásfelújításoknál.
Állami lobbi, hogy uniós források részben bérlakásépítésekre is felhasználhatóak legyenek.
2012
Hazai fejlesztési források egy részének lakásügybe csoportosítása.
2011
„Panel" felújítási támogatások kiterjesztése a családi házakra.
2011
Állami ösztönzők nagy részének kivonása a lakásügyből.
A következő 5 év alatt a lakásügyi állami + uniós szerepvállalás érje el a GDP 1,5%-át.
2015
Magas magyar kamatszint > magas lakáscélú hitelkamatok.
A jegybanki alapkamat csökkentését lehetővé tevő gazdaságpolitika.
középtávon
(!)
Devizahitelekkel járó kockázatok.
Elérhető, kedvező kamatozású lakáscélú forint hitelek.
2011
Bedőlő hitelek, kilakoltatások.
Hitelek banki átütemezése.
Állami alap, amely a „banki menekülési érték" alatt árverezett lakásokat megvásárolja.
Állami alap, amely diszkont áron megvásárolja a problémás lakáscélú hiteleket a bankoktól.
Lakhatási jog megfogalmazása.
2011
(!)
Lakossági önerő, lakossági források hiánya.
Fiatalok lakáshoz jutásának nehézségei, romló
demográfiai mutatók.
Családi adózás.
Adókedvezményeket a segélyezési elv elé helyezni.
Adómentes munkáltatói béren kívüli juttatás lakáscélra (pl.: bérleti díjra).
Gyermeket vállalóknak, nagycsaládosoknak (meghatározott jövedelem határig) akár teljes Szja mentesség, lakhatási célokra (bérleti díj, közmű díjak, lakáscélú hitel kamata, új lakással, felújítással kapcsolatos költségek) adójóváírás.
Szja csökkentési program végrehajtása: lakáscélú adókedvezmények útján.
Előtakarékosság támogatása. Szja kedvezmények előtakarékossági célokra.
CO2 kvóta pénzek felhasználása energia hatékony építésekre, felújításokra. Áfa 5% bevezetése az uniós szabályok adta körben.
2011
Források szűkössége az építésgazdaságban.
MFB programok ingatlan fejlesztői önerőhöz.
2012
Építések, felújítások (adó, járulék bevételek ebből vannak) nagyobb arányú támogatása a használt lakások vételének támogatásával szemben.
2011
Célok és irányok
Az otthonteremtés jelenlegi kiemelt problémái:
Javaslatok:
Megvalósítás:
Hajléktalanság, szegénytelepek.
A szociális lakásépítési projektek szakmunkásképzéssel, az érintettek bevonásával. Pilot projektek. Munkahelyteremtés.
2011
Idősek lakásproblémái.
Önkormányzati életjáradék program. Idősek otthona projektek támogatása.
2011
Építési konjunktúra ciklusok ingadozása, lakásépítések drasztikus visszaesése.
Ipari kapacitások megszűnése, kkv-k megszűnése, munkanélküliség.
Védett, értékes (főleg városi) épületállomány leromlott állapota.
Éves lakásépítési célszám (40-50.000 lakás / év) kitűzése, ennek érdekében állami ösztönzők.
Hosszú távú, ütemezett lakás és középület felújítási program.
2011
Működő vidékfejlesztés, népesség megtartási képesség hiánya.
Családi házakra fókuszáló programrészek. Energetikailag autonóm települések. Mezőgazdasági, gazdaságfejlesztési, vidékfejlesztési koncepció.
Önkormányzatokkal koordinálás.
2011
Panel problémák.
A panelházakat középtávon modernizálni kell. Ahol ez nem megtérülő, ott ezek visszavásárlása, bontás, új építési projektek szervezése indokolt. Lakókörnyezet, közösségi funkciók megújítása. Távhő kérdés komplex (l.: áramtermelés) kezelése.
középtáv
(!)
Bérlakás állomány hiánya, munkaerő mobilitás hiánya.
Állami bérlakás építési program, elsőként egy 1.000 lakásos pilot projekt beindítása.
Uniós pénzek bevonása bérlakásépítésekbe.
Közhasznú bérlakás építési, kezelési rendszer bevezetése (pl. osztrák minta alapján).
Magán bérlakásokra vonatkozó Szja mérték csökkentése, bérlakások (pl.: önkormányzati) nyilvántartásba vételének előírása.
2011
(!)
Minőségi problémák. Nagy energia felhasználás.
Magas lakásüzemeltetési költségek.
Az állami támogatásokat a minőségi, energia hatékony, környezetbarát anyagokból épülő, élhető lakások építéséhez, felújításához kell fűzni! Hatékony építésfelügyelet.
Megújuló energiaforrások fokozott felhasználása.
Szakképzési rendszer visszaállítása.
2011
Energiahatékonysági programok nem egységesek.
Komplex épületenergetikai program, minden épületfajtára, építésekre, felújításokra.
2010
A teljes Otthonteremtési Program Javaslat olvasható a Társaság a lakásépítésért honlap tanulmányok menüpontja alatt.
