Az ünnepelt épület előrelendítette a későbbi Palotanegyed kialakulását. Építészeti, kertépítészeti és belsőépítészeti stílusával a korabeli közbeszéd nem csak rosszmájú pletyka szintjén, de mint az irigylésre méltó sikk megtestesítőjeként foglalkozott. Az épület jelenleg kiemelt jelentőségű nemzeti műemlék. Az Ybl tervezte épület ráadásul Szilveszter után is ünnepel, 2014-ben ugyanis Ybl év lesz. A Pollack Mihály térre néző homlokzat és lépcső mára inkább találkozóhely, de a Kálvin tér felől érkezőknek mindenképpen kapu a Józsefváros reprezentatív tengelyéhez.
A tervezési területen három jól körülhatárolható csoportot figyeltünk meg. A turistákat, akik főleg a Nemzeti Múzeum miatt jönnek ide, a környéken lakókat, illetve a napközben a Palotanegyedben tevékenykedő budapestieket. Örömünkre a helyi lakosok és intézmények jóvoltából rengeteg alulról jövő és lakossági szervezésű kezdeményezéssel találkozhatunk. Tervünkkel szeretnénk elősegíteni, hogy ezek teret kaphassanak a jövőben is. Alapvető célunk volt ezt a sokszínű, évszaktól, napszaktól függő, intenzív felhasználást támogatni tervünkkel. A koncepció három kardinális kiindulópontja a következő volt:
Nyissuk ki a Múzeum kertet a Polláck Mihály tér irányába!
A meglévő hátsó kertkijárat megnyitása és vizuális elemekkel történő kiemelése mellett döntöttünk, illetve a két kijárat között futó, a téren átmenő nagy forgalmú utat megszüntettük. (A mélygarázs lejárói továbbra is megközelíthetőek.) Tehát egy fővárosi jelentőségű zárt rendezvénytér jön létre, amit támogat az, hogy közintézmények nyílnak a térre, így egy hétvégi napközbeni rendezvény nem zavarja a lakosokat. A két oldalsó épületrészben nyilvános toalett kialakítását ajánljuk, ugyanis a téren eltöltött időt jelentősen szűkre szabja ennek jelenlegi hiánya.
Kösse össze a Bródy Sándor utca a Múzeum körutat és a József körutat!
A Bródy Sándor utca első szakaszának forgalmát megváltoztattuk a folyamatos áthaladás érdekében. Ennek ugyan forgalomnövelő hatása van, de az úttest kialakításakor ügyeltünk arra, hogy a horizontális és vertikális törések, illetve a csomópontokban az egy szintre hozott burkolat erős körültekintésre késztesse az autóst, így a gyalogosoknak és a biciklistáknak legyen a legkényelmesebb és biztonságosabb az áthaladás. Ezzel a Ráday utca mellett létrejöhet egy másik gerinc, amely a turistaként érkezőket és a helyi lakosokat is egyaránt kiszolgálja. Ehhez nyújt segítséget a paloták tulajdonosait és az épületeket bemutató QR-kóddal elérhető blog is, valamint a Pollack Mihály tér burkolatába süllyesztett információs táblák segítségével végigjárható történelmi sétaútvonal is.
Látszódjanak a téren a környékbeli vállalkozások, közintézmények, szervezetek!
A környéknek sajátos hangulatot teremt a sok utcára néző különböző szolgáltatást nyújtó üzlethelység, valamint az illusztris közintézmények. Fontosnak tartjuk, hogy ezek nyitottak legyenek az utca és a terek felé, megismertessék szolgáltatásaikkal a nagyközönséget és marasztalják őket. A Pollack Mihály tér környékén található zenei intézmények saját programokkal jelenhetnek meg a Bródy Sándor utcában elhelyezett zenepavilonban. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kihelyezett e-könyv kölcsönzője és könyvvisszavevő állomása a MÁV Filharmónikusok épületének sarkán kap helyet népszerűsítve a könyvtárhasználatot.
A Pollack Mihály tér burkolt felülete továbbra is lehetőséget nyújt ideiglenes rendezvények, kitelepülések rendezésére, amelyet megkönnyítenek a helyszínre tervezett mobil bútorok és gyorsan felállítható pavilonok. A rendelkezésükre bocsájtott területen programokat, akciókat szervezhetnek, ezzel is elősegítve a környék gazdasági fellendülését, a kisvállalkozások talpon maradását.
A nagy irányvonalakra több kisebb, egymástól függetlenül is megvalósítható ötletet (soft tervek) fűztünk fel. Azt gondoljuk, hogy az ötletek más tartalommal is megtölthetőek és fontos, hogy egy közösségi fórum döntsön róluk és formálja azokat. A Pollack Mihály teret fővárosi szintű rendezvénytérként képzeljük el, nyitással a Nemzeti Múzeum kertje felé. Egy alapvetően burkolt, gyorsan karakteresen átalakítható és „összepakolható” nagyvárosi közteret hozzunk létre.
Két funkció meglétére koncentráltunk. Az ülőfelületek egyéni és csoportos tartózkodásra is alkalmasak, illetve igény szerint nézőtérré alakíthatóak. Másrészről a fedett állomásokká alakításukkal vásártérként is szolgálhatnak. A könnyű EPS (poliszerin) anyagú elemek sorozatgyártása egyszerű, mozgatásuk nem bonyolult, így rendezvények alkalmával, vagy például hónapos rendszerességgel könnyedén átalakítható a tér. Az elemeket lánccal és lakattal össze lehet fogni a rongálás és a nem várt veszteségek megelőzésére. A terület ökológiai szemléletének megfelelő kialakítása érdekében szelektív hulladékgyűjtőket helyeztünk el, melyet mozgáskorlátozott emberek is akadálymentesen használhatnak. A tér berendezését a meghagyott burkolatra sárgával felfestett nonfiguratív minta rendezi. A vonalak az intézmény bejáratokhoz és a Múzeum kert lépcsőihez vezetnek, valamint alkalmanként felkúsznak a Múzeum kert kerítésére ezzel is erősítve a kapcsolatot a tér és a kert között.
A Bródy Sándor utca átmenő forgalmának közlekedési beavatkozásunknak köszönhető megnövekedését az útpálya megtörésével és a helyenként egy szintre hozott gyalogos – autós csomópontokkal igyekszünk visszafogni. Az úttesten kétoldali egyirányú kerékpáros utat létesítettünk a Magyar Kerépáros Klub ajánlását figyelembe véve. Mivel nem csak egy áramló csatornát szeretnénk létrehozni, ezért megállóhelyeket, „zöld szigeteket” is tervezünk, amely időszakos tartózkodásra invitáló funkciókat tartalmaz, így lelassítja az utca gyalogosforgalmát. A járdán és a csomópontokban növénykazettákba süllyesztett ülőfelületet helyeztünk el, mely növeli a terület zöldfelületi arányát és tagolja a térrészeket. Természetesen a járda kiszélesítése csak a parkolóhelyek rovására történhet. Ezek számának csökkenését kompenzálva (138 helyett 43 parkolóhely található az utcában) javasoljuk a fizetős parkoló önkormányzati támogatású vertikális bővítését.
A Gutenberg-teret a tervezés során külön egységként kezeltük. A tér inkább a lokális térhasználókat szolgálja ki. Jelenleg is, és a jövőben is zöldfelület marad, rekreációs funkcióval képzeljük el a továbbiakban is. A teret kifuttajuk az árkádos háztalapzatig (Gutenberg tér 2.), amit szintén bevontunk a térbe, egy felnőtteknek (is) szóló hintával.
A kutyafuttatót a tér diagonális felosztásával a nagykörút felé eső részébe helyeztük, a Bródy Sándor utca fele eső térrész pedig pihenőpark lesz. A teret három koncentrikus körrel tagoltuk. A középső rész a kisgyermekeké, a körülötte található sáv a kamaszoké, kívül pedig a felnőtt közönségnek szóló funkciók kapnak helyet. A tér közponjában található egy nyilvános mosdó két női, két férfi toalettel és kézmosóhelységgel, pelenkázóval.
Azt gondoljuk, hogy a tervünk egy fiatalos, de a kulturális örökséget híven szem előtt tartó, minden korosztálynak élvezetet nyújtó térrendszert hoz létre. A belső Józsefváros megőrzi integritását, de karakterében kapcsolódik az Európa Bevárosa keretein belül az elmúlt években megvalósított fejlesztésekhez. A tervezett Pollák Mihály tér reprezentatív rendezvénytér, a Bródy Sándor utca gerincként összefogja a Palotanegyedet, míg a Gutenberg tér kellemes kikapcsolódást nyújt. Reményeink szerint megtartható az a különleges, régi Pestet idéző hangulat, amit a kerületben jelen lévő alulról jövő kezdeményezések hoztak vissza az elmúlt években és hamarosan megint vígan golyóznak a Pál utcai fiúk a belső Józsefváros utcáin, terein.
Horváth Bettina, Hrabák Luca, Fleischer Sára