Panorámafürdő — Visegrád

Volentics András diplomamunkája
Pécsi Tudományegyetem,
Pollack Mihály Műszaki Kar

Témaválasztás
A diplomamunkám témájának kiválasztásakor Magyarország fontos történelmi, természeti, kulturális témaköreiből válogattam. A helyszín bejárását követően az egyik legnagyobb természeti kincsünkből, a termálvízből született a termálfürdő gondolata. Ez Visegrád város programjába is beleillik a város középületeinek turista-orientált bővítése. A történelmi belváros és a fellegvár közötti kapcsolat erősítőpontja lehet a választott terület, ennek adottságai a termálfürdő igényeit minden szempontból kielégítik.

A létesítmény nem szeretne konkurálni sem a hotelek, szállodák által nyújtott élményfürdővel, és a közelben, Lepencén épült strandfürdővel, itt egy ezektől kis mértékben eltérő igényeket szeretnék kielégíteni. Olyan exkluzív fürdőház létesülne melynek közönsége a nyugodt pihenés híve.

A téli hónapokban a turizmus látszólag visszaesik, de a jó panorámával rendelkező hotelek és panziók hétvégenként teljesen tele vannak. A történelmi helyszínek így a fellegvár a Salamon torony a Királyi palota stb. forgalma visszaesik. A strand és a bob pálya szinte teljesen kiürül. A télen is működő fürdőház remélhetőleg segít kitölteni a turisták és a helyi lakosok által látogatott funkciópalettát.

A térség bemutatása és a választott terület bemutatása
A város a 11-es főút mellett, Budapesttől 43 km-re, északra található. Közúton személygépkocsival és autóbusszal, a Dunán pedig hajóval közelíthető meg.

Visegrád területén az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, folyamatosan pedig a bronzkor végétől lakott a környék. A kelták után a rómaiak leltek itt otthonra, akik a IV. sz. elején a Sibrik-dombon (a mai településtől É-ra, közel a Dunához) építették fel a Pons Navatus nevű castrumot. Később szlávok települtek a környékre, s ők nevezték a castrumot Visegrádnak, amely kifejezést később a magyarok is átvettek. Az első latin nyelvi oklevél 1009-ben említi Visegrád várát és megyéjét.

Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, mely az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarba fekszik. Bár lakóinak száma alig 1700 fő, s ezzel az ország legkisebb városa, nem kevesebb, mint 300 ezer vendéget fogad egy évben.

A választott helyszín könnyen megközelíthető a Panoráma útról (fellegvár felé) és a belváros felől meredek, szűk kis utcákon keresztül. A panoráma út nagy forgalmat bonyolít, erről az útról lehet megközelíteni a fellegvárat a Silvanus szállót és a bob pályát.

A terület a hegy északi oldalán fekszik ez az utolsó beépíthető területként a város peremén. Gyönyörű kilátást nyújt a Dunakanyarra, Visegrád belvárosára délnyugati a Duna túloldalán fekvő Nagymarosra és a fellegvárra nyugati irányba. E telkek alatt ritkán beépített nyaralóövezeti rész van, a szintemelkedés és a sűrű lomb miatt ezek a nyaralók nem érzékelhetők közelinek. Emiatt kissé leszakad a város nyüzsgésétől de mégis a városi szövet része.

A terület növényzete dél felé védett mező, így a jó panorámát később sem takarja el sűrű lomb, a nem beépíthető részek védelmi célú erdőterület besorolású, ami kellő intimitást biztosít.

A funkció beillesztése
A beillesztésnél rengeteg tényező együttes hatása alakította az épület helyét és tömegét.

Főbb kialakítási elvek:

• a belváros és fellegvár közötti kapcsolat, erősítése,
• a turisztikai forgalom gyarapítása,
• a város beépítési határvonalának bezárása,
• a környező épületek elhelyezkedése és tömege,
• a szabályozási tervben előírt beépítési határok,
• a hegy geometriája és fekvése,
• a panoráma,
• az épületre jellemző „inkognitás”,
• előképek,
• kihasználhatóság,
• a program,
• rálátási pontok,
• megközelíthetőség.

A hegy geometriája és fekvése
A geometriai adottságok a hegy sugaraiban és a kőzetrétegek előtörésében éppúgy jelen van mint egy hegyi forrás mely a mélyből tör fel és próbál magának utat keresni a kőtömbök között.

Az épületre jellemző „inkognitás”:
A funkcióból és a programból eredően ez a fürdőház a zavartalan pihenésre és a zajmentes környezetre épít melyet az épület kismértékű eldugásával „inkognitóba” helyezésével értem el. A bejárati helyszín is tudatosan tartalmazza ezt az érzést, itt még csak kis mértékben érzékelhető a panoráma és a tér kialakításánál azt a vágyat melynek egy új épület felfedezés okoz tudatosan használtam.

Forgalmi rendszer
A választott terület több felől megközelíthető. A történelmi belváros felől szűk kisutcákon keresztül gyalogosan és gépkocsival egyaránt. Gépjárművel a terület É-i része felől lehet behajtani a parkolóházba nem zavarva ezzel az épület egyik nagyon fontos elemét a panorámámat. A fürdő fő homlokzat nyugati irányba néz, erre látható a Dunakanyar, Nagymaros, Visegrád és az északi középhegység. Gyalogosan délnyugat felől, ez egy igen meredek közvetlenül a hegycsúcs felé irányított utca, mely gépjármű közlekedés szempontjából zsákutcává alakítottam, mivel meredeksége túl nagy. A zsákutca végén lévő lépcsősorról lehet megközelíteni az épületet. A mozgáskorlátozottak a hegység adottságai miatt csak gépjárművel, a parkolóház felől tudják elérni az épület bejáratát.

Program
A programot az épület beillesztésével párhuzamosan alakítottam ki. A funkciólista a közlekedők és a kiszolgálóhelységek mérete 70–80 vendég befogadására alkalmas. A személyzetet 10–15 főben állapítottam meg, a medencék emberekkel való feltöltését az egy embernek szükséges kényelmes helyfelhasználásával modelleztem.

Az 1500 m² alapterületű épülethez számos motorkerékpár és 49 férőhelyes gépjárműparkolót rendeltem, mely közvetlen kapcsolatban van a bejárattal és a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően a tűzlépcsőházzal.

Az épület használható funkciópalettájának méretéből a medenceterek méretének közel megegyező méretű tereket igényel a gépészet, mivel 5 különböző hőmérsékletű és vízminőségű medencetér van elengedhetetlen a külön víztároló és vízforgató berendezés használata, mely az imént említett helyszükséglettel rendelkezik. Az aulatér befogadóképessége a fokozatos illetve a lüktető vendégérkezésnek megfelelően alakítottam, melyhez vizesblokkot és a személyzeti blokkot rendeltem.

Funkciók
Fango (gyógyiszap kúra)
Relaxációs masszázs
Oxigénterápia
Gőzfürdő
Infraszauna
Termálvíz
A Lepencei strandfürdő 1200 méter mélyről jövő 62°C-os termálvizet hasznosít, amely viszonylag magas sókoncentrációjú – nátriumklorid és hidrokarbonát tartamú – termális ásványvíz. A termálvízben lévő jód és konyhasó tartalmának komplex hatása által nő az erek átjárhatósága, gyorsul a gyulladásos izzadmány felszívódása, ezért elsősorban ízületi, nőgyógyászati és urológiai idült gyulladások kezelésére alkalmas. A Termálfürdő épületében 5 különböző hőmérsékletű termálvizű medence van.

Szerkezet
A szerkezet vasbeton pillérvázra épül, ahol a födémek tárcsaként merevítik az épületet. A medencék alatt a vasbeton födém szintén pillérvázra támaszkodik, de a födém két rétegű betonja között egy homogenizáló réteg van, mely megoszló terheléssé alakítja a pillérváz koncentrált feltámasztó erejét.

A mélygarázs szintjén a falak és a padló vízzáró betonból készül, mivel a falakon átszivárgó pára ki tud szellőzni a nyitott parkolóházon. A panorámaszint statikai vázát feszített vasbeton gerendák alkotják, melyek a felső födémben kaptak helyet, a panorámaszint alsó födéme a főhomlokzat síkjában kábelekkel vissza van horgonyozva a felső feszített vasbeton szerkezethez.

(részletek a tervezői leírásból)

Diplomaterv: Panorámafürdő — Visegrád

készítette: Volentics András
konzulens: Rohoska Csaba
opponens: Koller József
felsőoktatási intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar