Pasaréti Szomszédsági Tér - Kovács Máté Gergő diplomamunkája
Bemutatjuk Kovács Máté Gergő diplomamunkáját, amiben a második kerületi "félbe maradt" Pasaréti teret tervezi újjá. Az oda kevéssé illő vasszerkezetű élelmiszer áruház lebontása után új, magasabb színvonalú üzlet nyitását tervezi. A diplomamunka a a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszékén készült.
Hova? A Pasaréti térre...
...a Budai dombok lábánál, a Városmajor, Hűvösvölgy, Lipótmező, Normafa, Törökvész, Rózsadomb közelében, lágyan hullámzó földek közti tölcsértorkolatban, vigyázzban álló fák közt.
Korai modern villák pettyezte szomszédság közepén, a forgalmas Szilágyi Erzsébet fasortól és Hűvösvölgyi úttól az Ördög-árok által elválasztott szigetben lévő szomszédság központjában álló apró bolyként nyüzsgő főtérrel, érdekes forgalmi helyzettel, pici üzletekkel, és valódi "hegyek közt élő Mesebeli Óriással", Rimanóczy Gyula templomával és autóbusz végállomásával.
A környékben lakott Jávor Pál, Fedák Sári, Pátzay Pál, Örkény, Várkonyi és Latinovits, de ez az otthona a bevásárlókocsiját húzó néninek, a templomba igyekvő családoknak, a minden nap átzúgó budapesti ingázóknak, a céltudatosan sasként leszálló, majd kávé mellett beszélgető menedzsereknek, a trafikos néninek, az iskolába menő fiataloknak és a ferences szerzeteseknek.
A második kerület "félbe maradt terén" terpeszkedő ABC-doboz bezárt, új tulajdonoshoz került. Érdemes ez alkalomból elgondolkodni kicsit, hogy lehetne összevarrni kifeslett sarkait úgy, hogy ez a kompakt mikrovilág ne sérüljön.
Mit? Találkozóhelyet a szomszédságnak…
Miközben Rimanóczy épületében, a szépen felújított kávézóban ültem, és figyeltem a téren zajló életet, rácsodálkoztam, hogy Pasarét olyan akár egy kis falu a nagyvárosban. A szomszédság ismerősként köszöntik egymást, bevásárlás, vagy munkába igyekvés közben megállnak, olykor leülnek, beszélgetnek, sorban állnak a kis tejeskocsi előtt, ami hetente kétszer megáll a templomnál.
Azonban a téren és tágabb környezetében annak ellenére, hogy élénk közösségi élet folyik (szomszédsági ünnep, koncertek, körmenetek, vásárok) nincs egy olyan közösségi ház, amely mind ezeket a rendezvényeket be tudja fogadni, mind pedig központja lehetne a téren folyó eseményeknek. Tehát szükség van egy közösségi házra, mely nem nagy rendezvényközpont, hanem a környéken élők igényeit elégíti ki, és képes 150 fő befogadására. Csak az övék, de vendégül láthatnak itt távoli látogatókat is. Kertjében rendezhetik a szomszédünnepet, de helyet adhat esküvők számára is. A kertre fűződő árkádban kiállításokat tarthatnak, előadótermében koncerteket, előadásokat tarthatnak, mely most is jellemző, de nincs megfelelő hely hozzá. Ehhez adnék választási lehetőséget többféle minőségű térrel. De ha épp nincs semmi rendezvény, akkor is legyen hol leülni egy fa árnyékában, beszélgetni, miközben a nyugodt környezetből kibukkanó periszkópon át látható, ablakain átszűrődve figyelhető a tér nyüzsgése is.
A közösségi ház mellett pedig elengedhetetlen a kisbolt, melyhez ezer szállal kötődnek. Csak épp az új bolt teret ad a sétálóknak és befogadja az apró trafikot az újságos nénivel, a kis virágboltot, mely most a túloldalon árválkodik, és ide tud beállni a tejesautó is, hogy a pasaréti lakosok az új Pasaréti Szomszédsági Téren állhasson sorba a tejért. Fontos a kereskedelmi rész és a közösségi rész kapcsolata. Bevásárlás közben összefutni, beszélgetni, mindezek szorosan összetartoznak, így a közösségi ház és a bolt, mint a szomszédság fóruma, alapvető.
Hogyan? A tér átfogó vizsgálatával…
Bolt, és találkozóhely a fő program, de mindezek a Pasaréti tér gyalogosgyűrűjének szövetébe illeszkednek. A gyalogosgyűrű pedig összeköti őket a Páduai Szent Antal templommal és a buszvégállomással, folytatva Rimanóczy megkezdett mondatát, sokféle teret adva a szomszédság mindennapi találkozására. A gyalogosgyűrű egy szürke gránitburkolattal burkolt felületet jelent. Ahol ez a felület keresztezi az autóutakat, ott fekvőrendőrként működik, mely lassítja a Pasaréti térre bezúduló autós forgalmat. A Kelemen László utcán a térre visszatorlódó araszoló kocsisornak pedig a Hűvösvölgyi út-Kelemen László utca kereszteződésének szélesítésével, az ott lévő jelzőlámpa átprogramozásával adnánk gyorsabb kijutási lehetőséget. Ez a szűk szelep, melyet ki kell engedni annak érdekében, hogy a kialakuló forgalmi dugók csillapításával a tér kedvezőbb legyen a gyalogosok számára.
Az épületek műszaki tervezése során figyelembe vett alapvető kritériumok: kívülről feleljen meg a forgalmas köztér okozta hatásoknak (zajterhelés, fokozott mechanikai igénybevétel, nagy felületek folytán fokozott csapadékvíz-elvezetés, stb.). Megjelenése azonban a környezetbe harmonikusan illeszkedjen, de szerkesztése folytán épített tájként változatos és jól kihasználható közterek láncolatát- terepet adjon. Belső terei mind arányaiban, mind szerkezetében nyugodt, otthonos érzetet biztosítsanak. Ez a szomszédság otthona.
Hogyan? A műszaki fenntarthatóság és részletképzés eszközeivel…
Az épület kompakt geometriai formálása lehetőséget ad a minél egyszerűbb, zártabb termikus burok kialakítására.
A szellőzést főként gravitációs úton igyekeztem megoldani, a gépi szellőzés kialakítása során a távozó levegő energiatartalmának visszanyerése is célom volt kompakt légkezelő berendezés beépítése segítségével. Nagy nyírászáró felület került az épület dk-d-i homlokzatára, mely a passzív napenergia hasznosítását teszi lehetővé. A szükséges szabályzást a beépített árnyékoló, valamint a tervezett növényzet oldja meg manuális, valamint természetes módon (a nyári túlmelegedéstől a kertben, valamint a téren lévő lombhullató fák lombja véd, míg télen a lehullott lomb nem akadályozza a napsugárzást). A tervezett extenzív zöldtetőnek pedig egyrészt esztétikai okai vannak, mégpedig a környező épületekből zöldfelület látványa, de fontos az ökológiai védőréteg szerepe is: védi a tető hő és vízszigetelését a káros UV sugárzástól, a zárófödém hőterhelését csökkenti, a lehulló csapadék nagy részét megköti, egyúttal kedvező mikroklímát alakít ki. Ezenkívül az épület előtti, valamint az előadóterem fölötti nagy járható tetőfelületre hulló csapadékot a burkolatba tervezett folyókarendszer segítségével összegyűjtjük, és tisztítás, valamint olaj és homokleválasztás után a kert öntözésére használhatjuk.
A budai dombok felől a telek felé lejtő domborzati viszonyok miatt számíthatunk komoly talajvízterhelésre, melynek kiküszöbölésére a talajvíz elleni szigetelésen kívül az épület a teljes lemezalapozás alatti paplanszivárgó rendszerrel is ellátott.
Tervezés és kommunikáció
A tervezés során a minél szélesebb körű anyaggyűjtésen kívül (helytörténet, építészettörténet, forgalomszabályozás) alapvető fontosságú volt számomra a téren élők és a térrel napi kapcsolatban álló, főként helyi lakosok felől érkező hiteles visszajelzés és vélemény.
Ennek fontos eszköze volt mind a helyszíni munka (anyaggyűjtés, a téren való rajzolás, vizsgálatok, személyes beszélgetések), mind pedig egy olyan felület, melyen a tervezés folyamatát dokumentálhatom, egyúttal tanácsokat, véleményeket, visszajelzéseket kaphatok. Így született meg egy blog, melyet a tervezés kezdetekor készítettem, és naprakész állapotát mutatta a tervezési folyamatnak. Így utólag is visszakereshető az összes gyűjtött anyag, a terv állapota és az egyes tervváltozatok, de hasznosak voltak számomra az itt kapott visszajelzések, vélemények, építő kritikák.
A blog címe: www.pasaretdiploma.blogspot.hu
Opponensi vélemény
Kovács Máté Gergő: Pasaréti szomszédsági tér című diplomamunkájáról
A diplomamunka aktuális problémára válaszol, szinte élő munka lehetne, hiszen a hetvenes évekből való, a térre kevéssé illő vasszerkezetű élelmiszer áruház lebontása után a CBA új, magasabb igényszintű üzlet nyitását tervezi. Ennek kapcsán valóban érdemes arról gondolkodni, hogyan lehetne ezt a jó adottságú telket méltóbban használni, még akkor is, ha az önkormányzatnak feltehetően nincs pénze egy új közösségi épület létrehozására. A tér a környező kertvárosi negyednek, Pasarétnek valóban központja, és nem csak forgalmi-közlekedési szempontból. Jó lenne a Rimanóczy Gyula által megkezdett nagyvonalú együttest a tér neuralgikus pontján végre a templomhoz és a buszvégállomáshoz méltó épülettel-épületekkel kiegészíteni.
A diplomázó gondosan előkészítette feladatát. Tanulmányozta a tágabb városi-közlekedési összefüggéseket, a tér és a környező utcák forgalmát, a gyalogosok és gépkocsik mozgását, a CBA üzleti koncepcióját, a helyi lakosság és közösségek igényeit. Megvizsgálta a telek adottságait, megközelítését, beépíthetőségét, viszonyát a térhez és saját területéhez. Így alakult ki az elképzelés, mely szerint az élelmiszer kisáruház (a hozzá társuló funkciókkal) és a közösségi ház osztozik békésen a területen, úgy, hogy közben a teret bővítő „burkolt tisztás” kialakítására is lehetőség nyílik. Úgy tűnik, ez a döntés elég korán megszületett, és utána már a tömegek, alaprajzok csiszolgatására, a korrekt szerkezetek és anyagok kiválasztására, a részletek kidolgozására lehetett a fennmaradó időt szánni. Ennek megfelelően, a tervek meggyőzőnek tűnnek, még a szerkezeti csomópontokra, gépészeti megoldásokra és a kivitel organizációjára is jutott kellő idő és figyelem. A rajzok az első vázlatoktól az engedélyezési szintű dokumentáción át a kiviteli terv szintű részletekig szépek és okosak. Vagyis meggyőzik a bírálót arról, hogy a hallgató elsajátította mindazokat a készségeket és képességeket, mindazt a tudást, amivel tervező építészként működni képes a pályán. Itt be is fejezhetném az opponenciát azzal, hogy ajánlom a bizottságnak a diplomaterv elfogadását és jó minősítését.
Nem fejezem be, folytatom egy szinttel magasabban. A diplomamunka – mint láttuk korábban – hibátlan logikával vitte végig a terv kibontását a koncepció megszületésétől a legkisebb részlet meghatározásáig. A kérdés az, hogy a koncepciót megalapozó döntések jók voltak-e. Ebben nem vagyok egészen biztos. Az élelmiszer-áruház teljesen rendben van, a közösségi ház és a tér viszonya kevésbé. Nem érzem szerencsésnek a közösségi-kulturális intézmény elszakítását a tértől, ahogyan föld alá száműzését sem. A „gödör” az Erzsébet téren is kényszerből született, ott azonban a nagyobb méret és a tágasabb, parkosított környezet garantálja a működőképességét. Itt a durván 10x10 méteres süllyesztett tér és a hozzá vezető lépcsősor nem tűnik igazán használhatónak, ráadásul a kétoldalt húzódó alagsori „kiállító tereket” keskeny folyosóvá degradálja. A felszínen megjelenő 3 m széles, 24,5 m hosszú épületben recepción, az alsó szintre vezető lépcsőn és liften kívül nincs semmi. Vagyis a közösségi épület a tér szintjén semmilyen élményt nem kínál, azzal nem tart kapcsolatot. Ezzel szemben a felszín hasznos területének a felét átengedi egy olyan burkolt térnek, amelyik nem használható szabadon, mert a nagyobb részének lépcsőzése nem teszi lehetővé, hogy spontán események, rendezvények színtere legyen, viszont arra kényszerít minket, hogy mintegy tribünön ülve, a teret bámuljuk. A Pasaréti tér még a forgalom csillapítása után sem válik olasz piazzává, vagyis nem biztos, hogy az emberek a buszok és terepjárók áramlásán keresztül a templom és a hegyek látványában gyönyörködnének e helyről. A telepített fasor valamennyire elválasztja ezt a részt a teret határoló járdától, de ugyanakkor lombja a kilátást is gátolja. Ha a „gödör” helyén egy egészséges méretű épület állhatna, kiállító teremmel és mondjuk presszóval a tér szintjén, előtte pedig szabadon használható „piazzával”,amit valamilyen áttört fal („kollonád”) határolna le a tértől (egyben határozott térfalat adva a Pasaréti tér bizonytalan keleti oldalán), akkor mindkét szint célszerűbben alakulna. A felszínen a gyülekezésre, találkozásra alkalmas tér szintben kapcsolódna kulturális és vendéglátó funkcióval, a felszín alatt pedig – még belső térkapcsolat esetén is – jóval nagyobb és egészségesebben osztható tér állna rendelkezésre. Az előadó-kocertterem nyugodtan lehet alsó szinten, akusztikailag talán még jobb is neki, de a kiállításokra vagy bármilyen csoport-foglalkozásra ez nem feltétlenül igaz. Miért ne hívogathatná egy kiállítás látványa a téren áthaladókat, vagy miért ne működhetne egy presszó-bár és a klub- vagy rendezvényterem együtt, a fél-nyilvános térrel kapcsolatban?
Hasonló tévedésnek érzem a tér közepének az átalakítását is. A forgalommal körbevett 9 m átmérőjű kört sem a Mária-szobor medencébe állítása, sem a füves rézsű nem fogja kedvelt pihenő hellyé varázsolni, hiszen ha zebra vezetne hozzá, akkor sem lenne kellemes buszok és autók gyűrűjében, a tűző napnak kitéve üldögélni.
Visszatérve a tervezett épületekre, azok magasságával, lapos tetős, modern szellemű kialakításával, fekete-szürke-fehér színezésével csak egyet lehet érteni. Jól igazodnak a Rimanóczy-féle épületek stílusához, ezáltal erősítik a tér architektúrájának az egységét. Ugyanakkor helyes, hogy nem próbálják imitálni a harmincas évek építészeti hangját, részleteit, hanem mai szerkezeteket használnak. A márványzúzalékos vakolat talán emlékeztet a hajdani nemesvakolatokra, bár az 5 mm vastagság nem bíztat túl hosszú élettartammal, különösen a lábazatok hiányában (ha jól értettem az áruház rajzait). Ezt a hibát el lehetett volna kerülni a beton kéregpanelek síkjának lábazatnyi magasságba való felemelésével. Az üvegfalak, ablakok-ajtók osztásrendjének adott esetben – a tömegekhez és síkokhoz képest – nincs túl nagy jelentősége, meglehet, többet nyomna a latba e felületek külső árnyékolása.
Összegezve, ha elfogadjuk a koncepciót meghatározó alapvető döntéseket, akkor egy következetesen és alaposan végiggondolt, nagy körültekintéssel megoldott tervvel állunk szemben, s ezért a munkáért a diplomázó hallgató csak dicséretet érdemel.
Budapest, 2013. június 23.
Ferkai András
