Pécs-Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése

A pályamunkát következetesen átgondolt, nagyvonalú egységességre törekvés jellemzi mind a funkcionális térkapcsolatok, mind az anyaghasználatra, valamint az új térépítészeti elemekre tett javaslatában. Ennek megfelelően az Ybl Miklós út mindkét oldalát fasorral szegélyezi promenád jellegű bevezetést adva a belépési ponttól a Szilárd Leó parkig húzódóan. A lakóházak közvetlen előterében reális javaslat a virágfelületekkel határolt kiülő teraszok és várakozó helyek kialakítására tett javaslatok, a vendéglátó és kulturális funkció erősítésének teret adva a kereskedelmi funkció csökkentésével. Így szerves átmenet alakul ki a sétány és a toronyház hátterében már ma is meglévő szolgáltatások között. Ugyanígy értékes javaslat az Építők útjától az Ybl Miklós út szegély keleti irányú eltolásával széles járófelület biztosítása a Mecsek Áruház irányába.

Az Uránbányász tér átépítésére tett javaslatát a vertikális (szökőkutak és lámpasorok) és horizontális (víztükör, ülő dekkek) térelemek összhangja jellemzi, a toronyház előtti térrészt helyesen a nyitottság és a „nagy gesztusok” – hosszan elnyúló rézsűs térzárások, vízmedence és növénykazetták – míg az áruház előtti teret árnyas fái által – az új koncepcióba szervesen beépülő agóra megfogalmazás értékes. Ugyanakkor vitatható – s némiképp elhibázott – a Mecsek Áruház főbejáratához vezető olasz lépcsősor kialakítása.

Dicséretes a térkapcsolatokat és a különböző funkciókat, irányulásokat erősítő burkolat architektúrája és egységes, csak méretrendjében különböző anyaghasználata.
Hiánya a tervnek, hogy a két térrész közötti gyalogos átvezetés nem kap nagyobb hangsúlyt, kőburkolat formájában megjelenő „zebra” kialakításában.

A főtér és a Szilárd Leo park közötti közvetlen kapcsolatot az Ybl Miklós sétány „vonalas” átvezetésével gyalogos átkelővel közvetlenül biztosított. A park kapuját képező félkörívesen kiemelt terepplasztika esztétikailag jól oldja meg az Ybl Miklós út vizuális lezárást. Így egyszerre elválasztja a parkot a közút forgalmától, és ugyanakkor posztamense az Uránvárost szimbolizáló szobornak.

Megfontolandó a rézsű alá süllyesztett nyilvános illemhely építészeti kialakítása.
A park alaprajzi kialakítását és tartalmi elemeinek helyét is az axiális elrendezés jellemzi, melynek merevségét az itt lévő fák és cserje csoportok részben feloldják. Követendő a nagy összefüggő zöldfelületek kialakítása nem tagolva játszótéri, kerthasználati elemekkel és határozottan elválasztva fasorokkal a környező utaktól.
A park optikai középpontjában lévő szoborpark helykijelölése jó, érintőlegesen kapcsolódva a parkot átlósan átszelő kerti utakhoz. Részleteiben is igényes kialakítása figyelemreméltó, ugyanígy a játszó- és labdázó helyek egy-egységbe összevont elhelyezése a park nyugati oldalán dombbal elválasztva a park belső területeitől.
Értékes tartalmi eleme a parknak az észak-déli tengelyét lezáró intim hangulatot adó vízfelület tó formájában, de indokolatlanul hangsúlyos a víztükör felett átívelő két híd kialakítása.

Pályázó törekedett a park fáinak megőrzésére, de vitatható, hogy csak a fák 15%-át kell kivágni a terv megvalósításához.

A pályamunka közlekedésfejlesztésre tett javaslatai átgondoltak, lényegében az Ybl Miklós utcára korlátozódnak. Sajnálatos, hogy a kerékpárutak kijelölésével a terv nem foglalkozik, csak a műleírás tesz javaslatot a város egészére készült tanulmány ide vonatkozó részeinek módosítására.

A Bíráló Bizottság a pályamunkát az egységes városkép, a funkcionális és környezeti kapcsolatok reálisan megvalósítható fejlesztési javaslatai alapján minősítette.