Pécsi konferencia- és koncertközpont

Díjazásban nem részesült pályamű

Felelős tervező: Patartics Zorán

Díjazásban nem részesült pályamű 

Felelős tervező:  Patartics Zorán

 

---

Részlet az építészeti műleírásból

EKF

 

Az EKF fejlesztései városfejlesztési indikátorok is. A pécsi pályázat a 48-as tértől a Zsolnay Negyedig összefüggő fejlesztési tervet fogalmazott meg. A tervezett épületnek keresnie kell a nagyobb koncepcióba való illeszkedést.

A beruházások jellege és az EKF lehetőségei okán a koncertteremnek és a könyvtárnak kortárs építészeti EMBLÉMÁVÁ, IKONNÁ kell válniuk.

KONCERTTEREM ÉS KÖNYVTÁR:

NEM 1+1, HANEM 2 ÉS MÉG EGY.

A két épület nem lehet, hogy nem vesz egymásról tudomást. A két épület közötti viszony nem függhet attól, hogy melyik terveződik előbb. Mert nem időbeli viszonyban lesznek, hanem térbeliben.

Ketten is kevesek azonban egy ekkora térbeli kiterjedést átírni. Ezért kell valami, amihez mindkettőjüket erős viszony fűzi. Erre kínálkozik a gyalogos tengely.

 

MINŐSÉGI KÖRNYEZETI ELEMEK:

A környezet három minőségi elemével lehet kapcsolatot teremteni: 48-as téri park (2010 után), a Mecsek és a Balokány. A 48-as téri park a belvárosi kapcsolódási pont, a megközelítés kiinduló pontja. A Mecsek látványában élvezhető. A Balokány megélhető, alkalmas közegként is, kapcsolataival reprezentatív intim belső közösségi terek hozhatók létre. Nagy dilemma: a házat a Balokányra, vagy a Mecsekre fordítani. Előbbi tényleges közérzetet teremt, a Mecsek csak látványt.

 

A JOLLY-JOKER PROBLÉMA

A környezettel az is baj, hogy a jövőjéről nincsenek határozott tervek. Nyilvánvaló, hogy a Penny Market- Shell kút- McDonald’s sort (továbbiakban: Penny sor) az épületek méltó környezetének kialakításához a jövőben fel kell számolni. Erre azonban garancia nincs. Az sem közömbös, hogy lesz-e felüljáró a jelölt csomópontban, vagy nem lesz. És az sem mindegy, hogy a 6-os út jelenlegi nyomvonalán marad-e, vagy esetleg a vasút felszámolásával annak nyomára települ át, és a Zsolnay úton csak a tömegközlekedés és a gyalogos forgalom bonyolódik majd. Vagyis: most olyan koncepció kell, amelyik erényeket tud felmutatni bármely bizonytalan környezeti elem megvalósulása, de elmaradása esetére is.

 

A GYALOGOS „HÍD”

A két épület a környezetükből nem fejthető ki, annak alkalmatlansága miatt. Ezért más kötődéseket kell keresni. Erre az egyik minőségi környezeti elem, a 48-as tér, mint a belvárosi kapcsolódási pont kínálja magát. A terv a leendő épületeket minőségükben a 48-as térhez köti. Ezt az összetartozást a gyalogos tengely magassági szintje fejezi ki. Az Universitas és Sport utca sarkától induló, és az Universitas utca déli oldalán végig futó felület a hangversenyterem felé indul el, és vízszintes szalagra helyezi a gyalogos minőséget. Bár nem a gyalogos tengely emelkedik, hanem a környezet süllyed, ezáltal a gyalogos szalag hídként emelkedik el a környezetétől, és emelkedik ki a silány minőségből. E gesztusának további hozadéka, hogy a sétányon való tartózkodás, mozgás felértékelődik a Mecsek látványa által, és fordítva is igaz: a Mecsek látványa a hídról élvezhetővé válik.

 

Az elemelés csak térélményében és szellemi tartalmában híd szerű, szerkezeteiben nem. E tekintetben inkább a rakpartok világát idézi – a gyalogos tengely nem lebeg, hanem a terep épített alakulata. Alakul maga a híd is. Kezdetben csak flaszter, majd a hangversenyterem felé haladva egyre inkább test. Végül a flaszter, a híd szalagja piazzává, a felület tárgyakká, felépítményekké, majd pedig épületté alakul át. Az épületnél lehetőséget kínál a kitérésre a Zsolnay Negyed felé, park menti sétánnyá lényegülve át.

 

A híd, vagy inkább a rakparti fal a tereptől elemelkedve funkciókat fogad be. Parkoló állásokat az utcáról, vagy a telkekről (pl. az Univ kollégium meglévő parkoló felületei a fal testébe kerülnek, eredeti helyükön tartva), de közcélú trafókat is, esetleg egy kétszintes egyetemi, vagy más klub szerű egységet.

 

NÉVVÁLASZTÁS: ZSOLNAY-HÍD

 

A Névválasztás kézen fekvő, hiszen a „híd”

• a Zsolnay út gyalogos „nyomsáva”,

• a Zsolnay Negyedet kapcsolja a belvároshoz,

• jól megjelenítheti az EKF emblematikus nevét, a Zsolnay-t,

• a híd képzőművészeti alkotások elhelyezésének grandiózus színtere lehet, és így megjelenítheti a Zsolnay Kulturális Negyed beltartalmát, és akár produktumait is,

• anyaga agyag, és részben színtelen mázas pirogránit, (lásd még később!).

 

A JOLLY-JOKER MEGOLDÁS

 

A környezet bizonytalan sorsú elemei, az ’ilyen is lehet, meg olyan is’ problémára találtunk tehát megoldást. A híd-fal-alakulattal együttesbe szervezett két épület, a járó szint, vele a bejárati szintek elemelése a környezettől megteremti azt a függetlenséget, amely e helyzet kezeléséhez nélkülözhetetlen.

Mindez nem jelenti azt, hogy a Penny-sor eltávolításának tervéről volna szabad lemondani. Ugyanakkor idejének, sikerének a tervezett épületek nincsenek kiszolgáltatva.

Annak sincs kiszolgáltatva a hangversenyterem, hogy a későbbiekben lesz-e vasút, vagy a 6-os út nyomvonala megváltozik-e. Az a sáv, amelyben a tömeg emblémaként megjelenik, minden tekintetben kezelt éppen ezen forma által.

 

AZ ANYAGOK – AZ INNOVÁCIÓ, MINT EKF-CÉL

A felvázolt kontextusban kézenfekvő, hogy a Zsolnay gyár épületeinek alkalmazott anyagai megjelenjenek a két új épületben, illetve a Zsolnay-hídban. Az is kézenfekvő, hogy ez az anyaghasználat e hármas egységben legyen kezelve, azaz a két épület és a híd anyaghasználatának azonossága felerősíti az esélyét annak, hogy az új építések a környezet ma leírhatatlan rendszerét és minőségét átírják.

A két anyag – a tégla és a pirogránit – megközelítőleg színben összehangolt együttese adja az épületek és a híd testét és felületeit.

 

A 3D EMBLÉMA ÉS A 2D EMBLÉMA 

A két épület – bár itt most csak egyről van szó konkrétan – a jelrendszerek síkján is viszonyul egymáshoz. A hangversenyterem beltartalma alapján is kínálja a lehetőséget, hogy 3 dimenziós, formai EMBLÉMÁ-vá, IKON-ná váljon. Tervünkben e lehetőség érvényre juttatása is szerepet játszik abban, hogy a formaként megjelenő tömeg a Zsolnay út menti sávban kapott helyet. A könyvtár pozíciója, és funkciójának a szétterjedő jellege miatt úgy gondoljuk, hogy ez az épület akkor él helyesen lehetőségeivel, ha alapvetően síkbeli, TÉRFAL szerű ikonként viselkedik. Emiatt a híd déli oldalára teljes hosszában illesztve ábrázoltuk. Azért ábrázoltuk, mert a már leírt együttesben az épületekre szerepek hárulnak, és szerepeik között a legfontosabb, hogy az együttes erejét és karakterét alakítsák.