Pécsi konferencia- és koncertközpont

Megvételt nyertek a 16-os számú pályamű szerzői:

Felelős tervező: Zoboki Gábor



 

Megvételt (bruttó 2,25 millió forint) nyertek a 16-os számú pályamű szerzői:

Felelős tervező: Zoboki Gábor
Építész tervezők: Szatmári Gábor, Csizmadi Péter, Koós Marianna, Lőrincz Áron
Építész munkatársak: László Zsolt, V.Szabó Gyula, Országh István, Kovács Andrea, Kovács Eszter, Erőss János, Fejes Gergő, Mazzag Márton, Böhler Péter
Szakági tervezők: Nagy Ágnes, Rhorer Ádám, Bogner Zsuzsa, Strack Lőrinc, Federico Cruz Barney, Larry Kirkegaard
Munkatársak: Köves Tamás, Kemenes Mária, Dr. Rákóczy Tibor, Németi Ferenc, Lakatos Gergely, Losonczi Áron, Rácz Róbert, Csizmazia Géza

 

---

Részletes bírálat: 

A létesítmény elhelyezése és formája Pécs különböző városépítészeti vonalaiból indul ki. Az alacsony talpazatra helyezett nagy épületstruktúra hátat fordít a vasútnak, a város irányába szárnyal és így definiálja a bejáratát. Belső szerkezetét a nagyon jó színháztechnikával és funkcionalitással rendelkező koncertterem határozza meg. A zeneszínház számára biztosított, meghirdetett programon túlmutató lehetőségek és a rugalmas akusztika figyelemre méltóak. A létesítmény feltárása, a koncertterem megközelíthetősége nem áttekinthető, a megtett távolságok is aránytalanul nagyok. A konferenciaközpont funkciót nem sikerült olyan mértékben kifejteni mint a koncertteremét.

A nagy ráfordítású prezentáció csak a koncertterem vonatkozásában kielégítő. A nagyon hangulatos képek elvonják a figyelmet az épület masszivitásáról, tömegéről, melyet az anyaghasználat és az építészeti részletek kidolgozása is erősít. Ez sem a funkciónak, sem a helyszín jellegének nem felel meg. A nem áttekinthető feltárolása és a nagy területek (melyek nagyságáról nem rendelkezünk pontos adatokkal) nem teszik lehetővé a gazdaságos kivitelezést és üzemeltetést.

A Bíráló Bizottság a pályaművet a koncertteremre tett magasszínvonalú technológiai, akusztikai és belsőépítészeti megoldásai miatt megvételben részesíti.

---

Részletek a Zoboki, Demeter és társaik építésziroda tervpályázati leírásából

1. A pályázat

1.1. (1-4 Tabló) / V Á R O S / Célunk bebizonyítani, hogy az új Kulturális negyed  helyszínét akkor lehet megvalósítani, ha hozzájárulnak jótékony és merész városinfrastrukturális tettek.
Tanulmányozva Pécs általános Rendezési Tervét a különböző hosszútávú alternatívákból kirajzolódott egy 2010-re reális, az új városrész és az Óváros közös vérkeringését megteremtő lehetőség.
Nemcsak az új városnegyed megteremtése, de a Zsolnay Vilmos út túloldalán elhelyezkedő, hervadó városrész hosszútávú revitalizációja is soron van. Elképzelésünket város-, környezet- és közlekedéstervezési tanulmányokra alapozzuk.  
Meg kell szüntetni az Óváros és az épülő Kulturális és Oktatási negyed között húzódó és tervezett közlekedési csapásokat. A Székesegyháztól a Széchenyi téren át a Király utca torkolatáig vezető gyalogos sétányt össze kell kötni a Kulturális Főváros központját képező új épületegyüttessel. A fizikai kapcsolaton túl a Székesegyház és a Hangversenyterem viszonyában szakrális és szellemi közösséget látunk.

                           
1.2. (5-20 Tabló) / É P Ü L E T / A Kulturális Főváros főépülete jelszerű, meghökkentő, ugyanakkor funkcionális és barátságos kell legyen. Működése konferenciaközpontként csak egy szomszédos szálloda megépítésével együtt nyer értelmet.  A kiírás útmutatásain elindulva a szomszédos kollégiumi épület átépítésével a konferenciaközpont funkcionális képlete és elvárásai kiválóan megvalósíthatók.                          
Minden Európai Kulturális Főváros legfontosabb eseményei egy reprezentatív városi tér és egy épület együtteséhez kötődnek. A műemléki környezet zavarása nélkül a megfelelő méret és akusztikai körülmények ezt a helyet méltóvá teszik erre a rendeltetésre, de szükséges a jelenleg zavaró funkciók elbontása.

1.3. (21-38 Tabló) / H A N G V E R S E N Y T E R E M / Pécsnek hosszútávon meg kell próbálnia a lehető legtöbb kulturális, turisztikai és oktatási eseményt egy központi rendezvényhelyszínen lebonyolítania. A termek multifunkcionalitása itt valóságos színház- és akusztikai technológiával kell párosuljon, amely a terek kevés elemből való gyors változtathatóságára, flexibilitására és a rendezvények egyidejűségére is választ kell adjon. Ez a cél és egyben az épület gazdaságos működésének létfeltétele.


2. A kiírás funkcionális ellentmondásai és feloldásának lehetőségei

Konferenciaterem nem létesíthető szálloda nélkül. (Amennyiben a szálloda a konferencia helyszíntől messze van a vendégek utaztatását shuttle-busszal kell megoldani, mely rendkívül költséges).
A konferenciaközpont és szálloda együttes létesítésének további előnye, hogy elkerülhetők jelentős méretű funkcionális megkettőzések.

Mivel a pécsi zenei életben – az általunk feltételezett műfajok különbözőségét is számba véve – legfeljebb 40-50 rendezvény befogadása várható, egy koncert-terem létesítése önmagában rendkívül gazdaságtalannak tűnik.

A konferencia turizmus viszont a plenáris ülések létszámával azonos befogadóképességű szekciótermek létesítését igényli, mely 1000 főnél 8-10 egymástól elválasztható, de szabadon egyesíthető terem megépítését is jelenti egyben. E szekció termek kiszolgálása gazdasági feltöltő folyosón keresztül oldandó meg, úgy, hogy a vendégeket a közösségi terek felől ne zavarjuk.
Ugyanakkor lehetővé kell tenni azt is, hogy a nagyteremben történő plenáris ülések szüneteiben a közönség egy hasonló befogadóképességű térben, kiállítási környezetben büfészolgáltatást kapjon. E tér általában arra is alkalmas, hogy a konferencia nyitó illetve záró rendezvényeként megrendezett gálavacsorán ugyanennyi vendég részt vehessen.

A konferenciák jelentős árbevétele a kiállításból, a vendéglátásból és a szállás- illetve programszolgáltatásokból adódik.

A kiírás a fenti problémákra nem ad egyértelmű utasítást.

Magyarországon nem létesült még 500 és 1600 fő közötti konferencia-turistát befogadó kongresszusi épület. Rendezvényszervező szakértők szerint a leggyakoribb hazai konferenciák 800 és 1200 fő meghívásával számolnának a legszívesebben.

Pályázatunkban feltételeztük, hogy a kollégiumi épületből, annak átalakításával szálloda létesül, azért hogy a konferenciaközpont létesítése értelmet nyerjen. E kettősség lehetőséget ad arra, hogy a szekciótermek egy részét, esetünkben 4x50, azaz 200 fő befogadását a szállodában oldjuk meg. Ugyanígy a szállodában alakítottuk ki a 800 fős főzőkonyhát, valamint a teljes PKK és PFP személyzet kantin lehetőségét is. További m2 csökkentést érhetünk el, ha a két épület műszaki személyzetét csak az egyik épületben helyeznénk el, ez utóbbi lehetőséggel tervünkben nem számoltunk.

A Pannon Filharmonikus (PFP) élettere nem keveredhet az épületben folyó konferenciák forgalmával és szolgáltatásaival. A gazdaságos épülethasználat viszont megkívánja, hogy közös használatú termek is létrejöjjenek. Nevezetesen hiába lenne elég egy-egy zenekari szólamnak a 30-40 m2 körüli zenekari próbaterem, javasoljuk, hogy a Balokány-ligethez kapcsolódó teraszos konferenciatermek akusztikai és geometriai méretezését a beszédhangra tervezett burkolatok kialakításkor az egyes szólamok esetleg szólisták próbatermeként is végiggondolják. Igazán csak az ütők és a rézkar szólampróbáinak kiszolgálásakor ütközünk akadályba.
Az üzemeltetési viták elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a Pannon Filharmonikusok nagyzenekari próbatermét és egy jól méretezett szólam-próbatermet (rajzokon ütős próbateremként jelölve, pályázati kiírásból hiányzó helyiséget) csak a PFP használhasson.
Egyeztetést igényel tehát, hogy a konferenciák funkcionális rendjéből adódó 3x100, 2x100 és 2x50 fős konferencia szekciótermeket milyen órarendben használja majd a zenekar. (Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a zenekar időnként a koncertteremben is próbálhat.) Az összesen a főépületben található 7 szekció ülésterem és a szállodában található 4x50 fős szekció ülésterem a plenáris ülésteremben maradó 200 főt tekintve kiteszi az 1000 fős konferenciák igényét. E termek létesítése, valamint legkülönbözőbb összekapcsolási és szétválasztási lehetősége nélkül épületünket nem nevezhetjük teljes értékű konferencia-központnak.

A szállodával való közelséget vagy híddal, vagy fedett kapcsolattal szükséges biztosítani, melyet a vasúti töltés illetve az új 6-os út nyomvonala fölé emelt dekk, azaz fölső városi közhasználatú tér nagyvonalúan megold. Ily módon mind a konferenciaturista fedett közlekedése, mind a rendezvénytermek főzőkonyhai kiszolgálása a szálloda felől egyszerűen kezelhető. Elveink szerint tehát a konferenciaközpontban főzőkonyha létesítésére nincs szükség. A 800 fős gálavacsora illetve a közel 1500 fős állófogadás egy nagyméretű manipulációs térrel, tálalóval – természetesen étel- és hulladéklifttel kiszolgálva – nemzetközi előírások szerint is elfogadható.
Szállodai főzőkonyhai háttér nélkül a konferenciák rendezvényeit catering szolgáltatók látják el.

Miért tértünk el jelentősen a tervpályázat rendezvénytermei méretezésének kiírásától?
A Budapest Kongresszusi Központ létesítésének egy fő funkcionális problémája volt, hogy a plenáris ülésről kiáramló közönséget egy bő előcsarnoki kiállítótéren kellett volna keresztülvezetni, e „pre-function” elmaradásával a gálavacsorákat csak a konferenciaterem berendezésével a terem ülőszékes befogadó-képességének kevesebb, mint felével tudják csak megrendezni. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a vendéglátás és kiállítás az épület fő árbevételét adja.   

Tervünkben a m2 kettőződést úgy oldottuk fel, hogy a nagy hangversenyek előcsarnoka egyben a bálteremmé berendezett hangversenyterem körasztalos báltermi kiegészítésévé is válhat. Ezt a funkcionális sémát külön is bemutatjuk, és ezzel belátjuk azt is , hogy a mobilbüfékkel és kiszolgált főemeleti hangversenytermi előcsarnok a hangversenyteremmel egybenyitva kb. 800 fős kongresszusi gálavacsorát szolgál ki (az 1000 fő vagy nagyobb térrel vagy ugyanezen főemeleten található télikert, azaz kamara rendezvényterem beterítésével érhető el). A kamara rendezvényterem hasznát úgy is beláthatjuk, hogy bár a szekciótermek között megtalálhatók az egybenyitható „poroszos” kialakítású 200 és 300 fős kamaratermek, véleményünk szerint szükség van egy barátságos hangulatú, belsőépítészeti szempontból intimre formált fogadóteremre (stadthalle), mely a VIP állófogadásokon és ültetett vacsorákon túl akár esküvők, díjkiosztók, kamarazenei estek vagy csupán télikert funkciókkal is használhatók a Balokány zöldfelületére nézően.
Az egyidejűségi használatot más termekben párhuzamosan folyó aktivitásokkal, forgalomtechnikai és akusztikai szempontból megoldottuk.
Az épület függőleges közlekedési magjából, mely az előcsarnokból a főemeltre vezet, mind a hangversenyterem, mind a két különböző méretű bál- és rendezvényterem megközelíthető. (Olyan érdekes funkcionális szituáció is adódik, amikor a bálterem (hangversenyterem előcsarnok) rendezvényét nem zavarja meg egy a hangversenyterem földszintjén folyó aktivitás. A kis létszámú közönség a télikertet, mint színházi büfét és előcsarnokot használhatja. A három főemeleti rendezvényterem együttes és szeparálható használhatósága hallatlan gazdagságot kínál az épület üzemeltetőinek. A függőleges közlekedőmagok kialakításakor erre különösen ügyeltünk: tehát a közönség csak a főemeletig jut a főlépcsőn keresztül és a hangversenyterem további szintjeit csak az akadálymentesen is megközelíthető vese alakú lépcsőházakon átjutva érheti el.

Építészetileg pályázatunk talán legfőbb erénye, hogy megközelítettünk egy olyan, a hangversenytermi funkcióban kompromisszumot nem kívánó teremformát, melynek hátsó, akusztikai okok miatt meghullámosított üvegfalát  az alsó szintre guillotine-szerűen lesüllyesztjük, s ezzel több mint 7 méter magas összenyitást érünk el a két nagyterem között. Praktikusan a hangversenyterem színpadán állva több mint 77 méter hosszú akszison keresztül tekintünk az épület előcsarnoki üvegfalán át a Tettye lágyan elhúzódó dombjaira…

3. A hangversenyterem és konferenciaterem belsőépítészeti, technológiai és akusztikai kialakítása

A multifunkcionalitás, mint erény, azért meghatározó, mert ilyen minőségű kulturális épület ritkán adódik. Általában csak több épület megépítésével pótolhatók az alábbi, e teremben javasolt funkciók:

- hangverseny helyszín
     - klasszikus koncert (nagyzenekari, oratorikus, orgonás művek,
    kamarazene)
    - koncertszerű opera előadás
    - jazz koncert
     - könnyűzenei
    - népzenei és világzenei
- lírai színházi előadás (keretes színpadnyílás, zenekari árok használatával)
    - opera előadás
    - operett
    - broadway / west-end típusú musical és rockopera
    - klasszikus és kortárs táncprodukció
    - bábszínházi előadások
    - szórakoztató showműsor
- konferencia plenáris- és szekció ülésterem
- zenei és kulturális versenyek és fesztiválok
- egyetemi előadás vetítéssel
- ünnepség, díjkiosztó, diplomaosztó rendezvény
- corporate rendezvény, bál, gálavacsora
- filmvetítés (mozi, filmfesztivál)
- divatbemutató
- kiállítóterem (elsősorban corporate rendezvényekhez)

A kiírás elvárásai, valamint a konferencia és koncertterem funkció egyesítése miatt az alábbi szempontok érvényesítését tartottuk szükségesnek:

• teremhasználati sokcélúság a technológiai és akusztikai elemek legkevesebb mozgatásával a lehető legrövidebb idő alatt
• változtatható akusztikai környezet (a mennyezet nagy felületének függőleges mozgatásával, az oldalfalak és karzatok változatos függönyözésével)
• a különböző létszámú rendezvények „telt terem” hatása érdekében, a klasszikus koncerttermi shoebox (cipősdoboz) és a 20. századi vineyard (szőlőskert) alakú termek formájának egyesítése
• frontális ültetés (mind a koncerttermi mind a lírai színházi funkcióhoz megfelelő láthatóság megteremtése)
• színpadi és nézőtéri liftek, billenő padló és mobil széksorok használata
• a teljes terem földszinti láthatóságának megteremtése mellett síkpadlós kialakítás lehetősége
• a báltermi használat miatti két, egymásra merőleges irányban tengelyszimmetrikus terem-alakítás
• a közel 1000 fős ültetett vacsorák igénye miatt a koncertterem és előcsarnok nagyvonalú egybenyitása (ezzel a térkapcsolattal egyben megoldható a koncerttermi előcsarnok és büfé, valamint a konferenciához szükséges kiállító terem igénye is)
• a nagyterem a szekciótermek használatával együttesen, a konferencián túl zenei és kulturális versenyek, filmfesztivál befogadására is alkalmasnak kell lennie (angolszász országokban a sportrendezvények rendezése sem idegen: Boston Symphony Hall, Royal Festival Hall London)
• a nappali rendezvények igénylik a természetes fény használatát
• az egyenletes szórt teremvilágítástól a frontális, keretes színházi előadások hatásvilágítási rendszeréig a leggazdagabb világítási lehetőségek megteremtése
• kiegyenlített, egyszerű belsőépítészeti összkép, minimális technológiai elem megjelenésével. A litracon, mint egyedi magyar találmány használatával a tér non-profán jellegét a természetes és mesterséges fény „derengése” hangsúlyozza
• orgona létesítése (későbbi beépítés esetén a terem befejezett hatása érdekében, különleges teremvégfal kialakítás.