Megvételt (bruttó 3 millió forint) nyertek a 22-es számú pályamű szerzői:
Felelős tervező: Mányi Dániel
Társtervező: Kardos Gábor
Szakági tervezők: Gergely László, Szigyártó Gábor, Papp Péter, Németi Ferenc, Fürjes Andor, Lakatos Gergely, Strack Lőrinc, Gyüre Borbála, Frikker Gizella, Kuruczné Szabolcs Gizella
Munkatársak: Gáti Attila, Lászlófi Károly, Matúz Melinda, Molnár Judit, Pantó Áron, Tari Réka
Részletes bírálat:
Az épületet az Universitas sétányra, mint tengelyre telepíti, míg előtte a Zsolnay út felől fórum alakul ki. A gépjármű és gazdasági forgalom a vasút felőli oldalon történik, a parkolást az épület alatti mélygarázsban oldja meg, ami komoly költséget jelent.
Az épület fő erényei a legtöbb pályaműben megtalálható „ház a házban” elv, sajátságos megfogalmazásában gyökereznek. A transzparens héj mögött zöld ellipszoid testként megjelenő érzékien csillogó eozin mázas forma, mely a nagytermet rejti, kettős szerepben tűnik fel – egyszerre van bent és kint, ezáltal mintegy az égre nyitva az épület magját. Ez a hatás a terepszintről éppúgy érvényesül, mint a városra fölülről (pl. a Tettyéről) letekintve.
Az üvegfal előtti függőleges – ferde támaszok sora és a nagytető már ismerős számunkra más épületekről, ám itteni használatuk a klasszikus és az új modernitás nyelvén egyformán beszél.
A terjengős alaprajz szépen különválasztja az egyes funkcionális helyiség csoportokat, ugyanakkor megfelelő teret hagy a hangversenyterem gömbjének.
Külön erényként értékelte a Bíráló Bizottság a hangversenyterem többi pályaműtől eltérő organikus megfogalmazását. Az alaprajz terjengőssége és az építészeti gondolatok megvalósítása érdekében létrejött viszonylag nagy volumene mellett a terv megvalósítása nem volna gazdaságos.
Alaprajzi tisztasága, emblematikus megjelenése, a modernitás sajátságos értelmezése miatt a Bíráló Bizottság a tervet megvételben részesítette.