Pecz Samu és Hajnóczi Gyula iskolateremtő építészek mellszobrait avatták fel a Műegyetemen
A Vámház körúti Vásárcsarnok és a hazai ókori emlékek romkertjeit tervező két építésznek állított mellszobrot a BME az egyetem könyvtárépületében, valamint a Műegyetemi Tudósok Szoborparkjában.
„Az alkotó akaratnak elrendelt ideje van: ismerjük fel benne a lehetőséget amikor a nagy építészprofesszorok személyiségét felidézzük. A Műegyetem épületében állva annak az alkotóműhelynek a szellemiségét idézzük fel, mely örökség az alkotó akarat legszebb mesterségét tárja elénk." – fogalmazott köszöntésében Lánszki Regő építészeti államtitkár.
„A Műegyetem 240 éves fennállása óta rengeteg értéket teremtett. Az építészet az egyik olyan terület, amire a legbüszkébbek lehetünk, hiszen itt a művészi ambíciók ötvöződnek a mérnöki megvalósítással" – emelte ki köszöntésében Levendovszky János, a Műegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, hozzátette, az építészet területén a kreatív gondolatokat kényszerítő körülményekkel kell összehangolni, amelyhez önfegyelemre van szükség: a két professzor életműve szakmai iránymutatásul szolgál e célok megvalósításához. A két professzor személyiségét, alkotói hitvallásukat, életművük tanulságát felidézve kiemelte, Pecz Samu nemcsak kiváló építész és a szerkezettervezés iskolateremtő professzora volt, szeretetreméltó tanáregyéniség is. Hajnóczi Gyula pedig építészettörténészi ars poeticájában örökérvényű gondolatokat fogalmazott meg a mában alkotó építész és a történelem kapcsolatáról.
A száz éve elhunyt Pecz Samu (1854-1922) a Műegyetem kezdeti időszakában a hazai építészképzés meghatározó személyisége volt. Építőművészként legismertebb, a városképet is meghatározó alkotásai: a Szilágyi Dezső téri református templom, a debreceni Kossuth utcai református templom, a Millenniumra tervezett Vámház körúti Vásárcsarnok, az egykor a Műegyetem számára épült, ma az ELTE részét képező Gólyavár, a Beregszászi Gimnázium, az Ungvári Alreáliskola, a Fasori Evangélikus Gimnázium és templom, az Üllői úti tisztviselőház vagy a Magyar Országos Levéltár épülete.
Hajnóczi Gyula (1920-1996) Kossuth- és Ybl-díjas akadémikus, építészprofesszor a BME Építészmérnöki Kar háború utáni történetének meghatározó alkotó és pedagógus egyénisége volt. Napjaink építészgenerációinak a többsége a professzor ókori építészetet bemutató előadásain keresztül ismerte meg az antik építészet fontosságát, az építészet alkotófolyamatának örökérvényűségét.
A római kori maradványok méltó bemutatását célzó fejlesztési programok meghatározó, szinte egyedüli helyreállító építésze volt. Nevéhez fűződik többek között az Aquincumi romkert, Tác-Gorsium, a szombathelyi Iseum rekonstrukciója. Munkáiba rendszeresen bevonta legtehetségesebb tanítványait.
Pecz Samu szobrát a Könyvtár néhai munkatársa, Bodó Csaba szobrászművész készítette és az aulában kapott helyet. A szobor talapzatát Alföldi György építész, az Építészmérnöki Kar dékánja és Armuth Miklós a Szilárdságtan Tanszék címzetes egyetemi tanára tervezték. Hajnóczi Gyula szobra Szathmáry Gyöngyi szobrászművész munkája, aki korábban már több műegyetemi professzor büsztjét elkészítette.
szerk.: Czigány Lilla
