Pénz nincs rá, de a programban szerepel — bérlakásépítési javallat
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az évtizedek óta jól működő osztrák modell alapján kidolgozott, a magyar viszonyokra átültetett bérlakás építési koncepcióval állt a döntéshozók elé. A Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen politikusok jelenlétében röviden ismertették a koncepciót.
A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az évtizedek óta jól működő osztrák modell alapján kidolgozott, a magyar viszonyokra átültetett bérlakás építési koncepcióval állt a döntéshozók elé. A Társaság által szervezett szerdai, november 19-ei kerekasztal-beszélgetésen politikusok jelenlétében röviden ismertették a koncepciót.
Az egyesület újra szorgalmazza az osztrák bérlakás építési modell magyarországi meghonosítását, amelyhez évi 7 milliárd forint kellene, ebből 10 ezer bérlakást lehetne építeni. Ez az összeg 100 milliárd forint megrendeléssel élénkítené a gazdaságot – ismertette Maráczi Zsolt egyesületi ügyvezető elnök.
Az egyesület szorgalmazza, hogy készüljön támogatási rendszer a meglévő lakásállomány minőségének javítására és a lakások felújítására, évről-évre növekedjék a költségvetés lakástámogatásra fordított összegének reálértéke, és ennek GDP-hez viszonyított aránya közelítsen az európai átlaghoz. Maráczi Zsolt hozzátette, hogy a program tartalmazzon olyan keretfeltételeket (pl. adókedvezmények), amelyekkel az építőtársaságok és az önkormányzatok szerepet vállalhatnak a bérlakások építésében.
A Társaság álláspontja szerint az építőipari volumeningadozásokat egy új, piaci és állami eszközökkel szabályozott bérlakásépítő, bérlakáskezelő szektor tudná leginkább kiegyensúlyozni. Ehhez elkötelezettségre és a választási ciklusokon túlmutató szakmai és politikai konszenzusra volna szükség.
Az osztrák bérlakásmodell szerint az állami felügyelet alatt álló bérlakásépítő és -üzemeltető társaságok évi 16 ezer lakást építenek törvényben szabályozott módon. A társaságok tulajdonosai között nemcsak a pénzügyi szféra képviselői találhatóak meg, hanem szakszervezetek, pártok és önkormányzatok is. Az állam a GDP 1,5 százalékával támogatja ezeket a szervezeteket, amelyek mára közel egymillió lakás tulajdonosai és kezelői.
Horváth Csaba, a parlament gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának elnöke úgy vélte, hogy a magyar 1,2 százalékos GDP-arányos támogatás nem kevés, viszont rossz a szerkezete, és ez mindaddig így marad, amíg a forint alapú hitelek utáni kamattámogatás nem szűnik meg, és nem szabadul fel az évi 200 milliárd forintnyi lakástámogatás háromnegyede. Erre legkorábban 2011-ben, az euró-övezeti csatlakozással egyidőben kerülhet sor, már ha az EU méltányosságot gyakorol hazánkkal szemben – mondta a szocialista párti képviselő.
Herényi Károly MDF-es képviselő arról beszélt, hogy meg kell teremteni a választás szabadságát: aki tulajdont akar, az saját lakásban, míg aki bérelni akar, az bérlakásban lakhasson. Igazságtalannak nevezte azt, hogy az adófizetők pénzéből támogatják a saját tulajdonú lakás megszerzését. A bérlakások mai 8 százalékos aránya – a 4,2 milliós lakásállományon belül – európai szinten is túl alacsony, és nem segíti a munkaerő mobilitását.
A mai helyzet annyira torz, hogy olcsóbb a havi törlesztése a saját tulajdonú lakás hitelének, mint amennyi a lakbér, bár az előbbinél előbb össze kell gyűjteni a saját erőt. A képviselő hozzátette, hogy a magyar emberek gondolkodásmódjának és beidegződéseinek ismeretében érthető, hogy mindenki saját lakást szeretne, és ragaszkodik is hozzá. Ez utóbbi viszont egyfajta modern röghöz kötöttséghez vezet. A jelentős mértékű állami lakásállomány komoly befolyást jelentene a bérlakáspiacon, ami az árakat is komolyan befolyásolhatná. Ez megoldást jelentene a hajléktalan-problémára is, ami a régióban Magyarországon a legsúlyosabb. Szerinte az ország nem lehet olyan rossz helyzetben, hogy a tervezett 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból ne lehetne a Társaság által is javasolt közel 10 milliárd forintot bérlakásépítésre fordítani.
A kerekasztal beszélgetésen szóba került még az is, hogy az 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból csak a lakások rehabilitálására futja, újak építésére nem.
Kérdésre válaszolva Horváth Csaba hozzátette, hogy a bérlakás-építési program jelenleg nem szerepel a kormány pénzügyi lehetőségei között. Persze a programjában és az elképzelési között igen, de pénz nincs rá. Az elmúlt években elsősorban városrész-rehabilitációra és a panelprogramra tudtak költeni.
Biczó Gabriella (szöveg+kép)
