Permanens forradalom – Rendkívüli kortárs művészeti és építészeti könyvajánló
Rendkívüli résszel jelentkezik az ISBN könyv+galéria könyvajánló sorozata, melyben Istvánkó Bea ezúttal egyetlen kiadványt mutat be, amely számos izgalmas információt és tanulmányt tartalmaz Ukrajna történelmének elmúlt négy évtizedéből, melyek a jelenlegi események árnyékában különösen relevánsak.
Az elmúlt napok Ukrajnában zajló eseményei és a korábban valószínűtlennek tűnő orosz invázió jeges zuhanyként szakadt Európa és talán az egész világ nyakába. Az aggasztó külpolitikai események, a folyamatos hírolvasási kényszer és a sokkoló privát videófelvételek a szomszédos országból teljesen háttérbe szorítottak minden mást és kizökkentettek "nyugodt" pandémiás mindennapjainkból. Éppen ezért most csak egyetlen könyvet ajánlunk, mely egyrészt számos izgalmas információt és tanulmányt tartalmaz Ukrajna történelmének elmúlt négy évtizedéből, másrészt jelentős ukrán kortárs művészeket és projektjeiket gyűjti egybe. A beszédes című Permanens forradalom - Mai ukrán képzőművészet című kiállítási katalógusról van szó, mely a Ludwig Múzeum 2018-as azonos című kiállításának kapcsán jelent meg.
Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet.
Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest 2018.
Bár alapvetően kiállítási katalógusnak lett szánva, valójában sokkal inkább egy tanulmánykötetről van szó, mely mélyebb és érdekesebb aspektusokat villant fel történeti és művészetelméleti értelemben is, mint maga a kiállítás. A kiadvány ugyanis három nyelven (magyar, angol, ukrán) szolgál alapvető ismeretekkel az elmúlt négy évtized politikai és történelmi eseményeivel kapcsolatban, bemutatja a kortárs ukrán képzőművészet aktuális tendenciáit, tartalmazza a kiállításon szerepelt művek reprodukcióját és leírását, emellett pedig még dizájn szempontból is teljesen rendben van.
Napjainkban nem is lehetnének aktuálisabbak a 2018-as kurátori bevezető mondatai: “Az ukrán kortárs szcéna első nagyszabású magyarországi bemutatkozása különleges alkalmat nyújt arra, hogy betekinthessünk egy feszültségekkel teli ország vibráló művészeti közegébe, mely nagyrészt még mindig az európai kulturális térség vakfoltjára esik." A Permanens forradalom az ukrán képzőművészet mibenlétére keresi a választ három társadalmi megmozdulás, a rendszerváltás, a narancsos forradalom, a Majdan-tér eseményei és a kissé homályosan, negyedik “forradalomként" hivatkozott technológiai, vagy információs forradalom mentén. A kiállítás és a katalógus számos erős és határozott politikai állásfoglalást tartalmazó művet mutat be, mely közvetlenebb betekintést enged az ukrajnában permanensen jelen lévő feszültségekbe. Az ukrán helyzetet körülíró erős művek csoportjába tartozik például Vova Vorotnyov Az utazó irodája című performansz dokumentációja, amely a művész harmincöt napos, 1000 kilométeren átívelő gyaloglásának dokumentációja, amelynek során szimbolikus gesztusként egy széndarabot vitt el Ukrajna nyugati határától, az akkor (2017) a fegyveres konfliktusok övezetébe eső keleti Liszicsánszkba. Hasonlóképpen sok mindent elárul az Ukrajnán belül tomboló feszültségekről David Csicskan esete, melyről részletesen olvashatunk a kötetben. 2017-es, Elveszett lehetőség című kiállításának témája a Majdan megmozdulásokban rejlő, valódi társadalmi forradalom kiaknázatlan lehetősége volt. A megnyitót követően nem sokkal ultrajobboldali aktivisták hatoltak be Csicskan kiállítására, bántalmazták a biztonsági őrt, a legtöbb munkát megrongálták, vagy ellopták, a falakra pedig neonáci szimbólumokat fújtak. Ugyanilyen megdöbbentő Alevtyina Kahidze 2014-től 2018-ig folyamatosan készülő installációja, mely valójában nem más, mint a művész és édeasanyja közti telefonbeszélgetés-sorozat dokumentációja. Kahidze szülővárosában, a donyecki régióba eső Zsdanyivkában ugyanis, a 2014-es szakadár megszállás óta egyetlen mobilszolgáltató sem volt elérhető, így ha édesanyja telefonálni szeretett volna, minden alkalommal a helyi temetőbe kellett kisétálnia, hiszen csak ott akadt némi térerő.
De húsbavágó problémákat feszeget például Darja Kolcova Demarkáció című 2014-es projektje is. A művész a Majdan tüntetések eredményeképp végül elüldözött Viktor Janukovics, tekintélyelvű és korrupt elnöksége alatt vette górcső alá az ukrán alkotmány passzusait és feketével húzta át azokat a jogokat, amelyeket rendszeresen megsértett, vagy figyelmen kívül hagyott a rendszer. Ugyanígy könnyen megérthető Olekszij Szaj, a posztszovjet államokban jellemező túlburjánzó hivatalnok-kultúrát bemutató beszédes című (Penész) installációja, vagy Olekszij Radinszkij Transzparens című videómunkája, amely egy feltehetően a korrupció miatt félbehagyott nagyberuházás kétségbeesett elkendőzésének szándékát jeleníti meg.
A katalógusban szerepel továbbá az alapvetően intézménykritikus és aktivista szemléletű R.E.P. (Revolutionary Experimental Space) csoport, amit 2004-ben a narancsos forradalom hívott életre, majd tagjai a Majdanon is kulcsszereplők voltak. A R.E.P.-hez tartozó Volodymyr Kuznyecovhoz kötődik például az ukrán művészettörténet utóbbi évtizedének legnagyobb cenzúrázási botránya, amelynek során a kijevi Arzenál igazgatója feketével mázoltatta le vallás és rendszerkritikus falfestményét. Kuznyecov egyébként 2015-ben a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Cold Wall című kiállításának egyik résztvevője volt, ahol a déli határzár problematikájára és a migráció kérdéseire reflektált monumentális falfestményekkel, többek között vértengerben úszó Parlament-ábrázolással. Kuznyecov budapesti tartózkodása során Majdan hullámok címmel tartott előadást és filmvetítést a kijevi tüntetésekről, részletesen elmagyarázva az akkor még egészen friss eseményeket.
A Permanens forradalom című kötetben csupa eredendően is fontos, de a jelenlegi helyzetben különösen aktuális kortársművészeti projekttel találkozhatunk, amelyek talán egy kicsit közelebb visznek minket ahhoz, hogy megértsük a felfoghatatlant.
A kötet elérhető az ISBN könyv+galéria kínálatában.
Istvánkó Bea
Szerk.: Hulesch Máté
