Épületek/Középület

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – szemelvények az épület tervezésének szempontjaiból

2022.01.31. 08:02

Hosszú tervezési folyamatot követően végül rugalmasan használható közösségi házzal bővült a pestszentimrei római katolikus plébánia. A kisvárosi léptékhez, a kitüntetett helyszínhez és a meglévő plébániaépülethez is igazodó, visszahúzódó, mégis elegáns épületet a vezető tervező, Kovács Zoltán (kollektív műterem) mutatja be.

2016-ban a Pestszentimre Római Katolikus Plébánia meghívásos tervpályázatot hirdetett, a feladat egy meglévő plébánia épület bővítése volt közösségi épületrésszel. A szervezés a közösség köreiben történt, a helyiek régi vágya válhatott valóra, melyet kezdetben Lak Gábor plébános, majd Blanckenstein Miklós atya, a jelenlegi plébános segített. A pályázatot irodánk nyerte, majd elkészítettük a terveket, melyek alapján lassan megépülhetett a közösségi ház.

Az atmoszféra

Kellene egy hely, ahol a közösség együtt lehet, találkozhat, zenélhet, tanulhat, játszhat, felismerheti összetartozásának értékét, szabadon lehet engedni a gyerekeket. Adott a templom mint a közösség szíve, de a szakrális tér túl komoly az önfeledt játékhoz, összejövetelekhez, nem lehet hangoskodni, ez a lélek tere.

A legjobb hely a templomkert, melyben igazi kincsként áll egy kőből épített grotta, gyönyörű hatszögletű ablakkal. Az udvar gyakran a foci, piknik, fogócska, és játékok világa, igazi paradicsom a gyerekeknek tekintélyes fák, gesztenyék és fenyők árnyékában.

A templom átellenes oldalán a telek sarkára húzva áll a 2003-ban épített plébánia, mely a környék kertvárosi épületeinek sorába illeszkedik. Különleges kihívás egy egyértelműen családi ház karakterű épület átformálása középületté úgy, hogy közben a megmaradó épületrészen beavatkozás ne történjen, és zavartalanul működhessen.

Egyszerű történet

Az építő közösség saját gyűjtést kezdett az épület létrehozására. A rendelkezésre álló keret nagyon szűkös, a lehető legegyszerűbb szerkezeti megoldásokat kell alkalmazni. Tégla-beton falazatok, fa ácsszerkezet, legtöbb helyen fix nyílászárók, műgyanta padló, 10x20 szürke térkő, egyedi lámpák led szalagból és alu profilokból. Az építkezés több szakaszból állt, a belső ajtók és térelválasztó falak később készültek, utoljára pedig a plébánia is egységes színt kaphatott. A kis költségvetés és szerény építkezés autentikusan következik a település történetéből.

Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri – a későbbi Pestszentimre - kialakulása a XIX. század végétől
A hatalmas Gödöllői uradalmat – köztük a két korábbi puszta területét – 1864-ben vásárolta meg a Sináktól a „Belga bank". A következő évben a bank elkezdte a birtokot feldarabolni és értékesíteni.
…Péteripuszta… Ennek a területnek az új birtokosai Lőwy Mór, fia Lövy Bernát, valamint annak sógora, Auspitz Mór lettek. A Nagykőrösi úttól Soroksár felé eső részt vásárolta meg Auspitz Mór, a Nagykőrösi úttól Lőrinc felé eső területet pedig Lövy Bernát és családja, itt hozták létre Újpéteri-majort, 1875 körül itt építették fel a Lövy-kastélyt. (a mai kastélydombi iskola mellett). A területen továbbra is mezőgazdasági termelést folytattak.
A Nagykőrösi úttól Lőrinc felé eső területen, a Lövy család birtokán indult meg a parcellázás 1898-ban, Újpéteri-telep néven. (Ezen a részen homokos talaj volt, míg a másik oldal – az Auspitz-birtok – eléggé mocsaras, ingoványos terület.) Elsősorban a vasúton könnyen megközelíthető gyárak szegényebb munkásai vásároltak itt házhelyeket.
A Vasút utca-Irén(Kapocs)- Kisfaludy utcák és a Gyáli határ közötti terület csak a 30-as évek közepén épült be. Ezt megelőzően "Ládaváros" -ként emlegették, nincstelenek húzódtak meg itt, ládákból összetákolt kalyibákban."
/Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény/

Városi kérdések

Az épület keresi szerepét egy formálódó városközpontban. Pestszentimre egyértelműen város szeretne lenni, de a hely atmoszférája és szépsége a vidékiségéből fakad. A templom telkével szemben többszintes orvosi rendelők körívében alakul egy központ. A funkciók a biztonságról, egészségről, nyugalomról szólnak, melyet a sarki kávézó egészít ki. A templom tornya szervezi az erővonalakat.

Az utca most fragmentált, járda, kerítések, út sok kocsival, mindenféle házak zárt falak mögött. Park játszótérrel a háttérben. Legyen cél az elidegenedett városi tér átformálása otthontérré, hogy hívogató, meleg, barátságos hely jöjjön létre. Az oszlopsor nem parasztház tornáca, hanem fórum. Köztes tér benn és kinn között, ideális hely a bizonytalanság, a kirekesztés feloldására.

A közösség háza egy befogadó épület legyen, nyitott ház, mely fényeivel színezi környezetét, vendégváróan szól az utca emberéhez. Egyszer talán a kerítések is lebonthatók lesznek.

Kicsi és nagy

A plébánia épületének megőrzését a tervezés során adottságnak kellett tekinteni, melyet gazdasági és ökológiai szempontok alapján is elfogadtunk. A program három egybenyitható teret tartalmazott, hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel, és egy jövőbeni kápolnát a felső szinten. Az új résznek kapcsolódnia kellett a plébánia épület meglévő rendszeréhez. A funkció nagy tereket kívánt, de a meglévő épület ereszmagasságát szerettük volna tartani az arányos tömegformálás eléréséhez. A meglévő épület karakterét az új résszel próbáltuk áthangolni, mintha a középülethez tartozó szárnynak készült volna. A kívülről alacsony, de belső terében nagyobb belmagasságú egybenyitott tér kialakításához egy szokatlan metszetet alkalmaztunk. A födém síkját jóval az eresz fölé emeltük, az épület tetőidomát a hosszoldali végeken 60 fokos szögben zártuk. Az emeleti kápolna tömege beúszik a nagy tető alá, de nem ér ki a tetőidom széléig, így érzékelhető marad a földszinten is a tető geometriája. Az oszlopokkal szegélyezett fedett külső tér kapcsolatot teremt a templom bejáratával, és egyben az utcafronttal is. Fontos szempont volt, hogy az új épület ne domináljon a hányatott sorsú templom mellett, legyen szerény de kiegyensúlyozott. Másik szerepe viszont, hogy a kialakuló városi tér térfalaként is működnie kell, így egyensúlyoz két világ között.

A templomról
„1923-tól vezetik egyházközségünkben a Historia domus-t, a plébánia történetének évenkénti összefoglalóját. 1926. április 26-án kelt szerződéssel a Rózner-kert telkét vásárolta meg a katolikus egyház templomépítés céljára az eredetileg kapott Piac téri templomtelek eladása után. Ez a terület 2627 négyszögölet tett ki, ára 220 millió korona volt. A templom tervezésére és építésére Bánszky Mihály műépítészt kérték fel. A Kispesti és a Pesterzsébeti templom építőjének 160.000 pengős költségvetését elfogadták.
Az első szentmisét 1928 karácsonyán tartották az új templomban.
A hatalmas méretű eladósodás és a hitelezők bírósági végrehajtása elől az egyházmegye 50.000 pengős adománya mentette meg a soroksárpéteri katolikusokat. Sajnos a tervek túlméretezettnek bizonyultak ehhez a szegény, munkások által lakott településhez. Lassan gyűltek az adományok. 1929-ben a félig kész templomot használatba vették a hívek. Az új lelkész beboltoztatja a templomot, ideiglenes ablakokat tetetett fel.
1934-ben – döntően egyházi adományokból – kifizették a tartozásokat, megtoldották a tornyot, kereszt került az ideiglenes sisakra, december 2-án pedig három harangot szenteltek és húztak fel a toronyba. Előtte még elkészültek a melléktornyok, a bejáratok, a kórus, és harmóniumot is vettek.
A fentebb leírt küzdelem és nagy áldozatok árán megvalósított templom felrobbantása, az imreiek számára a háború legszörnyűbb pusztításai közé tartozott. A még befejezetlen épület toronyrészét magyar utászalakulat repítette levegőbe német parancsra, nehogy az oroszok kilátást nyerjenek a németek kilátástalan helyzetére. Az óriási detonáció a környék épületeit is romba döntötte, a torony téglái a vasúti sínekig hullottak. A stációreliefek közül csak egy maradt épen. A plébánia és a kultúrház is romokban hevert. Szükségtemplomnak a Kölcsey utca 102. számú épületet vették igénybe. Legelőször a katolikus kultúrházat hozták rendbe, itt tartották a miséket, s minden egyházi összejövetelt, míg újjá nem építhették a templomot.
1955. október 3-ától Csorba Imre került Kispestről a plébánosi szolgálatba. Ö irányította az újjáépítési munkát, melyet szó szerint kell érteni, hiszen a plébános úr a torony tetején, vagy a falak ormán irányította az építést.
Csorba Imre plébános 1968. január 14-én tartotta újjáavató miséjét az új falak között.
A pestszentimrei plébánia élén 1986. június 1-től Molnár Béla plébános állt. Szolgálása idején került – először a templomépület történetében – csúcsos, fém toronysisak Pestszentimre legmagasabb építményére, 1990. december 13-án."
/Pándy Tamás: 100 éves falu a városban – Pestszentimre/

Flexibilitás és gyerekek

Az épület földszintje minden irányban átjárható. A három teremben foglalkozásokat és hittanórákat tartanak, de közvetlenül ki is lehet szaladni a kertbe. Nagyobb rendezvények idején mobil falakkal összenyitható a térsor, melynek dísze a grotta és a kert látványa. A közlekedő az utca és a templom felé is nagy üvegfelületekkel nyitott, a plébánia bejárata zárja a templommal átellenes végét. A terek átláthatóak, az emeletre felfutó kétkarú lépcső kis galériaszerű előtérbe fut, ahonnan a jelenleg még üres kápolna tere nyílik. Elsődleges felhasználók a gyerekek, igazi ifjúsági központ lett a közösségi ház, mely egy szűrő szeretne lenni a szakrális és a profán, a komoly és a játékos, a modern és a tradicionális között.

Kovács Zoltán b

Szerk.: Winkler Márk

Pestszentimre Római Katolikus Plébánia közösségi háza – szemelvények az épület tervezésének szempontjaiból

Projektinfó

Stáblista