A Balaton déli partjától nem messze található egy kicsi nyaraló, amit V. Marton Rozália és Villányi Norbert tervezett, épített saját családjuk számára. A pici házikó 2018-ban az Év Balatoni Háza pályázaton a Nők a Balatonért Egyesület különdíjazottja volt.
A Séd-patak völgyében, Pusztaszemes belterületi részén található a ház. A nyaralóépület idilli természeti környezetben, a lejtős telek és a természeti környezet adottságait kihasználva jelenik meg. Az építési telek és a környező telkek is növényzetben gazdagok, jellemzően magas fák (akác, szil, dió és juhar) valamint magasabb cserjék (galagonya, kökény) uralják. Az aljnövényzet ritkításával a lejtős terepen újra kialakult a 30-40 évvel ezelőtt jellemző legelő–erdő növénytársulás. A tervezett, lábakon álló épület domb felöli oldala a tereptől kissé elemelt, a lejtő felőli oldalon már a lombkorona szintjén található, így illeszkedik az alsó szinten teljesen átlátható, ám a felső lombkorona szinten zárt természetes környezethez. A lakótér így a lombkorona szintjén helyezkedik el, ami a természetközeli helyzet megélését még intenzívebbé teszi.
Az épület tömege a hagyományos ház archetípust idézi meg, a közvetlen és a tágabb épített környezetre is hagyományosan jellemző formálással, az utcavonalra merőleges gerincű nyeregtetővel. Az épület léptéke is a tájra jellemző beépítéshez illeszkedik.
Az építéséhez és a burkolatokhoz is jellemzően természetes, néhol újrahasznosított anyagokat használunk fel. Az épület karakterének kialakításában fontos szerepet kapott a homlokzat színes felületkezelése: a svédországi Falunban bányászott réz melléktermékeként kitermelt vasoxid felhasználásával, tradicionális recept alapján mi magunk főztük meg a festéket, a kalandvágyon túl a büdzsé szűkössége miatt.
Fontos tervezési szempont az építés minél egyszerűbb kivitelezhetősége és a minimális géphasználat. Előnyben részesítettük a szárazépítési, szerelhető technológiákat, a helyszínen vagy akár műhelyben előregyártható elemeket, mert törekedtünk a minél kisebb környezeti beavatkozásra az építés során. A felhasznált, beépített műszaki megoldásokkal és tervezési elvekkel az üzemeltetés fenntarthatóságát biztosítjuk. Az épület teljes életciklusára vetített minimális ökológiai lábnyom elérése volt a célunk.
Sokáig kísérleteztünk a méretekkel, a térrel és a nem utolsó sorban a szerkezeti kialakítással. Talán az egyik legfontosabb tanulsága ennek az építésnek a 3,60m-es traktusszélesség, és a dedikáltan közlekedőnek készülő területek minimalizálása.
Az épületben egyetlen nagyméretű lakótér található, amiben az egyes funkcionális részeket belsőépítészeti megoldásokkal differenciáljuk. Egyedül a fürdőszoba kerül zárt helyiségbe, ennek oldalán pedig a konyhapult található. A fürdő tetején alvógalériát alakítunk ki.
A lakótérhez nagyméretű terasz kapcsolódik, ugyaninnen biztosított a rendeltetésszerű megközelítés is.
Az épület tervezésénél a fenntarthatóság kiemelt szempontot jelentett. Olyan tervezési elveket alkalmaztunk, amikkel az épület üzemeltetése minimális környezeti terhelést jelent.
A jól megválasztott (újrahasznosított cellulóz) hőszigetelés alkalmazásával, illetve a megfelelő pára- és légzárás biztosításával elérhető, hogy az épület maximális hővesztesége minimális legyen. Így a leghidegebb napokon is minimális a fűtési energia igénye. A megfelelő hőmérséklet biztosításához elektromos infrafűtést használunk, amihez az elektromos energiát a jövőben telepítendő napelemek segítségével tudjuk biztosítani.
A nyári hőterhelést a telepítés során a telken található lombhullató fás növényállományt és a tájolást figyelembe véve tudtuk csökkenteni úgy, hogy a téli szoláris nyereséget is kihasználjuk. Az esetleges túlmelegedést az épületbe tervezett szellőztető (északi oldalon alacsonyan, nyugati oldalon magasan elhelyezett) ablakok segítségével lehet mérsékelni.
A használati melegvizet (levegő-levegő) hőszivattyús elven működő tárolós vízmelegítővel állítjuk elő, amihez szintén napelemekkel biztosítjuk majd az elektromos áramot a jövőben. A keletkező szennyvizet a telken belül kezeljük, biológiai szennyvíztisztító kisberendezéssel.
V. Marton Rozália és Villányi Norbert
szerk: Somogyi Krisztina