Fehérvári V. Bogárka diplomatervében a Kéktúra vonalán elképzelt pihenőház koncepcióján keresztül arra fókuszált, hogy megerősítse minden korosztály és célcsoport természet- és túraszeretetét. Fontos része volt a tervnek az egész éves kihasználhatóság és a már meglévő funkciókhoz való kapcsolódás.
A projekt célja az egykori repülőgéphangár újrahasználása, valamint a túrázók és kirándulók feltöltődését és ejtőzését biztosító pihenőpont kialakítása. Alap komfortú, alacsony igényszintű pihenő, viszont egy erdei pihenőhöz képest felszereltebb, a városi környezet igényeihez igazítva.
Országos Kéktúra:
A természet és ember kapcsolata rendkívüli, a létezéstől fennálló, létfontosságú harmónia, mely a városiasodás hatására elhalványult. A természettől egyre távolabbi életforma mellé társult vírushelyzet okozta bezártság felszínre hozta a bennünk rejlő ősi természetszeretetet. Az elmúlt pár évben kiemelkedően népszerű lett hazánk leghosszabb, egybefüggő, jelzett turistaútja, az Országos Kéktúra, amely 1168 kilométer kiépített túraútvonalával szeli át Magyarország északi hegységeit és vidékeit. Végigjárása talán a legszebb kihívás egy természetjáró életében, amelyet kisebb-nagyobb szakaszokban vagy akár egyben is lehet teljesíteni, bármennyi idő alatt: lényeg a rendszeres túrázás öröme. Magyarország tájainak megismerése mellett egy nagyszerű kikapcsolódás, zarándoklatszerű teljesítése pedig kifejezetten nagy élmény és jellemfejlesztő.
Helyszín:
A tervezési helyszínként a Hármashatárhegyi repülőtér különálló téglaépületét választottam, amely döntésnél fontos tényező volt, hogy lehetőleg már meglévő, elhagyatott épület vagy rom legyen, hogy ha van rá lehetőség, ne vegyek el új területet a természettől.
Helyét tekintve ténylegesen a Kéktúra felénél található, mindössze 1,5 km-re a Hűvösvölgyi Kéktúra pecsételő ponttól. Környezete budapesti helyzete ellenére nyugodt, csendes, gyönyörű kilátással.
Koncepció:
Elsődleges célom egy négy évszakos pihenőhely megalkotása volt, ami által a túrázók úgy tudnak megszakítás nélkül áthaladni Budapesten, hogy lehetőségük legyen megtartani a low budget életformát, vagy Magyarország távolabbi részeiről érkező túrázók kiindulási pontja lehessen.
A túra során egyértelműen kiderült számomra, hogy egy túrázónak nem feltétlen a szálláshely keresése jelenti a legnagyobb problémát, sokkal inkább a tisztálkodás és az élelem szerzés lehetősége. Ezért a tervem főhangsúlya is ez, mint például a zuhanyzási lehetőség megteremtése, a büfé biztosítása (ami a Zümi presszónak hála, adott is volt), valamint a közösségteremtés és annak kibontakozásához hozzájáruló terek, építmények (pl. tűzrakó). Ami pedig a legfontosabb: megteremteni és találkozni Budapesten is azzal a vendégszeretettel, gondviseléssel és segítőkészséggel, amely végigkíséri a túrázót útja során.
A Kéktúra funkció nem sajátítja ki a Hangárt. A tervezett épület, a meglévő, a helyiek által nagyon kedvelt hangárhoz alkalmazkodik és nem konkurál azzal. A meglévő téglafalazatra határként tekintek, és azon belül új területet nem elemelve a természettől alakítottam ki az épületet, megtartva az eredeti homlokzatokat. Tartószerkezetileg minimálisan vettem igénybe a meglévő falakat, inkább ennek a védelme és megtartása volt a cél.
Lehetőség szerint akadálymentes, felnőtt- és gyermekbarát, minden korosztályt és célcsoportot kiszolgál, valamint olyan infrastruktúra fogadja a látogatókat, amely lehetővé teszi és egyben ösztönzi a négy évszakos, „365 napos" túrázást. Így nagy figyelmet fordít a túrázók mellett az arra sétálókra, kirándulókra, sportolókra és természetesen a repülőszövetség tagjaira is, akik szintén aktív téli-nyári használói, és fenntartói az épületnek, így kulcsszerepet töltenek be az épület kihasználtságában. Mindemellett egy jó találkozási pont természetkedvelő emberek számára.
A Hangár főbejárata egyben a közösségi tér része, előtte a terasz, mögötte pedig a Zümi presszó helyezkedik el, ami a jelenlegi konténerpresszó beintegrálása. Ez a dupla belmagasságú tér visszaadja a hangár hangulatot és térérzetét, amely egybenyílik a szimpla belmagasságú KÉK konyhával, valamint egy női mozgáskorlátozott és egy férfi mosdóval. A presszó és a konyha tere egy eltolható lamellasorral választható el, valamint a szükséges tértől függően variálható.
Az épület hátsó része felé haladva található a belső kert, amely erősíti a természet és ember kapcsolatát, valamint az eltérő funkciók között képez átmenetet és egyben elválasztást. Az épület végében található egy nagyobb vizesblokk, mely kifejezetten a túrázók igényeihez mérten készült mosdókkal és pénzbedobós zuhanyzókkal, melyet azon vándorok is igénybe tudnak venni, akik nem terveznek itt aludni, csak átutazóban vannak. A kert jobb oldalán asztalok találhatók, míg a bal oldalán függesztett lépcső vezet fel az emeleti közlekedőre, ahonnan két zárt terű háló nyílik.
A tető megjelenését, történetét és funcióját tekintve is különleges. Az eredeti tető 4 éve beomlott, így ennek, és a belső kert okán indokoltnak láttam a tető részleges visszaépítését, mely foghíjas részei kívülről az utcaszintről nem láthatók. A befelé lejtő fedés a kert széléig tart, így biztosítva az esővédett körbejárást, valamint szépen egybefoglalja és elkülöníti a közösségi teret a kifejezetten túrázók számára létrehozott funkcióktól.
Mivel a 2-es Hangár védelme és megtartása a cél, kívülről építészetileg minimális, szinte láthatatlan az épületen változás, belül viszont annál jelentősebb. A tűzvédelem szempontjából és spirituális értelemben is fontos része a túrának, amelynek az egész épület fölé magasodó, több méter magas füstelvezető kéménye egyben jó eszköze az épület belső változásainak kifejezésére és a külvilág felé való kommunikálására.
Fehérvári V. Bogárka
Források:
Ivicsics Borbála: A Hármashatárhegyi Repülőtér helyzete és fejlesztési lehetőségei TDK Dolgozat
Elekes Attila: A hármashatárhegyi vitorlázó repülőtér
Kronavetter Zsófia: A KERT HATÁRÁN Körbezárt kert mint archetípus a kortárs építészetben
szerk.: Czigány Lilla