Programok

Pollack250 – Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

2023.09.01. 10:44

A Magyar Nemzeti Múzeum Pollack Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából időszaki kiállítással tiszteleg a XIX. századi magyar építészet egyik legnagyobb alkotója, a múzeum főépületének tervezője és kivitelezője előtt.

Pollack250 címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban augusztus 30-án, szerdán. A Pollack Mihály születésének évfordulója előtt tisztelgő, december 1-ig megtekinthető időszaki tárlat helyszíne a  Múzeumkert és a múzeumépület első és második emelete.

Az interaktív kiállítás eredeti metszetek, rajzok, a Szabó Ervin Könyvtárból kölcsönzött dokumentumok segítségével idézi fel az építész munkásságát, valamint főműve, a Nemzeti Múzeum létrejöttét. 

Pollack Mihály 1773. augusztus 30-án, építészdinasztia sarjaként született Bécsben. Apja, Josef Pollack Kaunitz herceg kőművespallérja volt, és fiait is az építész szakma felé irányította. Az első házasságából született Leopold Milánóban a késő barokk, majd a klasszicizmus elismert mesterévé vált. Féltestvére, Mihály a bécsi pallériskola és képzőművészeti akadémiai tanulmányok után kiutazott hozzá Milánóba, ahol megismerkedett a lombardiai klasszicizmussal.

Mihály ezután Magyarországra, Pestre költözött, amely ebben az időben építkezési lázban égett. Első ismert magyarországi munkája a Deák téri evangélikus templom volt. Tervezési és kivitelezési munkálatait mestere, Krausz János halála után vette át. Az eredetileg barokk stílusúnak szánt épület Pollack keze nyomán klasszicista stílusú, egyszerű és egyben elegáns épületté vált: a letisztult megjelenés jobban illett a lutheri lelkülethez.
Pollack kezdeti munkái pesti bérházak voltak, ezeken kísérletezte ki a rá jellemző, mértéktartóan elegáns stílust. A pesti belvárosban áll az 1827-ben felépült Festetics-palota, amely már az építész kiforrott stílusának példája: a hangsúlyos bejárat erősen kidolgozott, az épület visszafogottan elegáns, egyszerűségében is előkelő.

Korai tervezési és kivitelezési munkái közé tartozik a budavári Sándor-palota, amelyet Johann Aman bécsi építésszel együtt terveztek. Pollackot más arisztokrata családok, a fejlődő Pest-Budán például az Almásyak és a Károlyiak is felkérték rezidenciájuk megépítésére, vidéki kastélyokra is több megbízást kapott például a Zichyektől, Festetics családtól.Jelentős épülete a Ludovika Akadémia, ennek építését 1829-ben kezdte, később ezt is többször átépítették. Az 1808-ban alakult Szépészeti Bizottság vezető építészeként ő hagyta jóvá az egységes elvek szerint épülő Pest sok száz építkezését, s ellenőrizte azokat; ebben József nádor bizalmát is élvezte, s megteremtette a hazai építőipar szervezeti kereteit.
A 109 méter széles, 70 méter mélységű múzeum Pollack legjelentősebb munkája volt és egyben az utolsó is. 10 éven át tartó, kihívásokkal teli munka eredményeképpen 1846-ben nyitott meg a Nemzeti Múzeum.

Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül. Pollack 1855. január 3-án bekövetkezett haláláig Tahiban, az 1810-ben épített, saját tervezésű nyaralójában töltötte idejének nagyobb részét. A tahitótfalui temetőben álló, nemrégiben felújított síremlékét tanítványa, Ybl Miklós tervezte.

A tárlat kurátora Debreczeni-Droppán Béla.

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum