A felgyorsult világ gyors alkalmazkodást igényel. A városok mára telítődtek épületekkel, ezért törekedni kell a maximális és legoptimálisabb kihasználtságra. Úgy lehet a legélhetőbb tereket létrehozni, ha megtaláljuk a lokális igényeket és a megfelelő funkcióval párosítjuk. Manapság Budapesten nagyszámban találunk üres területeket, azon belül is sok az olyan foghíjtelek, amelyet átmenetileg parkolóként használnak. Ezek a területek sok esetben alulhasznosítottak, mivel rendkívül értékes helyen fekszenek ahhoz, hogy kavicsos parkolóként funkcionáljanak.
Diplomamunkámban az előbb említett alulhasznosított területeket szeretném felértékelni azzal, hogy a parkolók helyett vagy a parkolókat megtartva, azok fölé olyan átmeneti hasznosítást javaslok, mely a helyi lakosság érdekeit szolgálja. Olyan funkciókat szeretnék bevonni, amelyekből az adott területen hiány van, a lakosoknak igényük volna rá, de a heléyszínen a közeljövőben nincs esély nagyobb beruházásokra.
Választott helyszínem a forgalmas Bécsi úton található foghíjtelkek egyike, amely jelenleg parkolóként működik. Kihasználtsága hétköznap, munkaidőben magas, ezen az időszakon kívül szinte nincs forgalma, viszont a parkoló kevés befektetéssel nagy hasznot hoz.
A telek rendkívül jól pozícionált, hiszen 3 utca találkozásánál helyezkedik el, előtte halad át több villamos, illetve a közelben lévő Kolosi tér fontos közlekedési csomópont, a Budai Promenád sétálóútcájának köszönhetően pedig a gyalogosforgalom is jelentősnek mondható. A környék hátránya, hogy nehéz parkolóhelyet találni.
A környéken nagyszámban találunk kiskereskedelmi és gasztronómiai funkciójú egységeket, valamint night klubbokat, viszont hiányoznak a kerületből a közösségi élet színterei, az oktatás, a kulturális rendezvények, illetve a turisztikai attrakciók színhelyei.
Kutatásaimból arra követlektettem, hogy a foghíjtelekre ideiglenes közösségi találkozópontot, rendezvényhelyszínt kell elhelyezni. Ebben az esetben nem a parkoló fölé, hanem annak helyére kerülne, mivel a szomszédos telken megmaradó parkoló esténként kiszolgálja a rendezvényhelyszínt.
A programot a helyi jellegzetességek és funkcióhiányok befolyásolták, így: workshopok, kiállítás, installációk, előadások, koncert, food rave (étel, ital), főzés, műhely, mozi, szabadtéri rendezvények, (fórum a civil szervezeteknek), sátoros rendezvények, piacok, illetve mozi kapnának helyet a területen. Adott esetben szociális megmozdulások színhelyévé is változhat, mint például ételosztás az arra rászorulóknak.
Egy átfogó eszközrendszerrel, a Layher állványrendszerrel való tervezés közben a helyi jellegzetességek feltérképezésével erre a területre koncentráltam, de próbáltam figyelembe venni azt, hogy később az épületrendszer más helyszínen is alkalmazható legyen. Az építményeket flexibiisre terveztem, azaz akár eseményenként átalakítható, kibővíthető egy-egy sátorelemmel, plusz állványokkal és sátorponyvák hozzáadásával. Az állványrendszer szétszedhető, könnyen szerelhető és szállítható, valamint igen széles skálán variálható.
Az építmény és a benne lévő funkció szezonális jelleggel általában májustól szeptemberig üzemelne, de igény esetén a téli funkcióknak is helyet adhat, mint például karácsonyi vásár vagy jégpálya. Elsősorban a nyári felhasználásra koncentráltam, ezért fűtéssel nem számoltam, ugyanakkor az eső elleni védelm megoldása fontos szempont volt.
Az anyaghasználatra a low-tech anyagok jellemzőek, azaz olyanok, amelyek olcsók, könnyen beszerezhetők, egyszerűek, újrahasznosíthatók vagy újrahasznosítottak. Az állványrendszer miatt az acél és alumínium felületek dominálnak, de jellemző az OSB lapok, deszkák, kötelek, valamint a fehér hegesztett, feszített ponyvák látványa.
A 2020 m2-es telken nagyjából 800m2-nyi felület kerülne beépítésre ideiglenes, 6 méter alatti épületekkel. A ponyvák, illetve a huzalok magassága a tűzfalnál 8m-re emelkedik. Összesen 7 darab sátor, 1 színpad, illetve növénytartó dézsák lennének állandó jelleggel a területen.
A telket 3 oldalról utca, 1 oldalról pedig a szomszédos épület tűzfala határolja. Az utcafrontokon térfalakkal zártam a területet, amik követik a szomszédos épület párkánymagasságát, ezzel alkalmazkodva a helyi jellegzetességekhez. A térfalak mögött kapnak helyet a sátrak, amelyek egy belső, intimebb zóna köré szerveződnek a szomszádos ház analógiájára. A sátrakba kerülnek az állandó kiszolgáló funkciók, mint a porta, mosdók, teakonyha, technikai helyiség, raktár, bisztró, öltöző és egy diszponibilis helyiség. Az udvaron a folyton változó funkciók követik egymást akár újabb építészeti elemek bevonásával.
Az átmeneti épületem 6 nagyobb építőegységből áll. Ezek alapjai dobogók, amelyekre építkezem, illetve ebben kap helyet a gépészet, kábelek, vízvezetékek. Erre épül az állványszerkezet, amit feszített ponyvával fedtem le. Egy ilyen egységben minden esetben egy zártabb pavilont alakítottam ki, amiben az állandó, szolgálati funkciókat elhelyeztem. Az építmény homlokzatán térfalak állnak, a sátrak között pedig dróthuzalok kifeszítésével árnyékolókat lehet felhelyezni, de akár installációs elemek, térelválasztó függönyök rögzítésére is alkalmas.
A telek ebben a felhasználásban inkább az utca, mintsem egy elzárt magánterület részeként funkcionál. A sátrakban található pavilonok estére zárhatóak, illetve raktárazhatóak bennük a kerti bútorok is. A sátrak bejáratai között esténként ideiglenesen felhelyezhető kerítések, valamint portaszolgálat nyújtanak védelmet.
A mosdó blokkot és a zuhanyzókat egy erre a célra kifejlesztett konténerrel oldottam meg. Összesen 4 pavilonba, a mosdóba, a konyhába, a zuhyanyozóba és a bisztróba kell víz, amely a felszínen, a dobogók alatt csatlakozik rá a közműhálózatra.
Az épület a térfallal kapcsolódik a helyi karakterhez, viszont a sátrak amorf formájukkal, izgalmas ritmusukkal hívják fel magukra a figyelmet. Ezzel a formaalakítással az volt a célom, hogy elválasszam a telket a megszokott, helyi épületalakítástól és egyértelműen megkülönböztethetővé tegyem azt. Ezzel ideiglenessége és közfunkciója már messziről hangsúlyt kap.
A hely elsődleges célcsoportja a fiatalok, művészetet/kultúrát kedvelők, családosok és szórakozni vágyók társadalmi rétegei, illetve egy-egy szociális megmozdulás alkalmával, esetenként a szociálisan arra rászoruló réteg.
Mivel az udvar egy légterű, ezért több program párhuzamos futása idején szükség van a szeparációra is. Erre alkalmas, hogy a sátrak között lévő huzalok segítségével térelválasztú függönyöket lehet felakasztani.
Mivel átmeneti rehabilitálásra nagyobb összegek nem fordíthatók, ezért jóval nagyobb bevételt kell termelnie a megvalósítás és hozadék tekintetében egy ilyen átalakításnak, mint a ráfogdított tőke. Ennek az aránynak meg kell közelítenie a kavicsos parkolóét. A legtöbb esti és hétvégi esemény ezért belépőjegy ellenében látogatható, ami fedezi az építési és fenntartási költségek egy részét. Az épület hosszú távú működtetéséhez különböző pályázatok elnyerése adhat segítséget. Szakemberek segítségével bevonható az építésbe a civil lakosság is, ezzel nem csak az építési költségek csökkenek, hanem az együtt építés közösségteremtő ereje is pozitívan hat a lakosságra.
Kovács Brigitta