PosztCOVID irodalom – Kortárs művészeti és építészeti könyvajánló II.
A koronavírus járvány megkerülhetetlen részévé vált mindennapjainknak, az élet minden területére kifejtve hatását. Az ISBN könyv+galériával közös cikksorozatunk legújabb részében Istvánkó Bea három olyan kiadványt ajánl az elmúlt másfél évből, melyek a pandémia urbanisztikai, építészeti és tágabb társadalmi következményeit vizsgálják.
Bár visszatekintve elképesztően távolinak tűnik 2020 márciusa, mégis határozottan emlékezhetünk, hogy mennyire szürreálisnak tűntek a koronavírussal kapcsolatos nemzetközi hírek a kínai és az olasz helyzetről, az egyetem és boltbezárásokról, a rendezvény tilalmakról és a Kelet-Európa felé szépen lassan közeledő vírusról. A tavaly március közepén Magyarországon is bejelentett óvintézkedések, a társadalmi távolságtartás, a bezárások és lezárások cseppet sem meglepő módon igen felkészületlenül érték az egész világot. Életünk jelentős része a fizikai terekből a virtualitásba szorult, otthonaink, vagy nyaralóink váltak kényszerű munkahelyekké és radikálisan lecsökkent a szociális együttlétek száma. Az elmúlt másfél évben mindenki megtanult Zoomolni, online konferenciákra és színházi előadásokra becsekkolni, vagy éppen városi tereken, parkokban és erdőben Karácsonyozni. A kényelmes és jól megszokott életünket könyörtelenül derékba törő koronavírus még mindig velünk van és feltehetően még velünk is lesz egy jó darabig, így nem meglepő, ha a kortárs művészetelmélet érdeklődésének is egyik fontos kulcskérdésévé vált. Az elmúlt időszak hosszúságát meglehetősen jól illusztrálja, hogy folyóirat cikkek mellett komplett könyvek is megjelentek a témában, méghozzá igen komoly szerzők tollából, így az alábbiakban ezekből szemezgetünk a koronavírus és az építészet, urbanisztika, kortárs művészet kontextusában.
Board Publishers, Rotterdam
2020
Mivel a koronavírus nagyban befolyásolta a korábban megszokott köztérhasználatot, így számos szöveg foglalkozik azzal, hogy a koronavírus világjárvány milyen változásokat és átalakulásokat hozhat a városi terekben. Ezek egy része olyan térbeli változás, amelyeket a társadalmi távolságtartás, a bezártság és a lezárások váltottak ki, némely pedig a társadalmi interakciók és a háztartási tevékenységek új módozataiban nyilvánulhat meg. A koronavírus járvány tapasztalatának minden bizonnyal lesznek hosszú távú hatásai a politikában, a társadalmi-gazdasági, kulturális, valamint a környezeti viszonyokban. A témára egyik leggyorsabban reflektáló magazin a "MONU" volt, melynek 2020 októberében megjelent száma azzal foglalkozik, hogy a világjárványok milyen hatással vannak a városokra, mind napjainkban, mind a múltban. Elemzi a különböző járványok urbanisztikai hatásait, ugyanakkor olyan új ötleteket és megközelítéseket is keres, amelyek javítják a jelenlegi helyzet kezelését ebben a furcsa időszakban. A magazinban található cikkek és interjúk foglalkoznak például a karantén és a paranoia összefüggéseivel, a sétálhatóbb városi terek gondolatával, de a virtuális tér átalakulásával is.
Andreas Malm: Corona, Climate, Chronic Emergency - War Communism in the Twenty-First Century
Verso Books, London
2020
Mit árul el nekünk a COVID19 a klímaválságról, és mit tehetünk ellene? - teszi fel a cseppet sem könnyű kérdést Andreas Malm, humánökológiai szakértő 2020 nyarán megjelent könyvében. A klímaváltozással foglalkozó svéd teoretikus ebben a könyvében a koronavírus járvány példátlan gazdasági és társadalmi hatásait állítja a fókuszba. Malm felhívja a figyelmet arra a háborús retorikára és szóhasználatra, amit a különböző kormányok és politikusok alkalmaztak és alkalmaznak a járványkezelés során. A politikai hatalom ilyen értelemben vett militáris kiterjesztését általában azzal indokolták, hogy mielőbb visszatérhessünk a “normális" kerékvágásba. De mi történik, ha ez mégsem lehetséges? Ezen túlmenően Malm úgy érvel, hogy ha az állam képes mozgósítani magát egy olyan láthatatlan ellenséggel szemben, mint ez a világjárvány, akkor ugyanilyen erővel kell tudnia szembenézni a látható veszélyekkel is, mint például az aggasztó éghajlati változások. Malm ebben a szinte már manifesztumnak tekinthető könyvben követeli, hogy ezt a hadrafogható államot állandó jelleggel alkalmazzuk a folyamatban lévő éghajlati frontvonalon, valamint javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy a klímamozgalomnak hogyan kellene a jelenlegi vészhelyzetet felhasználnia a hosszútávú megoldás érdekében.
(Ed.: F. Fischli ; N. Olsen ; A. Jasper Eds)
Gta Verlag, Zürich
2021
Ígéretünk szerint időről-időre kiállítási katalógusok is becsempészünk majd könyvajánló rovatunkba, melyre az első példa a Retail Apocalypse című utazó kiállításhoz készült monumentális, 614 oldalas kiadvány. Az elsőként a zürichi Történelmi és Építészetelméleti Intézetben bemutatott anyag témája a kiskereskedelem válsága a COVID19 járvány és az online vásárlás elterjedésének összefüggésében. Az évszázadok során a kiskereskedelemben kifejlesztett eladási technikák és stratégiák a kortárs világban már nem működnek a megszokott módon. Az építészet, a divat, az üzlet és a művészet összefonódásai szolgáltatták ezeket a stratégiákat, melyek most egészen új módon jelennek meg, írja a fülszöveg. A Retail Apocalypse a kiskereskedelmi kultúrából válogat régebbi és új esettanulmányokat. Találunk itt elemzéseket és projektleírásokat a 20. században kialakított divatüzletekről, expo standokról, de komplett bevásárlóközpontokról is. A kötetben számos fontos név felbukkan, köztük Harun Farocki, Rem Koolhaas, Martha Rosler, vagy épp Herzog & de Meuron.
A fenti kötetek elérhetőek az ISBN könyv+galéria kínálatában.
Istvánkó Bea
Szerk.: Hulesch Máté
