POZITÍV – Megnyílt a 9. Budaörsi Építész Szüret

A budaörsi Húsznegyven Egyesület szervezésében megnyílt kiállítás a városokat globálisan érintő kihívások megoldási lehetőségeit mutatja be egy Skandináv országok összeállítását tartalmazó nemzetközi anyag felhasználásával és annak játékosított helyi adaptációján keresztül.

A „POZITÍV – Budaörsi Építész Szüret 9" című kiállítás 2022. október 21-én nyílt meg Dobos Botond Zsolt DLA (a Húsznegyven Egyesület elnöke) és Vágó Csaba (a budaörsi Polgármesteri Kabinet vezetője) köszöntőjével. A kiállítás 2022. november 6-ig a budaörsi Zichy Major nagytermében, majd november 14 és 31 között a Budaörsi Városháza aulájában tekinthető meg.

POZITÍV PÉLDÁK

A városi fenntarthatósággal kapcsolatban egyelőre több a felmerülő kérdés, mint az univerzálisan érvényes válasz. Erre reagál a 9. Budaörsi Építész Szüret kiállítása, mivel mind a skandináv projektgyűjtemény, mind a budaörsi adaptáció kérdésekkel hívja fel a figyelmet a közös gondolkozás fontosságára.

A Skandináv Fenntartható Városok (Nordic Sustainable Cities) című kiállításanyag a fenntarthatósághoz kapcsolódóan öt témakört meghatározva tesz fel 25 darab globálisan aktuális kérdést, amelyekre megvalósult projekten keresztül ad konkrét válaszokat. A skandináv önkormányzatok, építészek és mérnökök megoldásai az egészséges, a mozgásalapú, az alacsony széndioxid kibocsátású, a körforgásos gazdaságú és a reziliens városok felé vezető úton mutatnak lehetséges fejlesztési irányokat.

Azonban az általános érvényű kérdésekre más környezetben, különböző adottságokkal és erőforrásokkal rendelkező városokban eltérő megfejtések születhetnek a helyileg legfenntarthatóbb beavatkozásra. Emiatt tartotta fontosnak a Húsznegyven Egyesület, hogy a skandináv kiállítás témaköreihez kapcsolódva egy Budaörsre adaptált installációval bevonja a lakókat a városi fenntarthatósággal kapcsolatos együtt gondolkodásba és összegyűjtse a lokális kihívásokra tett javaslatokat.

POZITÍV JÖVŐKÉPEK

Az egyedileg készített installációkban vonalgrafikákkal ábrázolt személyes belső terek jelennek meg, amelyeket köztérre kihelyezve egyfajta kontrasztot létrehozva hívtuk interakcióba a helyieket. A feladat az adott fenntarthatósági témakörrel kapcsolatban feltett kérdés vizuális alterációval történő megválaszolása volt, átértelmezett képeslapküldés formájában. Ehhez a szobabelsők vonalaiból „leváló" valós elemeket – mint a képeslapok, a matricák, a tollak és a postaláda – használhatták a lakók. Első lépésben az imitált szobabelsők falain elhelyezett, budaörsi helyszíneket ábrázoló képeslapokból választhattak egy olyan fotót, amelyet a pozitív változás előidézésére a legfontosabb beavatkozási pontnak tartanak a városban. A jelenlegi funkciót és kondíciót megjelenítő képeslapot egy matricacsomag segítségével módosíthatták a résztvevők egy fenntarthatóbb budaörsi jövőt megjelenítő képpé. A különböző piktogramok elhelyezése mellett lehetőség nyílt szöveges leírásra és kiegészítésre is. Az egyénileg készített városi jövőképeket a helyiek az installáció közelében kihelyezett postaládába dobhatták, amelyek szintén az Építész Szüret 9 kiállítás részét képzik.

POZITÍV ÜZENETEK

A Skandináv Fenntartható Városok című kiállítás rámutat a városok és a közösségek kulcsfontosságú szerepére, amelyek más jellegű Fenntartható Fejlődési Célokhoz (SDG-khez) szintén kapcsolódhatnak az ENSZ által kidolgozott Agenda 2030 keretrendszer célkitűzéseiben. A kiállított projektek fontos üzenete a konkrét beavatkozásokon felül, hogy sok esetben a kihívások pozitív megközelítése és a társadalmi, az infrastrukturális, valamint a környezeti problémák átfogó vizsgálata hozhat sikert a város kedvezőbb feltételeinek megteremtésében; mivel ezek együttes kezelésével olyan megoldásmixek alakulhatnak ki, amelyek egyszerre tudnak eltérő igényekre reagálni vagy több konfliktust egy időben kezelni, ezáltal energia- és költséghatékonyan megoldani azokat. Ilyen ötvözet például a környezeti lábnyom csökkentése co-housinggal, az élhetőbb városok létrehozása klímaadaptációra vagy ökoszisztematikus megközelítésre alapozva és az építőipari melléktermékek értékes erőforrásként kezelése, illetve felhasználása.

Több olyan „nemépítési" megfejtés is szerepel a példák között, amely szoft eszközökkel old fel konfliktusokat, többek között ilyenek az épületek multifunkcionális használatát elősegítő organizációs törekvések, az időskori magányt és a fiatal generációk lakhatási problémáit egyszerre megoldó applikációfejlesztés vagy az egyes városi területek rekultivációjával a környezet élhetőbbé tétele, a klímaviszonyok és légszennyezés enyhítése, valamint a biodiverzitás növelése.

Kurucz Olívia