Preisich Gábor emlékkiállítás a HAP Galériában
2009. május 20-án nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol bemutatják a hazai modern építészet egyik kiemelkedő képviselője, Preisich Gábor munkásságát, születésének centenáriuma alkalmából.
2009. május 20-án 18 órakor nyílik a HAP Galéria új tárlata, ahol bemutatják a hazai modern építészet egyik korai képviselőjének munkásságát.
megnyitó és könyvbemutató: 2009. május 20. (szerda), 18 óra.
a kiállítást megnyitja: Váradi Júlia újságíró
helyszín: Budapest, II. ker., Margit krt. 24. földszint
A kiállítás megnyitójával egy időben kerül az érdeklődő olvasóközönség elé a Magyar Építészeti Múzeum kiadványa, a Lapis Angularis VII., amelyben Preisich Gábor szakmai életútjának bemutatása is helyet kapott.
A Lapis Angularis VII. című kötetet bemutatja: Simon Mariann építész
Ugyancsak a kiállítás megnyitóján lapbemutatóra is sor kerül Preisich Gábor születése centenáriumának alkalmából: Házak, lakások, emberek címmel a BudaPesti Negyed folyóirat 2009. (XVII. évf.) 1. száma tartalmazza az építész 60 évvel ezelőtti írását. A tanulmánykötet a főváros XIX–XX. századi lakhatási viszonyait mutatja be.
A megnyitón való részvételért az Építész Kamara szabadon választható képzés keretében 0,5 kreditpontot ítélt meg. Az ingyenes kiállítás 2009. június 12-ig, hétfő-péntek 14–19 óra között tekinthető meg (cím: Budapest, II. ker., Margit krt. 24. földszint).
1. kép: Árkay Aladár – Faragó Ferenc – Fischer József – Heysa Károly – Ligeti Pál – Molnár Farkas – Pogány Móric – Preisich Gábor és Vadász Mihály: Budapest VIII. Köztársaság tér 14-15-16. OTI bérház csoport homlokzata 1935. Kozelka Tivadar felvétele
2. kép: Preisich Gábor – Vadász Mihály: Budapest XXI. (Csepel) Weiss Manfred kórház emeletráépítés lépcsőház belső, 1936. archív felvétel, a Preisich család tulajdona
3. kép: Kiss Albert – Mester Árpád – Preisich Gábor (BUVÁTI): Budapest XII. Kékgolyó utca 1. társasház udvari homlokzatai 1960. archív felvétel, a Preisich család tulajdona
Preisich Gábor 1909. május 12-én született Budapesten. 1926-ban egy évet tanult Karlsruhéban a Technische Hochschulén. Egyetemi tanulmányait 1927 és 1930 között a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be, közben Sebestyén Arthur és Bauer Emil építészek irodájában dolgozott, itt ismerkedett meg későbbi társával Vadász Mihállyal. Már a Műegyetemen találkozott a modern építészet eszméjével. Az egyetemen az utolsó két évben Rácz György kollégája vitte el Ligeti Pál műtermébe, ahol akkor a modern építészet hívei találkoztak és beszélgettek építészetről és politikáról. Ehhez a körhöz tartozott Molnár Farkas és Fischer József is. Ott látta meg először Ernst May Frankfurtban megjelent lapját, a Das Neue Frankfurtot. 1931-ben lehetősége volt arra, hogy részt vegyen a CIAM kiállításán és berlini kongresszusán. Ott találkozott Le Corbusierrel és Walter Gropiussal. Victor Bourgeois ajánlására Liège-be Joseph Moutschen irodájába került és egy évet dolgozott ott.
1933-ban Vadász Mihállyal megalapították a Preisich és Vadász irodát. Erre az időszakra tehetők legjobb modernista épületeinek megvalósulásai, melyeket Vadász Mihállyal közösen épített. 1933-ban tervezték és épült fel a Budapest, II. Káplár utca 7. sz. alatti bérház, majd 1934-ben a Budapest, XI. Bartók Béla (volt Horthy Miklós) út 62-64 alatt a Simplon mozi és bérház. „Ez volt Budapesten az első – építészeti stílusában is modern – mozi, ugyanakkor az első mozi-bérház is, melyet eleve mozinak terveztek. A mozit a tervezők – Preisich Gábor és Vadász Mihály – a hegyesszögű saroktelken álló hatszintes bérház alagsori szintjén süllyesztve helyeztek el. Ma mindez csak fotókon látható, mert a Simplon – később Bartók-mozi megszűnt”. Részt vetettek az OTI Köztársaság téri bérházcsoportjának tervezésében 1934-35-ben. A második világháború előtti időkben még több lakóház és bérház tervezése fűződik nevéhez, melyeket részben Vadász Mihállyal, illetve Gerle Györggyel együtt tervezett. Ezek közül kiemelkedik a volt Budapest, I. Koronaőr (ma: Kosciusko Tádé) utca és Márvány utca sarkán megvalósult – ma is jó állapotban lévő – bérház, melyet sógorával, Gerle Györggyel együtt tervezett 1941-ben. 1940-ben, Harrer Ferenc hatására városrendezési kérdésekkel is kezdett foglalkozni, mely a II. világháború utáni tevékenységére is kihatott.
1945-ben részt vesz az újjáépítési munkákban és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alkalmazásába lép. 1948-ban az ÉTI, majd annak 1949-es átszervezése után a MATI munkatársa, ahol fő feladata az Általános Rendezési Terv (ÁRT) továbbfejlesztése. Hivatali munkája mellett Gádoros Lajossal több pályázaton nyertek. Így tervezték másokkal együtt 1947-49-ben a volt Belügyminisztérium épületét a Széchenyi rakparton, (tervezőtársak: Benkhard Ákos, Gábor László, Lévai Andor és Rudnai Gyula), és 1948-50-ben a volt MÉMOSZ székházat a Dózsa György úton (tervezőtársak: Gádoros Lajos, Perényi Imre, Szrogh György).
1949-ben a BUVÁTI jogelődjének, a FŐTI-nek szervezésével és irányításával bízták meg. Néhány éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszékét is vezette. 1950-ben a Fővárosi Tanács Városrendezési Osztályának vezetője, és 1953-55 között Budapest főépítésze volt. Az MTA Építészetelméleti, Építészettudományi és Településtudományi Bizottságainak tagja is volt. Szakmai karrierjének csúcsán azonban sorozatos kudarcok is érték, az ÁRT jóváhagyásának többszöri meghiúsulása és a megmerevedő politikai légkör miatt. 1956-ban a BUVÁTI főépítésze, majd városrendezési irodájának vezetője lett. Újból foglalkozni kezdett épületek tervezésével, számos pályázaton indult. 1961-ben – Kiss Alberttel és Mester Árpáddal együtt – tervezte a XII. Kékgolyó utca 1 sz. alatti bérházat és a lágymányosi lakótelepen egy iskolát. 1964-ben tervei szerint valósult meg a II. ker. Cseppkő utcai volt Münnich Ferenc Gyermekotthon. Budapest városépítészetének történetét feldolgozó könyve „Buda visszavételétől a II. világháború végéig” tekinti át a város történetének alakulását.
