Rácz Zoltán: Borsos József

Több évtizedes munka eredménye Rácz Zoltán új könyve, amely az építész és városi főmérnök, Borsos József – elsősorban Debrecenhez kötődő – gazdag életművét mutatja be.

Borsos József építész (1875-1952) különleges életművét kitüntetett hely illetné meg a 20. század első felének sokszínű magyar építészettörténetében, őt magát és alkotásait mégis kevesen ismerik. Ennek oka lehet az, hogy élete vidéki városokhoz (Hódmezővásárhely, Szeged, Debrecen) kötődik, épületeit pedig nehezen lehet besorolni a megszokott stílus-kategóriákba. Bár első hódmezővásárhelyi alkotásai a századforduló historizáló építészetében gyökereznek, formálásuk az évek során egyre egyénibbé válik.

Borsos korán kapcsolatba került a millenniumi időszakban kibontakozó alföldi nyerstégla-építészettel, amelynek sajátos hangvételű képviselőjévé válik; Debrecenbe kerülve ő alapozza meg a városban a klinkertégla-gyártást. Építészi munkássága a két világháború közötti időben teljesedik ki; Medgyaszay István és Rerrich Béla kortársaként a magyaros és a modern törekvések sajátos ötvözetben jelennek meg házain, amelyeket leginkább az ún. „míves konzervatív” irányzathoz sorolnak leginkább. Borsos József legnagyobb erénye, hogy a nemzetközi változásokat követve folyamatos megújulásra volt képes – ez szépen tükröződik az általa tervezett református templomokon.

Szülővárosában, majd 1908-tól Debrecenben hosszú éveket tölt el a mérnöki hivatal alkalmazottjaként, 1923-tól főmérnökként irányítja, „terelgeti” Debrecen városának fejlődését, amelynek során sokféle feladattal találkozik. Számos országban és világkiállításon járva – kortársaihoz képest – rengeteg tapasztalatot gyűjt, amelyek jó részét kamatoztatja is. Megvalósult épületei és mérnöki munkái mellett legnagyobb hatású műve a cívis város 1928-1930 között elkészített, máig meghatározó rendezési terve, valamint az ennek nyomán felépült ravatalozó és krematórium az új Köztemetőben. Rácz Zoltán könyvében nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az olvasók Borsos szakmai életútja mellett megismerhessék őt mint embert és lelkes lokálpatriótát is.

A kiadvány döntő részét Borsos József épületeinek, terveinek kronologikus bemutatása adja - a házak mai állapotának felvillantásával -, emellett fejezetekre bontott életrajzot, valamint tanulmányokat olvashatunk - például Debrecen korabeli modern építészetének kibontakozásáról és Borsos József szecessziós-magyaros ihletettségű díszítőművészetéről is. A kötetben döntően az építész hagyatékából származó saját fotók és tervek szerepelnek, a kiadvány végén található színes képmelléklet fotóinak nagy részét Gellén Sára és a szerző készítette.







A tájékozódást név-, és tárgymutató, valamint részletes irodalomjegyzék segíti, az arculat és a tördelés Gellén Sára munkája. A kötet eredetileg a Holnap Kiadó gondozásában, „Az építészet mesterei” sorozatban jelent volna meg, végül a Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények adta ki. A 2015. április 9-i debreceni könyvbemutató után Budapesten, a FUGA-ban 2015. június 12-én tartott kerekasztal-beszélgetés keretében a fővárosi közönség is megismerhette a kiadványt.

Garai Péter

kiadó: Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények
megjelenés: 2015
formátum: 216 x 295 mm
oldalszám: 179
ISBN: 978-615-80158-1-3