RAK-PARK pályázat - a CÉH Zrt. konzorciumának terve

A CÉH Zrt. konzorciuma szerint a rakpartot a következő változtatásokkal lehetne jobbá tenni: a Lánchíd autómentesítésével, s az így megmaradó 2x1 sáv forgalmának Dunától távolabbra tolásával; a rakpiac helyett új környezettudatos terek telepítésével, és egy autómentes alsó rakpart létrehozásával, mely így egy központi városmagot alkotna. A tervet a Bíráló Bizottság megvételben részesítette.

Részlet a műleírásból

A pályázati megoldás alapelvei, sarokpontjai, preferenciái és prioritásai

A koncepció kialakításának első lépéseként a Pályázók meghatározták azon kedvezőtlen sajátosságokat, melyek akadályozzák a Belváros megújulását, majd „párba rendezték” azokat a kívánatos fejlesztési irányokkal , megoldási lehetőségekkel:

• A Dunát ma elsősorban Budát és Pestet elválasztó „akadályként” kezeljük, értékeinek és lehetőségeinek kihasználása helyett. Cél: a Duna „urbánus” hasznosítása: a városi és elővárosi hajózás fejlesztése , többcélú kikötők létesítése, vízfelület hajózóúton kívüli részének „élhető” felületként használata, a rakpart számára az egykori „rakpiac” helyett új, környezettudatos funkciók betelepítése a lakosság és a turisták kiszolgálására.

• Duna part alulhasznosítása, a budai Világörökség panoráma vonzó környezetben élvezetének nincs tere. Cél a rakpart számára az egykori „rakpiac” helyett új, környezettudatos funkciók telepítése a lakosság és a turisták kiszolgálására.

• A közúti forgalom és a parkolás igényei nagyon sok helyet foglalnak, a tömegközlekedési ellátás rendkívül magas szintjét figyelembe véve indokolatlanul. Célok: rövidtávon: az átmenő forgalom csillapítása; középtávon: a Vigadó tér környezetében a forgalom időszakos (ünnep, hétvége, esemény stb.) kivétele a tömegközlekedés és az idegenforgalom kivételével; hosszú távon: a Lánchíd autómentesítésével egy időben az alsó rakparti megmaradó 2x1 sáv forgalmának a Dunától távolabbra „tolása” (Apáczai Csere János út).

• Budapestnek nincs méltó közösségi és idegenforgalmi „középpontja”. A Budapest Szíve , a Vörösmarty tér – Váci utca , a Vigadó tér és az új , Lánchíd és Erzsébet híd közötti , hosszabb távon a tömegközlekedés és a hoppon- hoppoff buszok kivételével autómentes alsó rakpart egységes központi „városmagot” alkot.

• A tervezési terület méretéből adódóan a fejlesztés költségei riasztónak tűnnek. A fejlesztéseket a meglévő állapot minél teljesebb megtartásával, a források megnyílásához kapcsolt ütemezéssel, időben is szakaszolva lehet végrehajtani, oly módon, hogy a kezdeti időszakban a Lánchíd és Erzsébet híd közötti „faltól-falig” burkolaton kívül a parti építmények és az úszóművek egyaránt installációs jelleggel indítják be a városmag formálását, így csökkentve a kezdeti forrásigényt. A rakparton tervezett „installációs” jellegű telepítéseket alátámasztja a klímaváltozás hatása is: várhatóan egyre gyakrabban kell számolni a rakpartok elöntésével, amikor a telepített építményeket rövid időn belül el kell távolítani a folyam útjából. Ekkor az alsó rakparton lévő építményeket egy alkalmas daru „felrakja” a felső rakpartra, majd az árvíz és takarítás után vissza.

• A Duna-part fejlesztésének ütemezhetőségével , szakaszolhatóságával kapcsolatban - az átmenő közúti forgalom fontossága miatt a Lánchíd lezárás kezelhetősége példát mutat: a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti alsó rakpart forgalmi funkciójának időszakos , eseményhez, ünnephez kötött „kivétele” a hálózatból a javasolt elrendezés életképességét, a szemléletváltás megalapozottságát alátámaszthatja.

A Pályázók által javasolt új központi „városmag” , mint összefüggő városi élettér megformálása „kiszolgálja” a tényleges igényeket.

A Pályázók által javasolt megoldás a Vigadó tér térségében jelentős forgalomcsillapítást jelent, adott események, alkalmak esetén az érintett teljes szakasz lezárási lehetőségét is megnyitva, hosszabb távon akár a teljes lezárást is biztosítva.

Ennek alapját a következők jelentik

A Rákóczi híd és az Árpád híd között a pesti rakpart alternatív útvonala hasonló eljutási idővel már ma is a Róbert Károly krt. - Hungária krt. - Könyves Kálmán körút útvonal. Mivel a Rákóczi híd és az Árpád híd közötti szakaszon a pesti rakparton közlekedők 67 %-a átmenő forgalom, ezért a Róbert Károly krt. - Hungária krt. - Könyves Kálmán körút útvonalon eszközölt forgalomtechnikai beavatkozásokkal csökkenthető az eljutási idő, ezzel vonzó alternatív útvonallá minősül a körút (60km/h utazási sebességgel számolva 8-9 perc), egyben tehermentesíti a teljes pesti rakpartot.

A Bíráló Bizottság véleménye

Összegzés

A pályamű fő erénye a pesti Rakpart értékes történeti látképének tiszteletben tartása, kortárs építészeti elemek ebben a pályaműben leginkább a térépítészet területén jelennek meg. A pályamű alapos vizsgálatokat végez a tervezési terület forgalmi kapcsolatainak vonatkozásában, és ezeket érthetően prezentálja a műleírásban és a vonatkozó tervlapon. Rövidtávú forgalomcsillapítási javaslata összeegyeztethető a kiíró elképzeléseivel, a Lánchíd és a pesti rakpart hosszú távon elképzelt teljes lezárása a gépkocsiforgalom elől erősen kérdéses, és kedvezőtlen a hosszú távon nagyobb átmenő forgalom átirányítása az Apáczai Csere utcára is, ez nyilvánvalóan erős konfliktushelyzetet teremtene.

A pályamű sok jól azonosítható értékkel, előnnyel bír, de hiányzik belőle az átütő építészeti gondolat, a jól artikulálható, a városlakók és az ide látogatók számára is erős városmarketing-értékkel bíró, könnyen azonosítható új elem.

Térépítészet, zöldfelületek

A Széchenyi tér javasolt kialakítása rokonszenves, a gépkocsi-közlekedés számára átadott terület a minimálisra korlátozódik, ugyanakkor látszólag alkalmas az itteni forgalom kezelésére. Kérdéses a József Attila utca és az Apáczai utca metszésében létrehozott kereszteződés. A tér javasolt térstruktúrája, térburkolat-zöldfelület rendszere önmagában jó arányú téregységekből épül fel, de nincs tekintettel a térfalak meghatározó szerepére és túlzottan a gyalogos forgalmi irányoknak alárendelt. Ebből fakad, hogy a tér szerkezete széteső, kaleidoszkóp-szerű, nincs egységes arculata, inkább elemek egymáshoz rendelt
halmaza. Sok a kedvezőtlen háromszög alaprajzi formájú zöldfelület, a széttartó, tölcséresedő térburkolat. Így a tér, bár egyes részleteiben nagyon szép megoldásokat mutat, nem áll össze egységes egésszé, részek halmaza.
Az Akadémia előtt, az épület tengelyében vezetett kettős fasor, középvonalában a főbejárat elé (túl közel) helyezett Széchenyi szoborral és távolabb egy körformájú vízmedencével egy neoreneszánsz homlokzat előtt tévedés, képzavart okozó megoldás. De ennek a tengelynek sincs a téren lezárása, irányt adó célpontja, szabadon kifut az íves aszfaltburkolaton át a
villamossínek fölé.

A Lánchídról a tér tengelyében lejövő forgalmat is a szállodától lehető legtávolabb helyezi, ami szerencsés – persze így a tér déli részén a közút elzárja a víz látványától a köztéri területet. Ezt ellensúlyozza az északi oldalon a Bazilika tengelyében a vízfelületig levezett "függőkert”, mely közvetlen, akadálymentes folyóparti kapcsolatot biztosít az egyik legfontosabb gyalogos tengelyben az alsó rakpart és a villamospálya fölött, ugyanakkor ennek építészeti megformálása, a téglalap-alaprajzú rámpa szervetlenül kapcsolódik a térhez, örökségvédelmi szempontból elfogadhatatlan.

Szerencsés, hogy a Vigadó téren a pályamű csak a legszükségesebb beavatkozásokat javasolja, egyébként a tér történetileg kialakult formáját tiszteletben tartja. A kisföldalatti végállomásának kijáratai frappánsak. Jó elgondolás, hogy a térszínre felvezető kijáratok mellett a viadukt alatt az alsó rakpart szintjére is ki lehessen jutni. Fontos elképzelés kezdeménye az is, hogy a Vigadó térnél az alsó rakpart közút-pályája kissé kerüljön távolabb a viadukt lábától, így nagyobb gyalogos előteret képezve az út viadukt felőli oldalán. A Vigadó térre javasolt úszómű elhelyezése esetlegesnek látszik és alárendelt, a teret funkcionálisan gazdagító szerepe így csak alig érvényesülhet.

A Jane Haining rakparton tervezett gyalogos sétány és annak fásítása szép ritmusú, változatos képet nyújtó, jó megoldás. A rakpart térfelületének itt javasolt, a víz fölé emelt kiszélesítései jó lehetőséget adnak egy komfortosabb gyalogos zóna és az azokhoz tartozó funkciók elhelyezésére. A Vigadó tér előtt azonban számolni kell az épület homlokzatának meghatározó szerepével, itt nem kedvező az aszimmetrikus, vagy szabad, ötletszerű formálás. A Belgrád rakpartot kissé mostohagyerekként kezeli a pályamű, a felső rakparti közlekedés erős elválasztó hatása nem látszik enyhülni, csak az alsó rakparton tervez jelentős
térépítészeti beavatkozásokat. Jó megoldás a Sörház utca rávezetése a sétányra és a tengely lezárása az ide helyezett úszóművel – de ez kevésnek látszik a szakasz revitalizációjához.

Közlekedés

A pályamű közlekedési javaslata a teljes rakparti útvonalra jó megoldásokat tartalmaz: a kerékpársávon kívül, megfelelő leállási-parkolási lehetőséget biztosít a Belgrád rakparton és az alsó rakparton a lakossági parkolás illetve a turistabuszok számára. Jó javaslat a Belgrád rakparton a BKK buszok villamos pályán közlekedtetése. A Széchenyi tér déli részén jó jelzőlámpás szabályozási csomóponti javaslatot ad. A téren a beépítés előtti útszakasz járdaszintre emelésével a gyalogos kapcsolatokat javítja. A térfalat képező épületek előtt húzódó szervizút elfogadható kompromisszum. A Vigadó téren a kisföldalatti – 2 es villamos kapcsolat kialakítása gazdaságossága kétséges, megvalósítása nem a rakparti program része.

Úszóművek

A pályamű által javasolt úszóművek ellentmondásosak: funkcionális és gazdasági
szempontból nagyon támogatható a már most is létező és engedélyezett úszómű-testek felhasználása. Ezzel a hosszú és költséges fejlesztési és engedélyezési folyamat jelentősen egyszerűsíthető és olcsósítható, és valóban egyszerűbbnek látszik árvíz vagy jégzajlás esetén az úszóművek kiemelése, biztonságba helyezése. Építészetileg ugyanakkor megkérdőjelezhető a hajótest megjelenése, ideiglenesség hangulatát mutatja, ellentmondásban van a ráépítendő felépítmények kortárs építészeti megjelenésével, nem látszik kellően nívósnak állandó városképi elemnek Budapest vízparti városképéhez. Előnye ugyanakkor, hogy a korai ütemben, pontszerűen is értelmezhető és jól alkalmazható. A hajók elhelyezésével kapcsolatban vitatandó a javaslata: kizárja a belvárosból a vízi turizmust, a rendezvényhajózást, valamint a közösségi közlekedést is.

Vízgazdálkodás

A javasolt árvízvédelmi megoldások megvalósíthatóak, egyedül a Széchenyi rakparti „alagútmegnyitások” elzárása jelent árvízvédelmi kockázatot.
Ötletes megoldás a Duna vizének felhasználása tisztítás után, az úszóművekre telepített tisztítóművel, amely elsősorban olyan látványosság lehet, mely segíti a környezettudatosság elterjedését – ugyanakkor a főváros területén keletkezett szennyvizeket a főváros vízgazdálkodási koncepciója szerint a tisztító-telepeken kell megtisztítani.