Rákoskeresztúr, Nyilas-tábla
kiemelt megvételben részesült 3. bírálati sorszámú pályamű
Földes és Társai Építész Iroda Kft. és ADI Studio Kft.; tervezők: Földes László, Miklós Balázs, Kádár Bálint, Gyulai Attila, Rab Judit, Losonczi Anna, Oroszlány Miklós, Deigner Ágnes, Csűri Johanna, Darab Írisz
kiemelt megvételben részesült
3. bírálati sorszámú pályamű
Földes és Társai Építész Iroda Kft. és ADI Studio Kft.
tervezők: Földes László, Miklós Balázs, Kádár Bálint, Gyulai Attila, Rab Judit, Losonczi Anna, Oroszlány Miklós, Deigner Ágnes, Csűri Johanna, Darab Írisz
részlet a műleírásból:
Javaslatunk elveti a hatalmas feltöltések és „nehéz” infrastruktúrák kialakításának gondolatát. Környezettudatos tervezési elveket alkalmazva kívánunk autonóm működésű lakóterületet kialakítani, melynek identitását a hely története és topográfiája, valamint a korlátlan családi házas terjeszkedéssel szemben egy sűrű, de család- és közösség központú beépítés adja.
A természetes „medence” jellege a területnek megerősíti elképzelésünket, hogy itt egy autonóm közműrendszerekkel működő, központilag tervezett és közösségileg létrehozott lakórész jöjjön létre. Hangsúlyozottan fontos, hogy a szennyvíz, szemétgyűjtés és kezelés helyben történjen a „medence” jelleg miatt. Adja magát a sűrű telepes beépítés és megint csak a „medence” jellegből adódóan a hőszivattyús fűtési energia ellátás kiépítése. Ezek a rendszerek Magyarországon még úttörő jellegűek, ám pont egy ilyen fejlesztésnél kifizetődnek a későbbi fejezetekben kifejtett megoldások alkalmazásai.
A Nyilas-tábla beépítésének egyértelműen sűrűbbnek kell lennie, mint a környező kertes házak területeinek, hiszen gazdaságilag ennek a „medencének” a beépíthetővé tétele eleve nagy teher. A központ lakótelepe ugyanakkor jó ellenpélda a sűrűbb beépítésre, hiszen minden pozitív városi tér és funkció kapcsolatot nélkülöz. A feszes beépítésben és a közterületek határok között tartásában kerestük a városiasabb térérzet és használat kialakításának módját. A terek differenciálásával, a közösségi és privát terek közti nagyszámú átmenettel tudunk racionális beépítés mellett variábilis és jól használható emberi élet-teret alkotni. A telepítés rendszerét egyértelműen észak-déli tengelyek határozzák meg. A Malom-ároktól délre fekvő telkek is ilyen irányultságúak, ez a történeti beépítés kihat az újra is, ám konkrét funkcionális indokok erősítik e döntés helyességét: a megfelelő tájolás, a Malom-árok felé történő hatékony felszíni vízelvezetés, a gépkocsis közlekedési rendszer a Péceli útról és a Rákos-patak rekreációs zónája, valamint a Malom-árok városi sétánya közötti kapcsolat. Az észak-déli „telekosztás” méretét, jellegét Rákosmente kertjeinek telepítése ihlette.
