Rákospalota Városrészközpont, ötletpályázat – kiemelt megvétel, MŰ-HELY Zrt.

A Rákospalota Városrészközpont kialakítására kiírt városépítészeti ötletpályázaton kiemelt megvételben részesült a MŰ-HELY Zrt. munkája, melynek tervei Éltető Zsófia, Kotsis István és Máyer Andrea vezetésével készültek. A Bíráló Bizottság a pályaműben különösen a sportközpont fejlesztési javaslatit értékelte nagyra.

Részletek a műszaki leírásból

A városrészközpont kialakítása egyfajta finom összehangolást igényel: a nyitott, rugalmas döntési folyamat határozott, ámde nem túl erőszakos beavatkozások sorozata mentén legyen megvalósítható. Ennek megfelelően a javasolt

Városépítészeti beavatkozások alapelvei:

Nagyvonalúság, elegancia

1. Kapcsolatok rendszere, folyamatosság, a történeti város lakóinak/vendégeinek „kéz a kézben” történő átadása a helyszínek között.

Tudatosság

2. Térbeli megfelelés: az alkalmazott elemek közötti átfedés, kulcsolás, átlapolás következetes alkalmazása.

3. Részletek egysége: térfalak, hangsúlyok, ritmusok, terek és tömegek összhangja.

4. A tervezett épületek „városépítészeti helyzetének/szerepének” való megfeleltetés.

Szelídség

5. Időbeliség, hagyomány: megmaradó fasorok, építési helyek, a csatlakozó magassági viszonyok tiszteletben tartása; az újnak nem feltétlen és kizárólagos erőltetése.

Határozottság

6. Az alapvető térbeli gesztusok egyértelműen leolvashatók legyenek.

Ennek megfelelően cél:

7. a területet kiszabadítani az átmenő forgalom terhelése alól,

8. megteremteni a belső élet kibontakoztatásához szükséges védelmet, egyúttal

9. határozott arculatot adni a külső, nagyléptékű elemek felé.

Funkciók és kapcsolatok területi egységenként

A terület fejlesztését az egyes beavatkozási helyszínek komplex beruházásaival és az ezeket összekötő – közlekedési, zöldfelületi rendszer, vizuális és szellemi – kapcsolatok határozzák meg.

A főbb beavatkozási helyszínek a következők:

Közlekedési eszközváltó csomópont a Rákospalota – Újpest vasútállomás környékén

A fejlesztéshez tartozik egy 110 férőhelyes, fásított P+R parkoló kiépítése. Fontosnak tartjuk az ide leparkolt autók őrzés nélküli biztonságát, ezért erre a helyszínre is terveztünk egy kiskereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó egységet, ami egyrészt kiszolgálja a csomóponti jellegből fakadó vásárlási és fogyasztási igényeket, másrészt a parkoló autók vagyonbiztonságát segíti. [...]

Autóbusz pályaudvar és piac az Árpád úti felüljáró mellett

A fejlesztés a Karácsony Benő parkhoz szorosan kapcsolódva, határozott térfallal és beépítéssel zárja le mind a parkot a vasúti terület irányából, mind a Pázmány Péter utca és a vasút közötti, beépített gazdasági és vállalkozási területet. Az épület és a vasút között helyet kapott a távolsági buszok megállója. A közlekedési eszközváltó csomópont (a parkoló – a buszpályaudvar – a B+R és kibővített kapcsolatrendszere – valamint a vasúti fejlesztés részeként megtervezett rámpás aluljáró) és a csomópontot ideálisan kiszolgáló kereskedelem-szolgáltatás-vendéglátás egy funkcionális egységet alkot. [...]

A Karácsony Benő park

A park a maga léptékben és nagyvonalúan felel a Templom körüli terek intenzív belső életére. Cél a művi és a természeti környezet helyes kapcsolatának kialakítása. Kulcsfogalom: ligetként működő park. [...]

Városközpont – magterület

A nyugodt városokban a középkor vagy a reneszánsz korok települése a minta, ahol a  főtér a társadalmi érintkezés színtere volt. A beépítés léptékének és kapcsolatrendszerének kialakítása a kerület központjának az élhető kisvároshoz való visszatérését biztosítja, miközben az egész város közlekedési kapcsolatrendszerét biztosító főutak mint folyók szigetként keretezik a magterületet. Az emberléptékű városközpont koncepciójának az épületek léptékében, a terek, a közös használatú utak rendszerében, a zöldterületi hálózat kialakításában is tükröződnie kell. [...]

Fő tér: Széchenyi tér

A Széchenyi tér szerepe szerint a központ egyik kapuja. Funkció: a tér hétköznapokon a kerületi lakosok találkozási pontja, mely mindennapi használatát a tervezett funkciók – játszóház, közösségi tér stb. – tovább erősítik. A tér alkalmas hamisíthatatlan karácsonyi hangulatú vásár megtartására, aminek különleges hátteret ad a katolikus templom, melynek kertjében felállítható a betlehemi jelenetet. [...]

Jelentős nemzeti ünnepek alkalmával a Karácsony Benő park, a Széchenyi tér és a templom mögötti rendezvénytér térhármasa biztosít helyszínt a témák vagy korcsoportok szerint megosztott rendezvénysorozatok megtartására.

Kialakítás: a tér kialakításának sarokköve a templom tengelyrendszeréhez illeszkedő térfal kiépítése („kiegyenesítés”), valamint az ehhez illeszkedő burkolati és zöldfelületi rendszer. [...]

Az önkormányzat épületei

Az önkormányzat épületeit a gyalogos utcává átépülő Bácskai utca köti össze. Az épület Bácskai utcára néző részében helyezhetők el az önkormányzathoz kötődő intézmények, illetve bővítési lehetőséget ad a hivatalnak. [...]

Múzeum

A Helytörténeti Múzeum tematikájának áttekintése után nyilvánvalóvá vált, hogy meglévő, de bővíthető épületben kell helyet találnunk számára, s annak a Bácskai utca mentén kell elhelyezkednie. Az ideális épületet az önkormányzat épületével szemben találtuk meg, a Bácskai utca sarkán. A meglévő épületben a helytörténeti kiállítás kiválóan elhelyezhető, lehetőséget teremtve multifunkcionális foglalkoztató termek kialakítására is, ahol az iskolások megismerhetik és feldolgozhatják szűkebb pátriájuk múltját. A meglévő épülethez csatlakozó új épületben helyezhető el a Medgyaszay- és a modern képzőművészeti gyűjtemény. [...]

Egyházi épületek, plébánia

A Széchenyi tér struktúrájából adódik, hogy a templom kitüntetett helyet foglal el benne. A templomhoz kapcsolódó plébániát - és közösségi tereit - a Jókai utca sarkára helyeztük el. Az épület megfelelő térfalat biztosít és a meglévő főplébánia irányába esik a templomtól. A tér északi oldalán álló házak a „városi ház” funkcióját töltik be. A plébánia egy önálló, tiszta funkciójú épületbe kerül.

Oktatási intézmények

A térség három iskolája sajátos kapcsolati hálót alkot. A gyalogos kapcsolatok egyik sűrűsödési pontja a Fő tér. Ez a találkozási lehetőség adta számunkra a gondolatot, hogy a teret alkotó egyik épület vagy annak része a fiatalok számára adjon helyet. Így a szabadtér kiegészül a közösségű funkciójú belső térrel. [...]

Parkolás

A városközpont területén a parkolási igényeket a szükséges mértékig úgy elégítjük ki, hogy elkerüljük azt a helyzetet, melyben a túl sok parkolóhely léte tönkreteszi az utca- és térhasználatot. Előtérbe kell helyezni a tömegközlekedést, valamint a kerékpározást és a gyaloglást mint az egészséges életmód részeit. Ennek érdekében a kerékpárok fedett tárolását is biztosítani kell az épületekben.

A Sportcélú Városközpont

A. Stadion

Az új stadion egy kompakt városi létesítmény lesz, mely a rendelkezésre álló teret a legteljesebb mértékben igénybe veszi. Azonban ez a tér egy kicsit kisebb az eddigieknél. A tömbön keresztül egy új utat javasolunk átvezetni, mely a kereskedelmi zónától egy határozott gesztussal elvágja a stadion területét, ugyanakkor a megnövekedett közönség/logisztikai forgalom igényeit is ki tudja szolgálni. [...]

B. Sport- és rendezvényközpont

Telepítés: az iskola és a stadion közötti tér súlypontjában, vertikális közlekedési rendszerével, tömegével, tetőidomával alapvetően a stadionhoz kapcsolódik. Biztosítja a szabványméretű kézilabdapálya és egyéb (kosárlabda) pályák elhelyezését, a szükséges méretű (mobil) lelátókkal. Közönségforgalma alapvetően az Illyés Gyula utca felől adott. [...]

C. Tanuszoda

Több szempontból is fontosnak tartjuk tanuszoda telepítését az iskola homlokvonala mentén: elsősorban az iskolával való zárt és fedett funkcionális kapcsolat így biztosítható a legmegfelelőbb módon, másodsorban az iskola léptékéhez igazított kisebb tömeg előnyös megjelenésre ad lehetőséget az Illyés Gyula utca felőli zónában. Az uszoda és a rendezvénycsarnok között egy három oldalról zárt sportudvar telepítése javasolt (átlátszó kerítéssel a rendezvénycsarnok előtti térre). Nyári (iskolaszüneti) időszak idején az uszoda külső forgalmat is lebonyolíthat. [...]

Közlekedés

A városrészközpont közlekedési hálózatának fejlesztésénél alapvető szempont volt a templom körül elhelyezkedő központi terület forgalmának csillapítása, gyalogosközpontú kiépítése, közösségi terek kialakítása. [...]

Zöldfelületek, zöldterületek

A városrészközpont fejlesztése során kiemelt fontosságú a terület zöldterületeinek, zöldfelületeinek és a közterületi fasorok által alkotott zöldfelületi rendszer meglévő értékeinek megőrzése, valamint hiányzó elemeinek pótlása, a kor elvárásainak megfelelő színvonalra emelése. […]

vezető tervezők: Éltető Zsófia, Kotsis István, Máyer Andrea
generáltervező: MŰ-HELY Zrt.
építész munkatárs: Gyimóthy Ákos
szakági tervezők: Macsinka Klára (közlekedéstervezés), Sólyom Rudolf (tájrendezés)

A terv a városszerkezetben nem javasol változtatásokat, a meglévő adottságokra épít, a feladatot a szakágak tekintetében komplexen közelíti meg. A városközpont északi lehatárolását, az Epres sor forgalmi funkcióját alárendelten kezeli, ugyanúgy a Fő úttal való kapcsolatot sem jelentőségének megfelelően oldja meg. Nem ismeri fel, hogy a városközpont forgalomcsillapításának egyik feltétele az, hogy határán jól átjárható közlekedési kapcsolatok legyenek. A vasútállomás palotai oldalról való hangsúlyos megközelítése közúti szempontból hiányzik. A vasútállomás kiszolgálását a Sín utca átépítésével oldja meg, a kért parkolók többségét az állomásról kivezető aluljáró környékére telepíti. A Pázmány Péter utca - Fő út csomópontjába javasolt körforgalom elfogadható, de kissé túldimenzionált.

A „Novák-piac” helyére új piacot és buszpályaudvart tervez, mely az állomás és a központ kiszolgálása szempontjából a jelentős távolság miatt nem kedvező. A parkot teljesen átépíti, növényállományát besűríti. A városközpont és az állomás közvetlen összeköttetését egy gyalogos útvonal segítségével, a lakótömbökön belüli minimális beavatkozással valósítja meg. A „Szamárház” helyére tervezett többszintes parkolóház idegen a tömb karakterétől. A Bácska utcai tömb északi lezárása kedvezőtlen, a templom előtti tér számára nem képez az új építéssel határozott térfalat, ugyanakkor megfelelő méretű teret sem hoz itt létre. A beépítés ábrázolása elnagyolt, építészeti arculatformálásról nem tanúskodik.

A tervezett sportegyüttes egyes részei funkcionálisan megfelelően működnek, kompakt rendszert képeznek. Jó a megközelíthetősége, amit a járművek számára az üzletsor és a sportterület közé tervezett feltáróúttal biztosít, ugyanakkor a stadion küzdőtere alá épített mélygarázs elhibázott döntés, és a felszíni parkolók mennyisége alulméretezett a területen. A sportegyüttes tömegkapcsolatai bizonytalanok, de a kedvezőtlen összhatást az épített tömegektől függetlenített egységes, körbefogó, karaktert adó tető tompítja.

A Budai II László stadion elhelyezkedését megtartották, a sport- és egyéb célú intézmények elhelyezését a stadion karéjainak helyén, illetve mellette képzelték el. A Nagytemplom apszisa és a sportközpont délkeleti beépítési vonala között kialakítandó közösségi tér kialakítását a BB kedvező megoldásnak ítéli, amelyet a tér felé vendéglátási, kereskedelmi létesítmények egészíthetnek ki, a városközponti használat erősítése érdekében. E közösségi tér sokrétű használatot tesz lehetővé.

Bíráló Bizottság a pályaművet 1 000 000 Ft. összegű kiemelt megvételben részesítette a portközpont fejlesztési javaslatiért.

Kapcsolódó oldal:

Rákospalota Városrészközpont - a városépítészeti ötletpályázat eredménye