raumlabor berlin: Kolorado Neustadt - Perspektívák Halle-Neustadt számára

Perspektívák Halle-Neustadt számára.

Kolorado: a kontrasztok, a sokrétű használat, a sűrűség, a dinamika és az atmoszféra egységeiből építkező, alkalmazkodóképes várostípus víziója. Az alapötlet az egyes mezők autonómiája egy mátrixon belül. Az egyes mezők egymástól független kezelése, következésképp egymástól független fejlődése a várostípus rugalmasságának és alkalmazkodóképességének titka.

 

 

Történet

A Lipcséhez közeli egykori "vegyipari munkásváros", Halle-Neustadt (a városi folklórban csak "Ha-Neu") Berlin-Marzahn után az egykori NDK legnagyobb panelnegyede. A vegyipari- és barnaszénipari létesítményekkel körülvett Halléhoz a 60-as években építették hozzá a 100.000 lakosúra tervezett Neustadtot. Halle és Neustadt szomszéd- és ellenvárosok, amelyek bár látótávolságon belül, de mégis távol fekszenek egymástól. Neustadt magasház-sziluettje ellenvárosként áll szemben a régi Halle történeti templom- és víztornyaival és az időközben funkciójukat vesztett ipari létesítményekkel. A lakosság panelvárosokba költözése miatt kiürült a történeti belváros. Az elhanyagolt hallei városi terek újraélesztése elindult 1989-ben, ami jelenleg kiélezi a régivé vált új építésű negyedek építészeti és társadalmi erózióját.

 

 

Halle-Neustadt eredetileg városbővítésnek indult, ám 1963-ban az ipar fejlődése miatt egy végül új város alapítása mellett döntöttek, határozottan a vegyipari munkások munka- és életminőségének javítása érdekében. Halle-Neustadt a szocialista ideális város lett volna, egy ellenterv a történetileg nőtt várossal szemben. A magas elvárások ellenére kevés innovatív gondolat valósult meg, a több lakóegyüttesből álló városstruktúra a szokásos problémákat szülte.

A mai helyzet

Halle-Neustadt ma hasonló problémákkal szembesül, mint az egykori NDK többi lakótelepe. 1989 óta folyamatosan csökken a lakossága (90.956-ről a 2003-ban számolt 54.171-re). A meglévő 35.296 lakásból több mint 7.000 üres, az előrejelzések szerint 2010-re több mint 10.000 lakás ürül meg. Ennek ellenére a lakósűrűség a hallei területen belül még mindig itt a legnagyobb: 78,07 lakos/ha. A lakosságszám csökkenésének egyik következménye a neustadti lakosság elöregedése: a 65 év felettiek aránya 1992 és 2000 között 7.2-ről 13.5 %-ra nőtt.

 

 

Halle-Neustadt városszerkezete alapvetően a racionális várostervezés és az egyfunkciós város gondolatát követi. Egy-egy autonóm lakóegyüttesben 15.000-en laknak, és minden lakóegyütteshez a napi alapellátást és a szociális alapinfrastruktúrát biztosító központ tartozik. A lakásállomány legnagyobb részét a P2-típusú lakások (az Európában legtöbbet használt típuslakás) teszik ki, aminek sajátossága az épület belsejében elhelyezett, minimális alapterületű fürdőszoba és konyha.

A "schrumpfende Städte" (zsugorodó városok) fogalma a lakosságvesztés, következésképp a nagy mennyiségű megüresedő lakás jelenségét írja le. A jelenséget sokszor - tévesen - csak a paneles városnegyedekkel társítják, pedig ez a városmagot is érintheti. Bizonyos helyeken a lakosság elvándorlása időközben olyan mértéket ért el, hogy radikális beavatkozásokra van szükség; ugyanakkor a folyamat vége nem jósolható meg előre. Felmerül a kérdés, vajon ezek a városok néhány év múlva léteznek-e még egyáltalán.

 

 

Általában a következő zsugorodási modellek gondolhatók el:

• Diffúzió: az üresen álló épületek bontása
• Kontrakció: bontás csak a település határában, egy szűkebb, kompakt várostest érdekében
• Perforáció: a bontás pontszerű koncentrációja

Új Neustadt

Tézisek:

• Neustadtnak a hallei területen belül fölérendelt funkcióra van szüksége, hogy megerősödjön a kettős város karaktere.
• Neustadt átépítéséhez tervezési és politikai eszközként új városkoncepcióra van szükség, az adottságok újraértelmezésével és a társadalmi folyamatok figyelembe vételével. A bontás alapja, hogy Neustadt ne kiterjedésében zsugorodjon, hanem csak a sűrűségében.
• A meglévő infrastruktúrát a jövő feltételeihez kell alkalmazni.

A lakások megürülése a városok átstrukturálódásának jele, amely része a problémának, ugyanakkor a megoldásnak is. Felmerül ugyanis a lehetőség, hogy a városépítészeti hiányosságokat (mint a monofunkcionalitás, a differenciálatlan külső terek stb.) éppen ezáltal lehet pótolni.

 

 

Egy 36.000, többé-kevésbé egyforma lakásból álló város sem vonzani, sem megtartani nem képes egy differenciált lakosságot. A bontás ezért nem hagyatkozhat egyedül a lakások megüresedésére és a demográfiai fejlődési mutatókra, hanem a lakáskínálat modernizációját és alkalmassá tételét, azaz a lakásérték emelését kell célként szem előtt tartani.

Mezőterv

Halle-Neustadt érvényes városfejlesztési terve a város területét megtartandó, átstrukturálandó és bontandó részekre osztja. E szerint megtartandóak a központ és a vele határos lakóegyüttesek. Az átstrukturálásra illetve bontásra kijelölt részek Halle-Neustadt határában helyezkednek el. Tekintettel arra, hogy egy Halle-Neustadt léptékű városrendezési terv a gazdasági keretfeltételek ismeretében, a bizonytalan prognózisok és összetett tulajdonviszonyok miatt csak töredékesen valósítható meg, a cél az, hogy olyan koncepció szülessen, amely szilárd pontokat és szabad mezőket egyaránt meghatároz, és melyek révén megfogalmazható egy hosszútávú városfejlődés víziója.

Halle-Neustadt jelenlegi, lakóegyüttesek szerinti zónákra osztása a zónák kiterjedése és a megváltozott társadalmi feltételek, a lakosság mobilitása és identitása okán idejétmúlt és nem tartható tovább. Az itt javasolt mezőterv Halle-Neustadt kisebb - 5-10 ha-os - tervezési egységekre bontását javasolja. Ez a mátrix lehet a tervezésben résztvevő aktorok számára a cselekvőképesség alapja. Minden mezőre egymástól időben és térben független szabályozási koncepciók dolgozhatók ki, a bontás, átstrukturálás, funkcióvegyítés szerint és a cselekvési proritásoknak megfelelően. A tervezési eljárás így mezőnként eltérő lehet: pályázat, workshop; lakosság bevonásával vagy anélkül stb. Ezzel a rugalmas tervezési struktúrával lehetővé válik a mezők egymástól független fejlődése és rugalmas reagálása a ma még nem előrelátható változásokra.

 

 

Neustadtparcours

A városkép sokrétűsége olvashatóvá válhat, ha megteremtjük a mezőkön átívelő térbeli összefüggéseket: ilyen a meglévő főút, a kialakítható zöldzónák és a parcours (útvonal). A főút a meglévő városszerkezet gerince, melynek funkcióját érdemes megerősíteni. A zöld zónák összekötik Neustadtot a városhoz közeli kikapcsolódási területekkel. A parcours egy új fejlesztés, amely Neustadt feltárását folyamatában teszi lehetővé. Ezek azok a terek, amelyek a transzformációs folyamatokat is és az új várost is megélhetővé teszik.

A város cellaszerű szerkezetének köszönhetően hiányoznak a városon belül lófrálásra buzdító mozgásterek. A parcoursszal egy új városérzékelési eszköz kerül bevezetésre, amely szalagként vezet át a városon, és összeköti az egyes mezőket. A parcours menti mozgás révén megtapasztalhatóak Neustadt atmoszferikus egységei, cserébe a parcours katalizátorrá válik. A parcours sport- és szabadidős pálya: mountain bike terep, lovagló útvonal, görkorcsolyapálya, vadvizipálya vagy egyszerűen sétaút. A parcours mentén körvonalazódik Neustadt megújulása. Az út mentén sűrítve látható, hogy az egyes mezőkön belül tematikusan mi történik - minden mező a parcours-ra vetítheti a változás aktuális állapotát.

Fontos azon városépítészeti vasmacska-struktúrák - azaz építészeti objektumok vagy együttesek - megtalálása, amelyek Halle-Neustadt története szempontjából fontosak, amelyeket a helyi identitás és tájékozódás miatt változatlanul kell megőrizni. Szintén védendők a Halle-Neustadton belül különleges, identitásadó objektumok. Mindezek nem képezhetik részét a bontási programnak.

A mezőterv szerint lépésről lépésre, a prioritásoknak és a cselekvési nyomásnak megfelelően minden mezőre kidolgozható egy szabályozási koncepció, aminek szabályozási katalógusa és eszköztára felől a tervezési aktorok közösen döntenek; ez határozza majd meg a fejlesztési és megvalósítási lehetőségeket és a mező identitását. Az eszköztár hierarchiamentes. Egyik alapvető célja, hogy minél több cselekvőt vonjon be az átépítés folyamatába, így bizonyos kezdeményezések mentén kialakulhatnak cselekvő közösségek.

Hogy Neustadt az új lakók számára vonzó legyen, vegyes lakáskínálatot és környezeti szolgáltatásokat kell felmutatnia. A városképnek kontrasztosabbnak kell lennie, ezért előnyös, ha minden egyes terület saját karaktert alakít ki magának.

Eszközök - a városépítészeti és várostervezési eszközök összessége, emellett minden olyan, kevésbé szokványos szcenárió, amely a Stadtumbau-Ost (az egykori NDK-városok átalakításának állami programja) eszmecserék során felmerültek: vidékiesítés, ökologizálás stb.

Eszközpiac - lehetőségek

• A magasépületek alsó három szintjének bontása: ezzel egybefolyó táj születik. Az alsó szintek felszabadítása lehetőséget ad összefüggő zöldterületek kialakítására, útvonalak összekapcsolására
• "Bordélyok": egy olyan városnegyedben, ahol csökken a lakosságszám, de nem változik a terület kiterjedése, csökken a találkozások száma. A "bordély" a találkozások helye.
• Befalazni/elfelejteni/fagyasztani: várni, amíg új idők jönnek. Új igények, új technológiák születhetnek, amelyek később kihasználhatók az üresen meghagyott épületekben. A befalazott, befagyasztott lakóterületek párhuzamos világokként maradnak meg.
• Kulturális szatelitek: Hallében intenzív a kulturális élet (színház, opera, kiállítóhelyek, öt mozi stb.). Ha a programsorozatok közül csupán egy-egy átkerülne Neustadtba, a városi polgár számára vonzó lenne.
• Szőlőhegyek: számos blokknak a háromnegyedét lebontják. A bontott anyag utóhasznosítását is megoldaná, ha szőlőteraszokat alakítanának ki a környéken.
• Robbantás: előnye, hogy - megfelelő előkészítés esetén - népi mulatság formáját öltheti.
• Konyhakert: a kiskertes negyedek nagy helyigénye tökéletesen illik a zsugorodó városokhoz. A szabályozás enyhítésével ez Neustadtban is egy lehetséges eszköz.
• Lakásalaprajzok módosítása: az egykori lépcsőház terének hasznosításával vonzó műteremlakásokat lehet kialakítani.

Neustadt holnap...

A mezőterv alapján kisebb léptékű víziók is kidolgozhatók. Lehetőség lenne például tematikusan differenciált negyedek kialakítására: ökologikus negyed, idősek negyede stb.

 

 

Szcenáriók:

• Vidékiesítés: erdő telepítése, állattartásra alkalmassá tétel.
• Faiskola: pontszerű bontások/visszabontások révén összeérő terek teremthetők, ahol tematikus kertek, játszóterek, előkertek stb. alakíthatóak ki.
• Konyhakert-város: ahol erős a lakók azonosságtudata. Magas megüresedési arány esetében érdemes egyesületekkel erősíteni a lakók összetartozás-tudatát. A visszabontás és a kertek kialakítása fokozatosan történik a lakók kiköltözésével párhuzamosan
• Suncity / hipermodernizálás: lakónegyed idősek, mozgáskorlátozottak, modernizmushívők számára. A meglévő beépítés nagyarányú megtartásával lakóspecifikus különleges lakástípusok és szolgáltatások alakíthatóak ki.
• Sportnegyed: attraktív turizmuskínálat, kalandturizmus: freeclimbing tizenegyemeletes házakon, bungee jumping pontházak között, crossbike-tour üres gyárlétesítményekben, focipályák stb.
• Ökoase: ökologikus átépítés. Közösségi kertek kialakítása, szél- és napenergia hasznosítás, hulladék újrahasznosítási koncepciók, autómentes terület.

Projektteam

Szociológia: Dr Peter Arlt
Munkatársak: Martin Kaschub, Reto Keller, Matthias Rick, Nadine Stecklina
A tanulmány Halle város megbízásából készült.

Szerkesztette: Somlyódy Nóra
Illusztráció: raumlabor berlin