A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum időszaki kiállítása az energiaátmenet technológiai és környezeti stációit mutatja be. A kiállítás installációját a Vannay Architecture építészei tervezték, a koncepciót Dombóvári János mutatja be.
Az MMKM idei tematikus kiállítása a közlekedés energiafelhasználásáról nyújt történeti áttekintést ´Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben´ címmel. A kiállítás az energiaátmenet technológiai és környezeti stációt mutatja be, a szénhidrogének történelmi szerepétől kezdve a modern, fenntarthatóságra törekvő megoldásokig. A tavalyi, kerékpárra összpontosító kiállítás után tehát a közlekedés nagy energiaigényű és komplex infrastruktúrát feltételező módjait veszi számba, azok politikai, gazdasági és kulturális összefüggéseivel. Az installáció ezúttal is az Északi Járműjavító dízelcsarnokában kapott helyet, és a tavalyihoz hasonlóan a Vannay Architecture építészcsapata jegyzi.
A kiállítótér négy tematikus zónára oszlik, melyeket csupán lazán meghatározott útvonalak kötnek össze, így a látogatók aktívan alakíthatják a dramaturgiát – sajátos leképezéseként az energiaátmenet nemlineáris természetének, vagyis annak, hogy a korábbi megoldások gyakran az új technológiákkal párhuzamosan, azokkal folyamatos kölcsönhatásban élnek tovább. A ‘Bringára váltva’ szalagra fűzött sorrendiségét itt szabadon felfedezhető tárgycsoportok váltják, mesterséges tájjá alakítva a hatalmas ipari teret.
A zónák visszatérő alapelemei a csarnokszerkezetre rímelő fém és fa exoszkeletonba szerkesztett, járható dobozok. Kiállítási funkciójuk táji-topográfiai szerepükkel ellentétes, hiszen céljuk – profán pillanatfelvételekkel tűzdelt sötét voidként – inkább a kizökkentés[1], mintsem a biztos orientálás. Ez a szándék különösen érzékelhető a bejárati rész két zsilipjénél, ahol a drámaian szenvtelen életképekkel tagolt fekete belsők a mesterséges táj felfedezésének ráhangoló, illetve levezető állomásai.
És az ‘outro’ előtt lehetőség nyílik a térbeli-időbeli visszatekintésre is: az utolsó stáció túlhúzott dobozváza vertikális hangsúlyt képez, újrahasznosított épületállványzatból készített ‘magasleséről’ visszanézve pedig az installáció finom rétegei immár egységes kompozícióvá állnak össze.
Dombóvári János
A kiállítás október 23-ig tekinthető meg a Magyar Közlekedési Múzeumban (1011 Budapest, Kőbányai út 24-28.)
[1] http://thisistomorrow.info/articles/miroslaw-balka-how-it-is