Ez év májusában a BME szenátusa Tiszteletbeli Mester (díszdoktori) címet adományozott Bán Ferencnek munkássága elismeréséül. Az ünnepi ülésen az építész nem tudott megjelenni, ezért Becker Gábor, az Építészmérnöki Kar dékánja Balázs Mihály tanszékvezető társaságában kereste fel őt Tokaji házában hogy átadják a kitüntető címről szóló díszes oklevelet.
Tokaj, Bán...
"A tokaji ház hazatérés, menedék, terep a visszavonulásra. Bán Ferenc, a város szülötte, megvette a keskeny telket, ami fölkúszik a hegyoldalba, és persze körülnézett a helyszínen. Pont a telekkel átellenben, a Bodrog partján régen ott áll egy nagy acélkonstrukció. Ritkán egy-egy teherautó odafarol, és rábillenti a csúszdára kőrakományát, ami nagy robajjal eltűnik egy uszály gyomrában. Így él a hely és a hegy szelleme. Természetes volt tehát, hogy ezt a vázat idézte meg az építész, aki képzőművészalkat, grafikus meg szobrász is egyszemélyben." (Két golóbis függ - Vargha Mihály, Élet És Irodalom, 22. szám)
Barátságos, nyitott, őszinte találkozás. Feri nem panaszkodik, ez nem lep meg, régóta ismerem. Nem fedi el kétségeit, gyötrődéseit, de nem is hangsúlyozza, halk szerénysége, kiegyensúlyozottsága erőt ad, felbátorít. Ritkán látni olyan őszinte boldogságot, amit az Alma Mater kitüntetésének átvételekor az arcán látni, egész lényében érezni lehetett. Különös helyzet: "ajándékot" hoztunk és ajándékot kaptunk is: a vele való egüttlét örömét. Maradnék még ...
Korán indultunk, alig világosodott - advent van. Gyors az út, gyors az autó, a ködös, nyirkos Budapest hamar hátunk mögött marad. Nincs időnk, sietünk, sok a dolgunk, kettőre vissza kell érni az egyetemre. Sietünk. Az autópályáról letérve kicsit lassul a táj és az ember. Balra feltűnik a Zemplén, völgyeiben gomolygó köd látszik, felderengnek Tolcsva, Mád, Tállya emlékképei. Jobbra a Kopaszhegy (512 m), Tokaj. Bodrogkeresztúron át kanyargós, komótos út vezet - ellenáll a sebességnek. Utunk előbb csak itt-ott érinti a folyót, aztán Bodrog mellé simul, megérkeztünk. A kőrakodó jellegzetes építményével szemben a jól ismert ház, a kapuban Feri vár minket, türelmesen. Siettünk, mégis késtünk .... Milyen jó lenne megtanulni ezt a türelmes várakozást!
Balázs Mihály
2012
Bán Ferenc DLA építész tiszteletbeli doktori címre való ajánlásához
Bán Ferenc DLA Ybl, Kossuth és Príma Primissima díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a kortárs magyar építészet kiemelkedő alakja olyan emblematikus épületek alkotója, melyek a jelenkori magyar építészet állandó és kikerülhetetlen hivatkozási alapjai. Progresszív, egyéni munkássága mindenkor az érdeklődés középpontjában állott, különösen a mindenkori fiatal építészgenerációkra volt nagy hatással.
Bán Ferenc 1940-ben született. 1964-ben szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 1972-1974 között a Mesteriskola hallgatója, mestere Plesz Antal DLA, HC. 1966 és 1990 között a NYÍRTERV-ben dolgozik, kezdetben tervezőként, az utolsó években a vállalat főmérnökeként. A nyolcvanas években épülnek első közfigyelmet és közérdeklődést kiváltó épületei: a nyíregyházi művelődési ház (1982), az ugyancsak nyíregyházi szakszervezeti székház (1985), a mátészalkai városháza (1985), vagy a tiszavasvári városháza. Ezek közül kiemelkedően fontos a nyíregyházi művelődési ház, mely a maga idejében nem csak Magyarország, hanem az egész keleti blokk egyik legprogresszívebb épületének számított. 1990 után saját tervezőirodájában, az „A" Stúdió ’90 Kft.-ben folytatta munkásságát, ebben az irodában is megépült épületek és nyertes tervpályázatok sokasága fűződik a nevéhez. A nyertes tervpályázatok közül feltétlenül kiemelendő az 1997-ben első díjas Nemzeti Színház tervpályázata, mely az Erzsébet téren épült volna fel, de az alapozási munkák befejezése után leállították építését. Megépült munkái között meg kell még említeni saját tokaji nyaralóját - amely komoly nemzetközi érdeklődést is keltett - és a nyírbátori művelődési házat.
„Az architektúra, amit létrehozott, és amit csak elképzelni volt módja: egyaránt univerzális igényű és jelentőségű. E tervet és megépült épületeit általában a szerkezetből következő plasztika tektonikus egyértelműsége, a szinte brutális, geometrikus formálás jellemzi, amelyben a végsőkig redukált elemi formák együttesét mégis szinte hiperrealista formák költői víziója fogja össze." – méltatja összefoglalóan munkásságát Szegő György építész
Emblematikus épületei, a nyíregyházi művelődési ház, a szakszervezeti székház, vagy saját tokaji nyaralója igen erős hatással voltak a magyar építészetre. Fiatal építészek követték, vagy próbálták követni az általa képviselt irányt. Az Építész Mester Egylet Mesteriskolájának tanáraként sok ifjú építész választotta mesteréül. Szakmai és oktatási tevékenységének elismeréseként a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán címzetes főiskola tanár címet kapott.
Kimagasló szakmai tevékenységét, munkásságát számos szakmai, társadalmi és állami díjjal honorálták. Szakmai kitüntetései közül a legfontosabbak: 1986-ban Ybl díjat, 1994-ben Kossuth díjat, 1997-ben Pro Architectura díjat kapott. Társadalmi és állami kitüntetései közül kiemelkedő a 2003-ban kapott Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje polgári tagozat, a 2004-ben kapott Prima Primissima díj és a 2002-ben neki ítélt Nyíregyháza díszpolgára cím.
Munkássága nem csak itthon, de külföldön is széles méltatást kapott. Munkáit –többek között – az Archithese svájci, L´Architecture d´Aujourd´hui francia, a Der Architekt német vezető építészeti folyóiratok publikálták, illetve méltatták. Munkái szerepelnek az 581 Architect in the World címmel 1995-ben Japánban kiadott könyvben is.
Bán Ferenc hosszú évek óta kapcsolódik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karához. Elsősorban a diplomabizottságok elismert vezetőjeként, de alkalmasint előadások, beszámolók, konzultációk tartásával is.
Bán Ferenc DLA építészt kimagasló szakmai munkásságának és emberi értékeinek elismeréseként az Építészmérnöki Kar két doktori iskolája – a Csonka Pál Doktori Iskola és az Építőművészeti Doktori Iskola – közösen ajánlja az Egyetem tiszteletbeli doktora címre.
Budapest, 2012.