Rendszer a káoszban

Az Aquincumi híd környékén nagyon vegyes kép jellemzi a városi szövetet. Tima Zoltán új irodaépülete fegyelmezett horizontális és vertikális vonalaival a nyugalmat testesít meg ebben a kavalkádban, a kikötő irányából nézve a GTC Metro Irodaház – Budapest Bank Székház a növényzet mögé rejtőzik a helyenként felbukkanó zöldes homlokzati elemek segítségével.

Az utóbbi 5-10 évben az észak-pesti városrész legfontosabb üzleti negyedévé váló, egyre kijjebb tolódó Váci út menti beépítések, a rozsdaövezetek, korábbi ipari területek funkcionális átértékelődése, valamint a még zárványszerűen meglévő kertvárosias lakóterületek sajátos helyzetet teremtenek. E kavalkádot a későbbiekben majd csak fokozzák az északi vasúti híd mellé épülő Aquincumi híd lehajtói, amelyek a területet körbefogva, számottevő forgalomnövekedést is okoznak.

Meg kell jegyezni, hogy az Árva utca és a Gács utca közötti lakóterület már a ’boldog békeidőkben’ sem volt csendes környék. A jelenlegi TESCO áruház helyén az Angyalföldi Textilgyár, a Duna parton a Ganz hajógyár, villamos remíz és az esztergomi vasút határolta a telepet. És bár az idetelepülő új funkciók (áruházak, irodaházak) önmagukban csöndesebbek, az idevonzott gépkocsiforgalom miatt a jövő ezen a környéken nem a lakóházaké.

Ezt a minőségi- vagy talán inkább mennyiségi váltást ismerte fel a 2005-ben elfogadott új szabályozás. A korábbi lakóterületek intézményi övezetbe kerültek, igaz- a 300-500 m2-es telekméretekre tekintettel- csak alacsony szintterületi mutatóval. A terület Váci út felőli oldalán lévő épületek egy része már korábban bontásra került, és itt a szabályozás - mind szintterületben, mind építménymagasságban - erőteljesebb beépítést enged.

A Toborzó udvart délnyugatról körülölelő teleksort a Váci úttól a jelenleg meglehetősen igénytelenül elkerített P+R parkoló választja el. Ez utóbbi geometriai elhelyezkedése az új beépítéssel, majd később az Aquincumi híd megépültével változni fog. Meglehetősen sajátos a Gács utca helyzete, mert a déli oldalán épült TESCO áruház parkolójának kihajtó sávjai közvetlenül az utca nyomvonala mellé kerültek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az utca keleti részét az oda épült házak lakói fizikailag (vaskapuval) lezárták, lehetetlenné téve a vasút irányába való átközlekedést.

A szinteket kiszolgáló 2-2 közlekedőmaghoz összesen négy darab lift tartozik. A közös lépcsőelőterekből az emeleteken, szintenként elektromos helyiség és mozgáskorlátozottak számára is használható WC helyiség nyílik. Az irodákban dolgozók igényeit részben ezek, részben a bérelt területeken belül kialakított WC-mosdócsoportok kell, hogy kiszolgálják. A földszinti közterületre nyíló homlokzati felületeken üzletek és bemutatótermek helyezkednek el. Az irodaépület főbejárati előcsarnoka visszafogottan elegáns. Az I. ütemben épülő épület alatti háromszintes mélygarázs a tervezett II. ütemhez tartozó gépkocsi parkolási igényt is kielégíti, lehetővé téve a II. ütem alatti - fajlagosan igen költséges, ugyanakkor geometriája miatt gazdaságtalan - többszintes mélygarázs elhagyását.

A rendkívül összetett telekforma, valamint a keleti oldalon szomszédos alacsony lakóépületek miatti magassági korlátozás szinte gúzsba köti az épület elhelyezési lehetőségeit. A kialakult épülettömeg két egymással fedésben lévő, változó magasságú „toronyépületből”, és az azokat összekötő, valamint a keleti oldalon kiegészítő, alacsonyabb testből áll. A különböző „viselkedésű” tömegek homlokzati megjelenése pregnánsan eltér. A hátsó „toronyépület” esetében az idézőjel mindenképpen indokolt, hiszen a II. ütem megépülése után tömegarányai alapvetően változnak meg, Váci úttal párhuzamos falként zár, térfalat képez. A Gács utca sarkán álló magasabb tömegelem a sarok helyzetet is hangsúlyozó építészeti gesztus.

Az épület alaprajzi rendszere a fentiekből következő tiszta szerkesztésre épül. A földszinten és az első emeleten észak déli irányban átnyitott (kétszintes) előcsarnok, az épület északi oldalán lévő passzázs az egyszerű tájékozódást, a P+R parkoló szorításában lévő épület könnyebb megközelítését szolgálja. A KSZT-ben előírt észak-déli összeköttetés is itt, vagy a keleti oldali árkádon keresztül valósulhat meg.

Az emeleti szintek irodaterei az épület geometriája és kedvező méretei miatt jól megvilágítottak, a homlokzati osztásrendnek köszönhetően alaprajzi kialakíthatóságuk flexibilis. A padlótól a mennyezetig futó ablakok hatása a belső terekben igen kedvező. A 6-7-8. emeleti irodaterületekhez, a lépcsőződő épületforma miatt nagyméretű teraszok csatlakoznak.

Tima Zoltán

GTC Metro Irodaház – Budapest Bank Székház
Budapest XIII., Váci út – Gács utca

vezető tervező: Tima Zoltán
építész munkatársak: Szőke Marianna, Nagy Borbála
szakági tervezők:
építész kiviteli tervek: Malata Gyula - MRX Kft.
Budapest Bank belsőépítészet: DVM Design
épületszerkezetek: Horváth Sándor, Schreiber Gábor - Pataky és Horváth Kft.
statikus tervező: Dobráter Béla           
mélyalapozás tervező: DUNAPLAN’91 Bt.
épületgépész tervező: Oltvai András - Oltvai Gépész Stúdió Kft.
elektromos tervező: Máramarosi András, Ritzl András   
közmű tervező: Kádár László - KádárKomplex Kft.
környezetrendezés: Mohácsi Sándor - S73 Kft. 
nyílászáró konzulens: Dömötör Álmos

fotó: Bujnovszky Tamás

generáltervező: Tima Stúdió, KÖZTI Zrt.

tervezés éve: 2007 - 2009
kivitelezés éve: 2008-2010
bruttó szintterület: 18.500 m²
építtető: GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.
generálkivitelező: MARKET Zrt.