REPLAN 6. csoport

A REPLAN kutatás bemutatását folytatva, a hatodik csapat munkája következik: közösségi lakhatás a belvárosban - Belső- Erzsébetváros. A csoport Jancsó Miklós DLA vezetésével egy belvárosi gangos házból álló tömböt gondolt újra, és úgy alakították át közösségi házzá, hogy az udvar legyen a lakóegység, az utcai rész pedig a közösségi tér.

Bár nem lakunk a bulinegyedben, és talán cohousing-lakók sem leszünk már, a gangos házak problémája mégis volt olyan érdekes, hogy az elöregedett belvárosi területeket válasszuk a REPLAN kutatás hat témája közül.

A házak nagy részében az udvarra néző lakások sötétek, ehhez társul a Belső-Erzsébetváros intenzív éjszakai élete, amitől az utcára néző lakások is gyakorlatilag lakhatatlanok. Erre a tarthatatlan helyzetre lehet megoldás a közösségi lakás koncepciója: használjuk úgy a házat, hogy az udvari részben alszunk, az utcaiban közösségi életet élünk!

A környék szociológiai és építészeti vizsgálata után kiválasztottunk egy jellemző házat, utána több lépésben elkészítettük a közösségi ház mintatervét. A tervezési fázisok során igénybe vettünk környezetpszichológiai konzultációt (Dr. Dúll Andrea), és bevontuk a Rákóczi Kollektíva tagjait (Simor Mátét, Pósfai Zsuzsát, Ivanics Zsófit), akik cohousing építését tervezik, és jelenleg is közösen bérelnek lakást.




Belső-Erzsébetváros

A tervezési terület a Kazinczy utca - Király utca - Kis Diófa utca - Dob utca által határolt tömb, amely 33 telket tartalmaz, ebből 11 jelenleg üres. A terület 2002 óta a világörökség részét képező Andrássy út és történelmi környezetének védelmi zónájához tartozik.
A tömbben a lakások 65,3%-a 2011-ben önkormányzati tulajdonban volt, és ez napjainkra sem változott meg lényegesen. Az épületek hasznosítását illetően ez kivételes helyzetet teremt, elég csak összehasonlítani Belső-Erzsébetváros átlagával, ahol ez az arány mindössze 13%. A területen a lakosság társadalmi helyzetét tekintve vegyes összetételű, az önkormányzati bérlakásokban alacsonyabb társadalmi státuszú lakosság lakik.



A negyed keresett lett a külföldi szálláskeresők és a 25-35 éves korosztály körében. A gazdasági válság és a terület védetté nyilvánítása alapjaiban változtatta meg a terület fejlődési irányát. A lakóingatlanok ára 18%-kal, a forgalom 25%-kal csökkent 2008-2013 között. Egyre több üres ingatlant átmeneti időre romkocsmaként hasznosítanak, a lakásokból hosteleket alakítanak ki. A változás olyan mértékű, hogy a kiteljesedő szórakozónegyedben egyre nehezebb nyugodtan élni. Az átalakulás vesztesei a családok és az idősebb korosztály, az albérletekben lakó diákokat kevésbé zavarja az éjszakai nyüzsgés.





Az átalakítás elvei

- korszerű lakóhelyek létrehozásával kell megállítani az elvándorlást és a további “bulisodást"
- nem lakásokat, hanem egy optimálisan kihasznált épületet kell tervezni
- az épületet a lakók közösségének kell működtetnie, közösen kialakított szabályok szerint
- az épületet a leendő lakók közösségével együtt kell megtervezni
- a tervezés során fel kell használni a már működő közösségi lakások és cohousingok tapasztalatait
- a beruházás költségeit alacsony szinten kell tartani
- az építészeti értékeket a legteljesebb mértékben meg kell őrizni


Akiknek készült

- 20 és 40 év közötti korosztály tagjai
- diákok, főként egyetemisták, akik jelenleg albérletben laknak, de szeretnének kollégiumi, vagy ahhoz hasonló formában másokkal együtt lakni
- baráti közösségek, akik jelenleg is együtt bérelnek lakást, és szeretnének tartósan együtt is maradni
- fiatal diplomások, fiatal párok, akik szeretnének közösségben, a szülőktől elszakadva élni - sokszor még szülői segítséggel

Mintaterv

A belső átrendezés célja az optimális helykihasználás és működés. Az így létrejött különböző funkcionális egységek szintenként helyezkednek el: az 1. és 2. emeleten egy-egy közösségi lakás, a földszinten szórakozó- és munkahelyek találhatók. A felső szinti lakás a tetőtér felé bővül, az utcáról nyíló szórakozóhelyről a pincehelyiségbe lehet lemenni.


 

Földszint és pince - ami a pénzt hozza

A kollektív ház fenntartásához kiadható területek járulnak hozzá. A ház mindennapi életétől függetlenül működik a két földszinti szórakozóhely, az udvarból nyíló műhelyeket és irodákat bérelhetik lakók és idegenek is. A pince értékesebb részeit a szórakozóhelyek használják.



1. emelet - közösségi lakás

A kollektív ház gondolatát a teljes első emeletet elfoglaló közösségi lakás fejezi ki a legjobban. A 10 hálószobás, 10 fürdőszobás, 6 teakonyhás, nagy közösségi terekkel kialakított lakásban legfeljebb 21-en laknak.
A privát terek alapeleme a kétfős szoba saját fürdőszobával. Általában két szobához tartozik egy teakonyha, ahol 2-4 lakó tud kávét főzni, egyszerűbb ételeket elkészíteni.

A lakás közösségi tere tagolt, az itt lakó 21 fő akár egyszerre, még vendégekkel is kényelmesen elfér a közösségi rész centrumában, az étkezőben, de ha arra vágynak, lehetőségük van kisebb, 4-6 fős csoportokban is elvonulni.



2. emelet és tetőtér - közösségi lakás duplex privát egységekkel

A 2. emeleti, tetőtér felé bővülő közösségi lakás az alatta lévő rendszerét folytatja. A tetőtérbeépítéses, viszonylag kis alapterületű egységek már a kétszintesség miatt is jobban tagoltak, lakásszerűbbek, többféleképpen lakhatók. A tetőtér utcai részén kialakított multifunkciós teret a csatlakozó tárolóhelyekkel használhatja a közösség is, de bérbe is adhatják.




Pénzügyek

A cohousingot választók céljai között szerepel a piacinál olcsóbb lakhatás. A költségmegtakarítás az alaposan átgondolt, részvételi tervezéssel, innovatív, hosszútávon olcsó üzemelést eredményező gépészeti technológiákkal, és nem utolsó sorban saját munkával érhető el.

Akkor tekinthetjük reálisan megvalósíthatónak a projektet, ha az egy főre jutó havi bérleti díj nem haladja meg a jelenlegi piaci bérleti díjat (2000 Ft/m2/hó), amelyet a fiatal pályakezdők még meg tudnak fizetni.
Kedvezőbbé tehető a cohousing finanszírozása, ha az épületet az önkormányzat hosszútávra adja bérbe a szövetkezet részére, kötelezve a felújításra és a funkció megtartására. Állami garancia mellett a szövetkezet kedvezőbb kondiciójú hiteteleket tudna felvenni, ami szintén a beruházási költséget csökkenti.

Változatok

Koncepciónk lényege, hogy a belvárosi gangos házakban közösségi lakások alakíthatók ki udvarra néző privát lakrészekkel és utcára néző közösségi területekkel. Ezt egy cohousingon keresztül mutattuk be, de az alapgondolatnak más változatai is elképzelhetők.

A mintatervben szereplő közösségi házhoz építészetileg hasonló kialakítású egy kollégium, hostel, a belvárostól távolabbi helyen akár egy munkásszálló, anyaotthon vagy átmeneti otthon. Ezeket nem alulról szerveződő közösségek, hanem független szervezetek vagy üzleti vállalkozások működtetik.

A mintatervnél nagyobb beruházással, viszont jóval alacsonyabb fenntartási költséggel egy stabil klímájú, akadálymentesített épület alakítható ki, amely alkalmas lehet idősek otthona számára azoknak, akik a Belső-Erzsébetvárosban töltötték az életüket, és nem szándékoznak elköltözni innen.

A változatok természetesen nem azt jelentik, hogy minden házat ezek mintájára kell átalakítani. A kollektív lakhatási forma csak egy lehetőség, de a cohousingok mindig alakítják a környezetüket is, ezért fontos katalizátor szerepet játszanak.

Jancsó Miklós és Máthé Dóra

A REPLAN 6 munkacsoport tagjai:

csoportvezető: Jancsó Miklós DLA építész

munkatársak: Máthé Dóra építész, Nagy Zsolt szociológus, Sárkány Csilla városrehabilitációs szakértő

szakértők: Páricsy Zoltán, Egri István