Tervező: Tima Stúdió, KÖZTI Zrt. Építész: Tima Zoltán
Az új-lipótvárosi Duna-part – Vizafogó lakótelep és Dráva utca közötti szakaszának - teljes értékű városszerkezeti és építészeti rehabilitációjára az itt lévő ipari, vagy ipari jellegű funkciók kitelepítésével nyílik lehetőség. E folyamat már korábban megkezdődött, és a Népfürdő utca, Révész utca, Párkány utca és Viza utca által határolt tömböt - mely korábban a Gázművek egyik legnagyobb budapesti bázisaként működött – mintegy 5 évvel ezelőtt kiürítették. A terület legértékesebb Neuschloss Kornél által tervezett – Fővárosi Védett – eleme a Révész és Népfürdő utcák találkozásánál álló téglaépület. Az 1914-ben elkészült létesítmény a ’Székesfővárosi Gázművek, Lipótvárosi Gáztartó Állomástelep Központi Műhely-, és Raktárépülete’-ként épült. Elkészülte után – az I. világháború idején – a telepet hadikórháznak rendezték be, majd a Rokkantügyi hivatal, később a Kolozsvárról ideiglenesen Budapestre települt egyetem céljára hasznosították. 1920-ban került vissza a Gázművek tulajdonába.
Az 1990-es évek közepétől több egymást követő tulajdonos váltotta egymást, de a karbantartási és állagmegóvási munkákat jobbára folyamatosan elvégezték. 2004-ben az épületet és a hozzá tartozó telket a Riverside Apartmanház építtetője vásárolta meg. A telket délről a Révész utca, nyugati oldalon a Népfürdő utca határolja. Az északi oldali lévő gyalogosút és a kapcsolódó zöldterület a szabályozási tervben megfogalmazott – Duna irányába nyitott – ’zöldfolyosó’ első megvalósult eleme.
Érdekes kérdésként merül föl a főépület hajdani tömegformálása, a Révész utcai – építészetileg gondosan szerkesztett – magastetős, karakteres oromfalakkal szegélyezett tömeg, valamint a Népfürdő utcával párhuzamos keresztszárnyak lelépcsőződő, befejezetlenséget sugalló kapcsolata, ezek kompozíciós egysége. Jelen terv – fenti dilemma ’önkényes’ megválaszolásával, a valamikori tervező tényleges szándékainak ismerete nélkül - az új-, és meglévő épületek kompozíciós egységesülése mellett teszi le a voksát. A múlt század elején épült épületet – az új funkció megkívánta kisebb változtatások és kiegészítések mellett - értékeinek megtartásával egy új rendszer elemévé rendeli. A megjelenő új építészeti elemek alkalmazkodnak a meglévő homlozatok szerkesztési rendjéhez.
Az új épület elhelyezésében a meglévő struktúrához igazodik, és a két oldalszárnyhoz csatlakozik. Az új oldalszárnyak párkányvonalának megemelése kihangsúlyozza a meglévő lépcsőződő tömegeket, ugyanakkor azok legfelső párkánymagasságához igazodva továbbviszi a Dunára merőleges és avval párhuzamos szárnyak közötti hierarchikus rendet. Az épületszárnyak által bezárt közel négyzetes arányú belső udvar zártságát, az új oldalszárnyak alatti egyszintes, valamint az északi tömeg alatt kétszintes átnyitás ellensúlyozza. E gesztus vizuális és forgalmi kapcsolatot biztosít a Népfürdő utcával, valamint, a környező, nagy kiterjedésű zöldterületekkel. A magas színvonalon kialakítandó, belső kert szintjei déli irányban kismértékben lejtenek. A tervezett mélygarázs legfelső déli oldalát két – az oldalszárnyakkal párhuzamosan kialakított, üvegezett szerkezettel fedett közlekedőfolyosó köti össze. A folyosók közvetlenül a meglévő épület lépcsőházaihoz kapcsolódnak.
szöveg és képek: Tima Stúdi; fotó: Bujnovszky Tamás