Robinson híd
A Nemzeti Atlétikai Központ átadásával Budapest új kerékpáros híddal is gazdagodik. A híd a Ráckevei Duna-ág felett ível át közvetlenül a torkolatban, ezáltal Csepelt is közelebb fűzve a belvároshoz. A beruházással a főváros átmeneti, rozsdaövezeti zónájának jól belátható területe került rendezésre, így a híd tervezésénél is kiemelt szempont volt a Duna felőli látványfolyosóba való városképi illeszkedés, és egy letisztult, mégis különleges megjelenés kialakítása.
Hidat létrehozni misztikus dolog, összekapcsolni a két partot, átjutni az akadály felett maga az élet. Megtapasztalni annak a folyamatát, hogy megfogan egy gondolat, egy forma, amely alkalmas szerkezetként működni: képes dacolni a ráható terhekkel – ezek adják a Tervezés élményét.
Változatokat készíteni, elemezni, priorizálni, konstrukciót, megépíthetőséget vizsgálni és bizonyítani, optimumot keresni, és végül dönteni – minden fázis egyben feladat és lehetőség.
Lehetőség keresni a szépet, az igazit, az egyedit. Keresés közben megmaradni az úton, nem elcsábulni a szirénektől: nem bedőlni a giccsnek, nem futni az öncélúság után, követni a funkciót, az erőjátékot azonban mégis találni valami mást, mint a megszokott – arányosat, karcsút, tisztát: egyensúlyt.
A Robinson híd az egyensúlyról szól. Mert karcsú, mert magas, mert aszimmetrikus, mert ki van feszítve, mert dacolnia kell a terhekkel – állandóan …és esetileg – és rendkívüli helyzetben is.
A hidunk lokális rendszerében ellenpontja a sportok királynőjének koronájaként megálmodott stadionnak, mellyel együtt jött létre és részleteiben vitathatatlanul kacsintanak egymásra.
Az alkotók egyeztettek, majd járták a saját útjukat. A stadion kábelei tartják a lefedést, a híd kábelei a hídpályát. A stadion gyűrűjének csövei és a hídpilon távoli rokonok. Acélcső, csomólemez, csap, csavar, heveder – azonos elemek eltérő konfigurációban. 200 éve az égetett tégla volt az alapanyag, abból lehetett katedrálist vagy boltozatos hidat építeni. Az alapanyag csak nyomást bírt, a forma az erőjátékot követte… vagy leomlott. Az acél terhelhetőbb, nem csak nyomást, hanem húzást és így hajlítást is képes felvenni, a formai lehetőségek tárháza kitárult. De csak ha az erőjátékot követjük.
A természet törvénye örök: a gravitáció nem relativizálható.
A híd formája csak látszólag szabad, valójában minden döntésnek következménye van. A vázlat után jön a számítás, a számítás után a vázlat, így alakul a terv, míg közben tartani kell az irányt és a törvényt.
A karcsúság csak egyensúlyban létezik. Az egyensúly pedig mindig beáll, a feladat, hogy az anyagot formáljuk a törvényt betartva.
Végül ha a terv kész akkor jön a nagybetűs MEGVALÓSÍTÁS.
Folyóról dolgozni, szigetre bejutni, cölöpözni, betonozni, megfelelő vízállásra várni… tovább várni,, beúsztatni, beemelni, billenteni, illeszteni, tolni, emelni, feszíteni, tesztelni: 2 év munka.
A híd tervezését összefoglaló részletes írás ITT tekinthető meg.
A híd tágabb rendszerben fontos kapcsolatot teremt Csepel és Pest között: gyalogos és kerékpáros tengelyt képez északról délre. Összefűz, összekapcsol, részévé válik a hálózatnak, melyen az élet zajlik a folyó felett.
A gyalogosok és kerékpárosok önálló utat kapnak, mely áthidalja az RSD torkolatot. Délről érkezve a hídon áthaladva meglátjuk a Várost. A hídra érve pedig körbefon a fátyol: 53 függesztőkábel tart fel az égbe a karcsú pilonra és az íves pályán áthaladó tekintetét felfelé emeli.
Ami szemből fátyol az oldalról legyező: a kábelek szétterülnek, kiterebélyesednek, már már „klasszikus" egy pilonos ferdekábeles híd képét mutatják.
Ez a híd mégsem „klasszikus": a pálya a pilon mellett halad... függetlenül levitál a térben. A 90 cm szerkezeti vastagságú acéltartó 168 m hosszan “lebeg", a karcsú FLC kábeleken. Az egyensúly érezhető, a lebegésnek oka van.
A hídpályát apró szálak fűzik fel a nyomott pilonba az erő itt áramlik fel, majd a tűszerű pilonon le, a keresztirányú három „hátrakötő kábel" pedig oldalra tartja a balanszot.
A szerkezet elemei egyensúlyra lelnek: „megfelelnek" – ez pedig minden statikai számítás célja és végkövetkeztetése.
A híd szimbólum, lehet akár zászló, lehet ellenpont, alkalmazkodhat és elkülönülhet, ennek eldöntése már legyen a szemlélő választása… de az biztos, hogy funkciójával szolgál és így a miénk.
A Robinson híd egy 168 m hosszú ferdekábeles híd, acélszerkezetű merevítőtartóval és ortotróp pályalemezzel, a korlátok közötti szabad járófelület szélessége 7 m. A pilon végleges helyzetében 64 méterrel emelkedik a talaj fölé. A hídpálya a pilonra került felfüggesztésre, közbenső támaszték nélkül és 53 kábel köti össze a pilonnal, melyeket a pilon hátulján lévő 3 stabilizáló kábel egyensúlyoz ki. Az acélszerkezet össztömege közel 1 000 t. A karcsú kialakítást hangolt csillapítóberendezések alkalmazása tette lehetővé, mely a gyalogosok kényelmi kritériumait is biztosítja.
Pál Gábor
Szerk.: Borenich Levente
