Diplomatervem témája egy roma közösségi ház megtervezése volt Szolnokra, a város második legnagyobb cigánytelepére. Az utóbbi években mind a telepen lakók, mind a városvezetés részéről felmerült az igény egy olyan közösségi ház építésére, amely a telepen lakó cigányok mindennapjait teszi színesebbé, segíti őket és közösségi programoknak biztosít helyet.
A tervezési terület az északnyugati városrészben található. A környéken túlnyomórészt gazdasági tevékenység folyik, amelybe a Meggyesi telep - ahol az általam választott telek is található - lakóterületként ékelődik be. Szerkezete, beépítettsége, karaktere is töredezett, sok környezeti és esztétikai konfliktussal. A környék presztízse nem magas, bizonyos területek nagyon elhanyagoltak, nem kihasználtak, ezen felül az épületek állaga és a szegregáció is hatalmas problémát jelent.
Az épület speciális abból a szempontból, hogy a tervezés során nem kötött szigorú program, így lehetőségem volt ezt a közösség igényeihez igazítani. Ennek eredményeképpen alakult ki a négy épületben a négy funkció: fogadó-kiszolgáló épület, ifjúsági ház, kultúrház és munkahely.
A ház a telepen élő mintegy 120 embernek nyújt szabadidős elfoglaltságot és ad helyet összejöveteleiknek. Mivel a közösség több mint 80%-a nem rendelkezik állandó jövedelemmel és többségük már évek óta nem talál munkahelyet, ezért ezen a téren is mindenképpen változásra, segítségre van szükség. Erre szolgál a „munkahely” épület. A munkanélküliség nem csak a telepen élők problémája, ezért ez a ház a telepen kívül élőknek is szól, ezzel is oldva az elszigeteltséget, a távolságot cigány és nem cigány között.
Négy különálló épületről van szó, amelyeket egységes pergolarendszer köt össze. A létesítmény megközelítése elsősorban a Hangya utcáról történik. Itt található a főbejárat, viszont a cigány szokások és sajátosságok miatt fontosnak tartottam, hogy ne vegye körbe kerítés az épületet, ezért a négy kis, pergolával fedett „udvart” nem zártam le. Innen is be lehet jutni a belső udvarra, ahonnan az egyes épületek bejáratai nyílnak.
Az épületek traktusszélessége és magassága is egyre növekszik. Ez szimbolizálja az előrelépést, fejlődést, a legnagyobb, legszélesebb „munkahely” épület pedig az elérendő célt. A felhasznált anyagok kiválasztásánál szempont volt az egyszerű, olcsó kialakíthatóság, ugyanakkor próbáltam ezeket úgy megjeleníteni, hogy többnek látszódjanak, mint amik.
A homlokzatokat átszellőztetett faléc homlokzatburkolattal alakítottam ki. Ezt az teszi érdekessé, hogy a lécek különböző pácolást kapnak, amelyeket ezután néhány kötöttségtől eltekintve (nyílások, bütü homlokzatok) bármilyen sorrendben fel lehet használni. Azáltal, hogy ebben is a helyiek dönthetnek, a végeredmény személyesebb lesz, továbbá visszaadja azt a sokféleséget, színességet is, ami a cigányságra jellemző.
Szécsi Zsuzsanna
bruttó szintterület: 722 m2
Konzulensek:
építészet: Dankó Zsófia
épületszerkezetek: Takács Lajos
tartószerkezetek: L. Nagy Zsuzsanna
építéskivitelezés: Pém Attila
épületgépészet: Egri István
épületvillamosság: Filetóth Levente