Római fal és kripták a szentély alatt Sopronban

Római kori falak is előkerültek a Kecske-templom szentélyében folyó ásatásokon.

Nem csak Sopron középkorát ismerik meg jobban a szakemberek a bencés (legalább ennyire ismert nevén Kecske-) templom felújítását megelőző régészeti feltáráson: az épület a hajdani Borostyánkő-út mellett áll.

„Római kori falak is előkerültek a Kecske-templom szentélyében folyó ásatásokon: valószínűleg ahhoz az épülethez tartoztak, amelynek néhány falát korábban már azonosították és a burkolaton be is mutatták a Fő téren” – mondta el a műemlékem.hu-nak Veöreös András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugat-dunántúli irodavezető-helyettese. A csaknem kétezer éves épített emlékek felbukkanása nem meglepetés, hiszen itt húzódott a Borostyánkő-út, és itt helyezkedett el Scarbantia központja, amelynek több részletét is feltárták már a soproni belvárosban.

 

 

A mai bencés templomot egyébként még a ferencesek emelték 1280 körül, miután felépítették a mellette álló kolostorukat. A kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb magyarországi alkotása persze sok átépítést élt meg: hajójának mai boltozása a 15. századból származik, míg belső berendezése barokk kori. A belső egyik legértékesebb darabja az úgynevezett Kapisztrán-szószék, amelyről a néphit szerint igét hirdetett Kapisztrán János ferences szerzetes a török elleni hadjáratra és a nándorfehérvári csatára buzdítva. A templom északi kapuja felett látható köpenyes Madonna kép szintén a 15. században készült.

A Kecske nevet a torony homlokzatán látható alakról nyerte, amely a templom építtetőjére, Geisel (németül kecske) Henrikre utal, hiszen a kecske a család címerállata volt. A templomban ötször tartottak országgyűlést, III. Ferdinánd személyében királyt is koronáztak itt. A ferences rend 1787-es feloszlatását követően üresen állt, majd 1802-ben a bencések kapták meg a kolostorépülettel együtt.

A jelenleg is folyó régészeti feltárásokra a templom rekonstrukciója miatt van szükség. Az épületben ugyanis templom- és rendtörténeti kiállítást, számítógépes interaktív bemutatást, valamint urnatemetőt terveznek. A tulajdonos Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság a csaknem 200 millió forintos beruházás nagyobbik részét pályázaton nyerte el.

A cikk folytatása és képgaléria a templomról és az ásatásról a műemlékem.hu magazinjában