Római katolikus templom — Vajdácska
A tengelyes kialakítás, a félköríves szentélyzáródás, a tornácos, oldalhajós bejárat mind a helyiek által elvárt hagyománytiszteletről árulkodik. • Erhardt Gábor vajdácskai katolikus temploma.
A vajdácskai hívek polgármester asszonyukkal Salamin Ferenc mesteremet keresték fel, hogy szeretnék településükön megépíteni egy általa korábban tervezett kápolna hasonmását. Salamin Ferenc azt javasolta, hogy inkább terveztessenek egy, a településükhöz és az igényeikhez illő új templomot és nekem adta a feladatot. A tervezés során tulajdonképpen szabad kezet kaptam, a vázlatokat a helyiek nyitottan fogadták, az egri érsek úr is csak néhány (jogos) kifogást fogalmazott meg. Egyedüli megkötés a viszonylag szűk anyagi keret volt.
A település Fő utcáján fekvő telken eredetileg két, rossz állapotú, vályog falú épület állt: egy templomként használt, némileg átalakított parasztház, illetve egy kisebb épület, amelyben egy régi tűzoltó szekeret őriztek. A Fő utca beépítése hagyományos, falusias, a többségében egytraktusos lakóépületek a telkek északi oldalhatárán állnak, utcára merőleges gerinccel.
A templom alaprajzi elrendezése szándékosan az elbontott kápolnáéra emlékeztet. A tengelyes kialakítás, a félköríves szentélyzáródás, a tornácos, oldalhajós bejárat mind a helyiek által elvárt hagyománytiszteletről árulkodik, és az én tervezési koncepciómba is beleillett.
A 42 ülőhelyet és kb. 25 állóhelyet magába foglaló, körbejárható és keletelt templomépület alaprajza egyszerű, könnyen áttekinthető. A félköríves szentély padlószintje néhány lépcsőfokkal ki van emelve. A templomtér alapvetően dél felől, a szélfogón át közelíthető meg. A főhajó és a szélfogó közé, átmeneti térként, egy kis mellékhajó, közlekedő ékelődik, ahol a templom ékessége, egy Szent Erzsébet festmény függ a falon. Jeles napokon a templomtérbe közvetlenül is be lehet jutni a nyugati oldali kétszárnyú kapun át.
A templomhoz belsőépítészeti tervek is készültek, amelyek azonban az anyagi források szűkössége miatt nem valósulhattak meg, akárcsak néhány, az épület megjelenését jelentősen befolyásoló részlet.
A belső tér, szándékom szerint (a szentély kivételével) látszó tégla felülettel készült volna, ám a hívek szembesülve az elkészült fal látványával levakoltatták a szépen rakott, kettősméretű soklyukú tégla belsőt. A felület plasztikusságának megőrzése és az esetleges későbbi látszóvá tehetőség miatt javasoltam az egyszerű (vakolás nélküli) meszelést, ez azonban őket az állattartó épületekre emlékeztette.
Ezt csupán azért írom le, mert a debreceni MODEM kortárs templomépítészeti kiállítása kapcsán a kurátor Wesselényi-Garay Andor több írást is jegyez, az egyikben a posztorganikus kategóriába sorolva ezt az épületet. Az általa leírt definíció teljesen igaz e templom nem teljesen tudatos tervezési metódusára. Ennek meghatározó eleme a tégla volt. És a helyi kő. E két anyag egymásra épülésével szívesen kísérletezgetek különféle épületeken.
A templomot 2007. februárjában Seregély István egri érsek szentelte fel.
építész tervező: Erhardt Gábor, ARCUS Komplex Építésziroda Kft.
statikus tervező: Nagy Péter, NADORA Bt.
kivitelező: Multi-Szol Bt.
tervezés: 2002-2004
kivitelezés: 2004-2007
fotó: Bujnovszky Tamás és Erhardt Gábor
