Rudolf Mihály kapta az Év Főépítésze díjat, Csernyus Lőrinc a Főépítészi Életmű díjat

Az Országos Főépítészi Kollégium díjátadóját szeptember 8-án, a XXVI. Országos Főépítészi Konferencia második napján, Visegrádon rendezték meg, adta hírül a Magyar Építész Kamara. 

Az Év Főépítésze díjat első alkalommal 2000-ben adták át Nagykanizsán az V. Országos Főépítészi Konferencián, idén – huszonharmadik alkalommal – Rudolf Mihály kapta a kitüntetést. A Kós Károly díjas építész Tokaj város és Füzér község főépítésze, Felsőzsolca volt főépítésze, emellett a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja; 2000-ben Pro Architektúra díjat kapott a Miskolc-tetemvári deszkatemplom belső rekonstrukciójáért, 2004-ben Ybl-díjának vezérépülete a Miskolci Egyetem 400 fős előadója volt.

Legjelentősebb munkái közé tartozik Sárospatak magterületének fejlesztése, a füzéri felsővár rekonstrukciója, illetve tokaji tanácsadó főépítészként a város alakítása, de oktatói munkássága is kiemelkedő hatást gyakorolt a magyar építészetre.

Tanítási módszereiről így nyilatkozik: "A Debreceni Egyetemen 2008-2012-ig tanítottam építészeti tervezést – műtermi rendszerben. A diákokat téri és tömegkísérletek végzésére ösztönöztem, a hely és a művészetek szeretetét diktáltam. A tanítás fontosabb része irodám keretein belül folyik. Négy-öt fiatal építész mindig dolgozik műtermemben azért, hogy átadjam az egyetemen meg nem szerezhető olyan tudást, amit én is úgy kaptam." [1]



Csernyus Lőrinc Főépítészi Életmű díjban részesült a konferencián. Az Ybl Miklós díjas építész Makovecz tanítványa és munkatársa volt, emellett Csenger, Enying, Makó városok és Lajoskomárom község főépítésze, több település volt főépítésze. Életművéből olyan épületeket fontos kiemelni, mint a makói Hagymatikum tanuszoda-komplexuma és a 2020-as Dubaji Világkiállítás magyar pavilonja.

Már a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett tanulmányai alatt rendszeresen részt vett a visegrádi táborokon, 1985-től az ÉVITERV, 1986-tól a MAKONA Kisszövetkezet, 1990-től a Triskell Kft. munkatársaként dolgozott. Amellett, hogy élete során Csenger, Üröm, Fehérgyarmat, Solymár és Bonyhád főépítésze is volt, 2002-től a BME Építészmérnöki Karán folytat oktatói tevékenységet. 2011-ben Kós Károly díjat kapott a Vándoriskola vezetőjeként, 2012-ben pedig ő kapta meg az Év Főépítésze díjat.

Filozófiájában így fogalmaz a családi ház tervezését illetően: "A leghosszabb és a legfontosabb rész a vázlatterv készítése. Erre nem szabad az időt sajnálni. Ha kell, akkor kétszer-háromszor vagy többször is végig kell beszélni és tisztázni mindent. Meg kell próbálni bebútorozni a helyiségeket, egyszóval el kell képzelni a mindennapi életet." [2]

Források:

[1] https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA38155
[2] http://www.csernyus.hu/hu/filozofia.html