„A fejlesztés előkészítési munka a rozsdaövezetekben folyton változó kihívást jelent. A feladat minden területen különleges, és egyedi összetevők viszonyából áll össze. Vegyes tulajdonosi szerkezet, fejlesztésre szoruló környező infrastruktúra és különös technológiákra épült műemlék épületek - mozgástér és kényszerpálya ellentmondásai, amelyek a gondos tervezés során végül projektté formálódnak. A siker egyik kulcsa az S1 projekt esetén biztos, hogy az építészeti és a fejlesztési program összehangolt kialakításából áll majd össze. A másik, éppoly fontos feltétel, hogy ez a szinergia a megvalósítás során is működni tudjon, hogy a terület jövőbeni fejlesztői olyan szereplők legyenek, akik az építészeti minőséget hozzáadott értéknek tekintik és munkájuk során ennek az értéknek az életre hívásán munkálkodnak majd.”
Sporaarchitects - Hatvani Ádám (34), Farkas Zsófia Eszter (31), Dékány Tibor (38), Vadász Orsolya (30), Finta Sándor (33) Budapest„Ez a projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a kezdetektől, mint építészek részt vegyünk egy város léptékű fejlesztés formálásában és együtt működjünk a beruházás többi szereplőjével. A lépték hatalmas. A városi összefüggések létrehozása és a konkrét épületek építészeti megjelenésének meghatározása olyan komplex feladat, ami véleményünk szerint csak összefüggéseiben tárgyalható. Úgy gondoljuk, hogy az S1 projekt középpontjában a meglévő műemlék épületek felhasználásával jól megfogalmazott mai épületek felállítása lehet a vonzó építészeti minőség kulcsa. A munka során esély nyílik arra, hogy Budapesten egyedülálló módon a város ipari örökséghez a hozzáadott értéket a korszerű, az invenciózus és naprakész építészet egyedi megoldásaival hozzuk létre.”
Az általunk kidolgozott javaslat egy olyan vízió, amely választ ad a fejlesztési programra, és azt városi kontextusban kezeli. Az új értékek létrehozása mellett nagy hangsúlyt fektettünk a célszerűségre, a meglévő adottságok, az ipari műemlékek és pincék kihasználására.
A nagy forgalmat bonyolító új épületek, mint a rendezvénycsarnok, a zenés színház és a hotel meghatározó építészeti jelek és a terület tengelyében meglévő ipari műemlékek között létrejövő városi hálózatra fűződnek fel. A hálózathoz kapcsolódik a meglévő pincék izgalmasnak ígérkező feltárása, valamint a kialakult szórakoztató központ köré települő lakó övezet.
Az alsó területrészen egy többfunkciós nagy befogadó képességű rendezvény csarnok kap helyt, amely tömegrendezvények, koncertek, multimédia események megrendezése mellett alkalmas, konferenciák, vásárok befogadására. A csarnok az új térrel illetve Csajkovszkíj parkkal izgalmas kapcsolatot teremt, melyben külső és belső összenyithatóságával a tér városi szintű kihasználása válik lehetővé.
A terület magasabban fekvő részén egyfelől közösségi funkciók kapnak helyt, másfelől lakásépítésre nyílik lehetőség. A musical színház a budapesti Erkel színházzal megegyező befogadó képességű létesítmény. Figyelemfelkeltő építészeti kialakításával és elhelyezkedésével reprezentatív színtér a zenei kultúra számára és a terület központi szervező eleme. A mögötte található hotel a meglévő szárító tömbjére építkezik és parazitaként magasodik a meglévő épületek fölé. Kapcsolódó szolgáltató funkciói a meglévő ipari épületek siló és hattornyos maláta szárító épület közötti teret töltik ki. A hotelhez jól kapcsolódik a terület alatti pincék fürdőként történő hasznosítása.
A pincék hasznosítása, illetve pincék részeleges feltárásával és bekapcsolása a felszíni hálózatokba egyedülállóan vonzó térélményt és újabb funkciók elhelyezésére teremt lehetőséget. Éttermek, borpincék mellett az éjszakai életnek, diszkóknak, bároknak, kaszinónak, játéktermeknek ad keretet a picék és felszín között a terepben elhelyezett pavilonok sora. A lakóterület alatt fekvő pincék hasznosítása magába foglalja parkoló rendszer betelepítésének vizsgálatát, valamint a pincerendszeren átvezetett gépészeti rendszer kialakítását, ami a felszíni létesítmények hűtésére-fűtésére használja a pincék állandó hőmérsékletét.
A kapcsolódó lakóövezet telepítése lehetővé teszi nagy beépítési sűrűség mellett minőségi lakások építését Budapesten eddig még nem alkalmazott formában.
Fotók: Bémer Miklós