S333: CiBoGa, 1-2. tömb - lakó- és üzleti negyed, Groningen, Hollandia, 2002
Az ember néha hajlamos azt hinni, hogy Hollandiában minden működik. Aztán figyelmezteti magát, hogy ez csak valami érzelgős torzítás lehet - de mikor betéved Groningenben a CiBoGa mozaikszóval jelzett városfejlesztési zónába, akkor mintha mégis az első sugallat igazolódna be.
A groningeni városvezetés régen tervbe vette már a használaton kívüli, erősen szennyezett régi gázgyári terület (Circus, Boden, Gasfabriek) hasznosítását, amikor az 1994-es Europan tervezési területévé tette. A belváros határában, egy városi park és egy csatorna által közrefogott terület megújítási tervével egy kanadai-új zélandi-angol építészekből összeállt csapat nyerte meg az Europant, akik hamarosan S333 néven irodát nyitottak Amszterdamban, s ennek keretében dolgozták ki az 1.3 hektáros terület első két házának terveit. Hollandiában ugyanis az Europan pályázat nem a megvalósulatlan tervek egy újabb fiókját jelöli, mint Magyarországon, hanem lehetőséget az új koncepciók megjelenésére és megvalósítására - még akkor is, ha ez esetben a groningeni városvezetés kis híján visszalépett a megbízástól, és ha a nyertes terv útközben tökéletesen át is alakult.
A hatalmas területen összesen 13, különböző építészirodák által jegyzett ház megépítését tervezik 2008-ig. Az első két épületet (Schots 1+2 - azaz jégtömbök) két évvel ezelőtt adták át a boldog használóknak. Ezek a házak ugyanis nem csúsztak bele az új építésű városi háztömbök gyakori csapdájába, mert a terület azonmód a városi élet új színtere lett. A koncepció a belvárost a külső lakónegyeddel összekötő "zöld folyosó" kialakítása volt, azaz egyensúly teremtése zöldterület és épületek között. Bár ez elsőre nem látványos, sokkal finomabban, áttételesebben mégis megvalósult - példa erre az első tömb homlokzatán előretolt szerkezetre felfuttatott kúszónövény is.
Sokat forgatott kötelező közhelyek, hogy igényes házhoz igényes köztér társul, hogy kettejük viszonya ideális esetben kiegyenlített, és hogy a köztér szereplőinek, a városi kommunikáció résztvevőinek nem a köz- és magántér határozott elkülönítése a partnere a térszerkezetben. Ennek jegyében a schotsok változatos tereket zárnak közre, nyitnak meg és határolnak: belső udvarokat, tetőtereket, patiokat, télikerteket, privát kerteket, tavat, félnyilvános udvart és a két épület között kávézókkal szegélyezett bevásárlóutcát. A klasszikus tértípusok közötti határokat elmosó kialakítás a CiBoGa további beépítése számára is mérvadó lesz.
Az S333 "eroded block"-oknak, azaz erodált tömböknek hívja az egymás felé tartó jégtömbökre emlékeztető házakat - így utal a megtört, szaggatott, váltakozó magasságú struktúrákra. Az első, forgalmas utcával határos nagyobb, városiasabb megjelenésű tömböt erőteljes fekete keretekbe foglalt, áttetsző zöldes üveglapok borítják. A bevásárlóutcán túli, alacsonyabb, cédrusfa burkolatú épület egy terjedelmes nyitott közteret fog - vagy inkább kanyarog - közre, mely lépcsőzetesen emelkedik egy mesterséges dombtetőre (ami egyébként az üzletsort fedi). Befelé haladva fokozatosan egyre szűkül a tér, végül egy szabadtéri sütögetésre alkalmas teraszba torkollik. A lakások ebben a házban holland módon keskenyek, többségük háromszintes kialakítású, közvetlen kapcsolattal az udvarral vagy a tóval. A két épületet mélygarázs köti össze.
Építészet: S333 Architecture + Urbanism, Amsterdam
Projektcsapat: Burton Hamfelt, Chris Moller, Dominic Papa, Jonathan Woodroffe, Hotao Chow, Stig Gothelf, Zvonimir Prlic, Jacob Sand, Line Thorup Schultz, Melanda Slemint, Fabien van Tomme, Francesca Wunderle
Zöld zóna terv: Alsop Architects
Megbízó: Development consortium IMA: ING Vastgoed, Amstelland Ontwikkeling, Bouwbedrijf Moes BV, Amvest Vastgoed and Nijestee Vastgoed
som
fotó: me>mo, Somlyódy Nóra
Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége
