SÁNDY / KONOK – Metszéspontok

Négy generációra kiterjedő családtörténei kiállítás nyílik a Mű­csar­nok és a Ma­gyar Épí­té­sze­ti Mú­ze­um és Mű­em­lék­vé­del­mi Do­ku­men­tá­ci­ós Köz­pont (MÉM MDK) közös szervezésében. A tárlat id. Sándy Gyula festő, ifj. Sándy Gyula építész, id. Konok Tamás haditudósító fotós és Konok Tamás festő műveit mutatja be.

A Mű­csar­nok­ban egy négy ge­ne­rá­ci­ó­ra ki­ter­je­dő csa­lád­tör­té­ne­ti ki­ál­lí­tást te­kint­het­nek meg a lá­to­ga­tók: id. Sándy Gyula (1827–1894) festő, ifj. Sándy Gyula (1868–1953) épí­tész, id. Konok Tamás (1898–1971) ha­di­tu­dó­sí­tó fotós, és a három élet­mű­vet össze­kap­cso­ló, szin­te­ti­zá­ló déd­uno­ka-unoka-fiú, az idén 90. szü­le­tés­nap­ját ün­nep­lő Konok Tamás festő mun­ká­i­ból lát­hat­nak vá­lo­ga­tást. A négy mű­vész pá­lyá­já­nak be­mu­ta­tá­sá­ban a ren­de­zők ki­eme­lik a közös vo­ná­so­kat, az élet­mű­vek met­szés­pont­ja­it. A tár­la­ton sze­rep­lő mű­ve­ket a Konok Tamás vissza­em­lé­ke­zé­se­i­ből össze­ál­lí­tott in­ter­júk és a csa­lád tör­té­ne­tét őrző tárgyak, em­lé­kek is össze­fű­zik.

Id. Sándy Gyula fes­tő­mű­vész élete nagy ré­szét a Fel­vi­dé­ken töl­töt­te, vász­na­in főleg ro­man­ti­kus hegy­vi­dé­ki tájak, em­be­rek je­len­nek meg. A fes­tői élet­mű váz­la­tos be­mu­ta­tá­sát a le­szár­ma­zot­tak által őr­zött do­ku­men­tu­mok és sze­mé­lyes tár­gyak egé­szí­tik ki. A ki­ál­lí­tá­son ki­emelt fi­gyel­met kap ifj. Sándy Gyula épí­tész mun­kás­sá­ga. Ta­nul­má­nyai alatt a kö­zép­kort idéző stí­lu­sok mel­lett kö­te­lez­te el magát. Az ál­ta­la leg­gyak­rab­ban al­kal­ma­zott neo­gó­ti­kát min­dig az éppen ural­ko­dó stí­lus­irány­za­tok­kal öt­vöz­te: az 1890-es évek végén az er­dé­lyi népi épí­té­szet­ből vett át ele­me­ket, a szá­zad­for­du­lón a ma­gya­ros sze­cesszió ha­tott rá. Pá­lyá­ja a hú­szas, har­min­cas évek­ben tel­je­se­dett ki, amit az 1923–1926-ban emelt fő műve, a budai Pos­ta­pa­lo­ta fém­je­lez. A Széll Kál­mán téri egy­ko­ri pos­ta­épü­let be­mu­ta­tá­sá­nak külön ak­tu­a­li­tást ad az éppen zajló fel­újí­tá­sa – ennek kö­szön­he­tő­en ere­de­ti épü­let­ré­szek, dí­szí­tő­ele­mek is sze­re­pel­nek a tár­la­ton. A két vi­lág­há­bo­rú kö­zött ifj. Sándy Gyula ter­vez­te a leg­több evan­gé­li­kus temp­lo­mot Ma­gyar­or­szá­gon. Ezek ugyan jó­részt ki­sebb épít­mé­nyek, de nagy szá­muk miatt mégis az élet­mű leg­meg­ha­tá­ro­zóbb ré­szét al­kot­ják. Az épí­tész al­ko­tása­it a MÉM MDK Ma­gyar Épí­té­sze­ti Mú­ze­um Sándy Gyula-ha­gya­té­ká­nak do­ku­men­tu­mai, va­la­mint Bé­la­vá­ri Krisz­ti­na fotói il­luszt­rál­ják.

Ifj. Sándy Gyula veje, id. Konok Tamás ama­tőr­ből pro­fi­vá vált fo­tog­rá­fus­ként al­ko­tott élet­mű­ve fo­tó­tör­té­ne­ti és tör­té­nel­mi szem­pont­ból is ki­emelt fi­gyel­met ér­de­mel. Az or­szág­ban az elsők kö­zött fo­tó­zott szí­nes film­re. A má­so­dik vi­lág­hábo­rú ke­le­ti front­ján a ma­gyar ha­di­tu­dó­sí­tó szá­zad pa­rancs­no­ka­ként ké­szí­tett, iz­gal­ma­san kom­po­nált fel­vé­te­le­in el­ső­sor­ban a ka­to­na­éle­tet, az orosz tájat és az orosz em­be­re­ket örö­kí­tet­te meg, az együtt­ér­ző ember fi­gyel­mé­vel. Ő készí­tet­te az első fo­tó­kat Hor­thy Mik­lós fi­á­nak le­zu­hant va­dász­re­pü­lő­jé­ről. Id. Konok Tamás fel­vé­te­le­it a ki­ál­lí­tás a For­te­pan fény­kép­gyűj­te­mé­nyé­nek jó­vol­tá­ból mu­tat­ja be. Ifj. Konok Tamás Kos­suth-díjas fes­tő­mű­vész, a geo­met­ri­kus abszt­rakt stí­lus egyik leg­je­len­tő­sebb hazai al­ko­tó­ja élet­mű­vé­ből a ki­ál­lí­tás hu­szon­egy al­ko­tást vo­nul­tat fel, me­lyek kö­zött sze­re­pel korai, még fi­gu­rá­lis munka is. Túl­nyo­mó több­sé­gük azon­ban a mű­vész­re iga­zán jel­lem­ző abszt­rakt mű, ame­lyek­kel a festő – saját sza­va­i­val élve – a lát­ha­tat­lant igyek­szik lát­ha­tó­vá tenni.

Ku­rá­tor: Bodó Péter mű­vé­szet­tör­té­nész (Szép­mű­vé­sze­ti Mú­ze­um – Ma­gyar Nem­ze­ti Ga­lé­ria)

Vezetőkép: A Postapalota felmérési rajza 1960-ból (UVATERV, forrás: Lechner Tudásközpont tervtára)