Sétautak és parképítészet a Gellérthegyen

A Bekezdések összeállítás második részeként Mezey Alice a Gellérthegy parképítészetéről és a sétautakról írt részletes beszámolót. Írásában körbejárja a déli, északi és Duna felőli sziklaoldal lejtőit. 

Duna felőli sziklaoldal a Szent Gellért szobortól a Sziklakápolnáig

Az akkor még csupasz sziklaoldal igen hatásos keretbe foglalása a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) közreműködésével, nagyobb részt az 1900-as évek első évtizedében készült. A keret a Szent Gellért szobor körüli lépcső- és támfal rendszertől, a szikla lábát kísérően kiépített dekoratív kerítés vonalával, egészen a pálosok rendházáig és Sziklakápolnájáig tart. A sziklaoldalba vésett szerpentin út a kettő között, a kulisszaszerű kerítés fölött hálózza be a hegyoldalt. A sziklaoldalba vésett szakaszoknak néhol egyértelmű, konkrét nyomai maradtak meg. Magát a gyalogutat kezdetben a mélység felől ideiglenes fa korlát kísérte.

Először a Szent Gellért szobor, Jankovics Gyula szobrászművész alkotása és annak építészeti környezete, Francsek Imre, az FKT építészének tervei szerint készült el. A szobor egy gloriettszerű architektonikus keretépítményben áll, alatta sziklafalból fakadó vízeséssel.

Aztán innen, egészen a Sziklakápolnáig ugyancsak Francsek Imre tervei szerint, a sziklafal lábát követő dekoratív kulissza, a Pávakert épült meg. Az alábbi leírás a Fővárosi közmunkák Tanácsa 1905. május 4-ei Tanácsülési jegyzőkönyvéből származik:

„E területet 1 m magas kőlábazat és azon lévő kovácsoltvas korlát keríti, így a Gellért rakpartról a park áttekinthető. A kb. 500 m hosszú kerítés egyhangúságát faragott kőkapuzatok és oszlopok törik meg, >>s az oszlopok egy része nagyobb méretben és gazdagabb kiképzéssel egyúttal gázlámpa kandeláberek gyanánt is fog szolgálni.<< Egy erősen kiugró sziklatömb ezt a területet két részre osztja, ezt >>a két szakaszt a mostani, érintetlenül hagyott 3 m járda fogja összefűzni ugy, hogy a járdától jobbra-balra csarnokszerű kapuk vezetnek majd a sétaútra.<<”

A kovácsoltvas munkákra a Tanács Lepter János ajánlatát fogadta el, a kandelábereket az abban az időszakban országszerte foglalkoztatott Jungfer Gyula cége készítette.

A kerítés a Pálos rendház sziklafalba simuló, várszerű épületét is magába foglalja. Remek állapotban maradtak meg a meredek sziklaoldal szerpentinútjainak esztétikusan formált tömör, bástyaszerű, terméskőből falazott mellvédszakaszai és a sziklafalhoz épített, kőből falazott esztétikusan formált ülőpadjai

Az FKT a sziklába ágyazott szerpentint kísérő ideiglenes korlátot szilárd anyagúra cserélte. A mosott felületű vasalt kavicsbeton műkőelemek Melocco Péter, Ney Simon vagy Sorg Antal vállalkozók műhelyében készülhettek. De nem csak ide, a budai hegyvidék legtöbb gyalogútja és lépcsője is ezeknek az előre gyártott elemeknek a fölhasználásával készült, a lakott területeken is. Az elemekből összeállított lépcsők kényelmes, alacsony fellépéseket, tágas belépőket, rövid lépcsőszakaszokat és hosszú pihenőket biztosítottak. Nem utolsó sorban, a változatos terephez jól alkalmazkodó termékrendszer elemeinek cseréje és javítása könnyen megoldható volt. A termékrendszer négyzetes metszetű keskeny pillérek homlokoldalain „kanneluraszerű” díszítés van, a pillérközöket vascsövek kötik össze.

Ahol már kicserélték, ott a pillérek csonkjai a pótlásukra elhelyezett vaskorlátok között fedezhetők föl.

A sétaút tereplépcsős szakaszai is vasalt műkő elemekből készültek. Az említett lépcsőfokokat lapos elemekből állították össze. A téglalap formájú egyes elemek oldalát a parketta nútféderéhez hasonlóan formázták, ami az elemek csekély alapozási mélységet igénylő, elmozdulást gátló, szükséges szilárdságú kapcsolatát biztosította.

Ahogy az útfelületeket, úgy a lépcsőszakaszokat is esztétikus íves kiképzésű folyókák, kellő magasságú vízterelő és szükséges mélységű vízelvezető elemek kísérték. Az esővíz gondos elvezetésére az egész területen nagy gondot fordítottak.

A sziklaoldal további jellegzetességei a körbástyaszerű kilátó teraszok.

A csupasz sziklaoldal akkori erőteljes megjelenése mára már a múlté. De nem csupán a dús zöld növényzet takarása miatt, a fák és bokrok által eltakart különféle parképítmények emocionális hatású egykori esztétikája is sokat sérült. A háború utáni évtizedekben a használhatóság érdekében jelentős felújítások történtek, amelyek alapvető szakszerűsége és gondossága jobbára nem vitatható el, de az eredeti részletek igényességét ésaz anyaghasználatot nem tudták biztosítani.

A déli lejtő parkja

A Sziklakápolnától, a hegy nyugati nyergén a Citadellához vezető útig tart, alsó határa a Gellérthegy déli oldalán elterülő villanegyed északi széle. Ahogy az előző parkterületnek a sziklafal és a kilátó teraszok voltak, úgy ennek a lankás utak menti szobrok, esővédő kerti építmények, beállók és a játszóterek a jellemzői. A park kiépítésére a múlt század második felében az 1960-as években került sor, ennek megfelelően építményei és parképítészeti részletei a korszak anyaghasználatát és stílusát hordozzák. A Citadellához vezető sétautjain és lépcsőin túl, használatának vitathatatlan jellemzője és egyúttal feladata is a környék- és Budapest lakossága kikapcsolódásnak és pihenésének lehetővé tétele.

A déli lejtő parkjához és sétautjaihoz vezető gyalogút a Szent Gellért Gyógyfürdő bejáratával szemben, a Kelenhegyi út Duna felőli torkolatától indul. A mérsékelten meredek fölvezető Verejték utca jobb oldalából ágazik ki a Sziklakápolnához vezető út, végében a kápolna bejáratával és az előtte nemrégiben kialakított kilátóval és Kő Pál Szent István lovas szobrával. 
A Verejték utca torkolatával szemben, a terepbe simulóan, egy nézőtérrel keretezett sakktáblát alakítottak ki.

A Verejték utca alsó szakaszának mindkét oldalán, az utóbbi években felújított játszóterek vannak. Jobbra, a hegyoldal felé kanyarodva, a játszótér fölött vezető gyalogút végén, a Sziklakápolna fölötti kilátó közelében áll Medgyessy Ferenc 1943-ban készített alkotása a Szent Gellért legenda legismertebb jelenetét ábrázoló dombormű, a jelenetre vonatkozó idézettel.

A Verejték utcán tovább haladva bal felől a Gellért-fürdő vízfogó területe fekszik, a vízfogó épület bejáratával.

Nem messze tőle, már a lakóterület utcai berendezési tárgyai közé tartozóan, a gyalogosok számára kilátóként kialakított, ülő pihenővel és eső elleni védelemmel is ellátott lépcsőépítmény áll, a Kelenhegyi út hajtű kanyarjában. A vasalt műkő építményről az 1900-as évek elején messze, a Lágymányosra és a Csepel szigetre lehetett rálátni. A Francsek Imre tervei alapján megvalósult műtárgy emlékeztet a villatípus-ajánlatokat is tartalmazó Budapest Rivérája című kiadvány egyik ábrájára. A Verejték utca fölső végén tárul föl a déli lejtő parkja. A hatalmas füves területen árnyékot adó fák, virágzó bokrok és gondosan karbantartott virágágyások vannak.

A földben rejtőző ókori települések emlékét ma Metky Ödön fölnagyított műkő amforái idézik föl, ugyanitt állították föl Szervátiusz Tibor szobrászművész Szabó Dezső portréját, a róla elnevezett sétányon.

A környezet esztétikáját és élményszerűségét további műalkotások is emelik: Bonta Lajos állatfigurái és Somogyi József Lány csikóval című szobra.

Mivel magát a parkot az 1960-as években alakították ki, néhány, ma már használaton kívüli, a gyalogos turistákat és kirándulókat szolgáló, terepbe simuló vasbeton, terméskő és acélszerkezetű építményt is elhelyeztek.





A terepalakítás támfalai, lépcsőépítményei és útburkolatai itt sem egyformák. Mindegyikük a park egy-egy korszakának tanúja, illetve a helyzethez alkalmazkodóan készült. A kváderkövekből épített és piszkei vörösmészkő fedlapokkal ellátott alacsony támfalszakaszok a korábbiak, a lapos, rusztikus felületű kövekből épültek az újabbak.

Az 1960-as évekbeli parkfelújítás anyaghasználata és kivitele szakszerű és esztétikus. A lépcsőfokok szabályos keménymészkő hasábok, remek állapotban, ekkor még a víz elvezetésére is gondosan ügyeltek.

Az északi lejtő parkja

A Gellérthegy északi lejtőjén elterülő park két részből áll, a kettő közé az Orom utca és a Bérc utca lakott területe ékelődik. A Gellért szobor körüli út-, lépcső- és támfalrendszerhez északi felől csatlakozó sétautak jobbára a déli lejtő parkjának jellegzetességeit hordozzák, a parkterület nyugati feléhez a Víztározó- (építész: Vadász György 1975-81) és a Filozófusok parkja (Wágner Nándor műve. Felállítva: 2001) csatlakozik.

A Duna felőli rész szerpentinje és lépcsői jobbára a 20. század második felében, két részletben készültek. A kiépítés második szakaszában – ahogy a déli oldalon is –, a Duna felőli oldal korábbi parképítményeit is, a háborút követően felújították, majd a Víztározó és környezete kialakításakor, az 1980-as években egy egészen új parkot alakítottak ki.

A Gellértszobor jobb oldalától induló sétautak berendezési tárgyai a háború előtt készültek, a '60-as években felújították, így itt mindkét korszakból maradtak parképítészeti berendezések, részletek.

A kemény mészkőtömb lépcsőfokokat gondosan kialakított vízelvezető vályúk kísérik.

A felújított lépcsősor korlátját kicserélték, de az eredeti kialakítás nyomai jól látszanak: az eredeti vasalt beton korlátpillérek csonkjai a lépcsőkísérő pofafalak tetején és az indító pillérek csonkjai lépcsősor alján.

Egy újabb építésű lépcsősorhoz bizonyára a városi útfelújítások során fölszedett nagykockakő burkolat anyagát használták föl másodlagosan és új vaskorláttal látták el.

A Citadella sétány alatt egy háború előtti, használaton kívüli toilette áll.

Lejjebb, a Hegyalja út közelében is áll egy terepbe simuló, használaton kívüli építmény az 1960-as évekből. A lejtőre merőleges vonalvezetésű utak és lépcsők mentén itt is számos helyen megfigyelhető a felszíni vízelvezetés kiépítésének szakszerűsége és gondossága.

A park felújítása és nyugati irányban való kibővítése a víztározó megépítésével függött össze. Ahogy maga a víztározó, terepbe simuló földvárszerű kiképzésével, úgy a környezetének formálása is átgondolt, esztétikus, ezért egészében és részleteiben is megőrzendő és felújítandó értéket képvisel.

A tereplépcsők és az utak burkolatai igényes kivitelben, beton és fakocka kombinálásával készültek. A parkrészlet kialakításának értékét néhány műalkotás növeli. A bronz dombormű Lesenyei Márta szobrászművész alkotása.

Kevéssel lejjebb, egy másik kerti építményt állítottak az út mellé. Az 1980-as évekből származó parkrészlet, tereplépcső és korlátja. A park Orom utcai határán, a lakó terület szélén egy színház-szerű kialakítás fedezhető föl. A kialakítás koncepciója hasonló a déli lejtő nézőtérrel kibővített sakktáblájához. A víztározó parkjában 2001-ben állították föl a Filozófiai kert szobrait.

Mezey Alice