Simone de Beauvoir gyalogoshíd, Párizs, Franciaország
A háromrészes híd a Francia Nemzeti Könyvtár nyilvános épületét kapcsolja a folyón túl fekvő új Bercy parkhoz, s teljes mértékben egyesíti az építészet és a konstrukció követelményeit, újító szerkezete tükrözi a párizsi hídkedvelő hagyományokat. Tervezés: Dietmar Feichtinger / Feichtinger Architectes
A 304 méter hosszú Simone de Beauvoir felüljáró Párizs két körzetét (Bercy és Tolbiac) köti össze. A háromrészes híd a Francia Nemzeti Könyvtár nyilvános épületét kapcsolja a folyón túl fekvő új Bercy parkhoz. A felüljáró egységei: a Szajna felett húzódó központi fesztáv, illetve a két szélső ív a városi autópálya mindkét oldalához.
A gyalogoshíd teljes mértékben egyesíti az építészet és a konstrukció követelményeit, újító szerkezete tükrözi a párizsi hídkedvelő hagyományokat. A Szajna folyó azon a ponton, ahol a híd keresztezi, 150 méter széles, és azáltal, hogy egyetlen, 190 m hosszú, folyamatos fesztávval nyúlik át a folyón, köztes alátámasztás nélkül, ami párizsi viszonylatban szokatlan nyitott teret biztosít. E hatásos szerkezet egyesíti a térbeli lehetőséget a könnyedséggel és rugalmassággal, melyet a két összekapcsolódó elem összhangja tükröz: rendkívül karcsú ív, amelyet megfeszített és felfüggesztett oszlopok tartanak.
A keresztül-kasul haladó ösvényeken több úton is eljuthatunk a hídhoz, melynek két erővonala összhangban van az ösvényrendszerrel, így a gyalogosok számára több lehetőséget biztosít. A híd domború és homorú ívei szimmetrikus lencsét képeznek, ez az elem vizuálisan beilleszti a hidat a tájba, és különleges közösségi teret hoz létre a folyó fölött.
A központi fedélzetről a Notre Dame és a történelmi Párizs látványa tárul elénk, míg az alacsonyabb szinteken egy 12 m széles és 65 m hosszú tér jön létre, melynek hangulatát pavilonok, kávézók emelik, és egyéb ideiglenes installációk csábítják pihenésre az elhaladó gyalogosokat. Ráadásul a hely alkalmas arra is, hogy a folyón zajló események lelátójaként szolgáljon.
A járófelszínt beépített csúszásgátlókkal tarkított, csíkos tölgyfaborítás alkotja. A balusztrádok közötti teret függőlegesen kifeszített, rozsdamentes acélháló tölt ki, mely az eloxált alumínium korlát és a híd alján lévő vezér-rúd közé van kifeszítve. A háló átlátszó, ugyanakkor szükségszerűen látható, amivel a megfelelő biztonság elérhető. A világítást a korlátba építették, mely este kiemeli a híd különleges körvonalait.
Megrendelő: Mairie de Paris, Direction de la Voirie et des Déplacements
Tervezés: Dietmar Feichtinger / Feichtinger Architectes
Együtműködő partnerek: Barbara Feichtinger-Felber, Christian Pichler, Marta Mendonça, Bernardo Bader, Montse Ferres, Armelle Lavalou, Eddie Young, Mario Lins, Woytek Sepiol, Caroline Djuric (Competition); José-Luis Fuentes, Marta Mendonça, Guy Deshayes, Christian Pichler, Ulrike Plos, Claire Bodenez, Simone Breitkopf (Project)
Művezetés: RFR
Építésvezető: José-Luis Fuentes, Guy Deshayes / Feichtinger Architectes
Kivitelező: Eiffel
